Gyógyír (Harry Styles FF.)

24. Vissza

Harryvel még végül 2 napot töltöttünk lapföldön, péntek reggel indultunk vissza. Síeltünk rengeteget ettünk és csodáltuk a látványt, ami körülvett minket. A repülőút visszafelé gyorsan telt, mivel mind a ketten végig aludtuk az utat. Ahogy a házhoz értünk ledobtuk a cuccainkat és elindultunk vásárolni mivel rájöttünk, hogy igen csak üres a hűtő.

-Na azt már nem, én vezetek. -szólt rám Harry, ahogy a vezető ülés felé indultam meg.

-Oké, főnök, kérem nem haragudjon. -mentem bele egyből.

-Miss Hill, jó lenne most már, ha viselkedne, mert a végén még elfenekelem.

-Oh Mr. Styles kérem majd ne kíméljen. -mondtam nevetve, mire ő is csak nevetve megingatta a fejét, ahogy beszállt az autóba. alig mentünk vagy 2 perce, mikor Harry hívta az anyukája.

-Szia anya, mizujs?

-Minden oké kicsim, rendben haza értetek?

-Igen, egyben vagyunk, végig aludtuk az utat visszafelé. Ti jól vagytok? Mikor jöttök?

-Hétvégére gondoltunk. Itt minden jó. És mizu kicsim Scarlettel? Rájött már, hogy ő is oda van érted? - Harry és én mosolyogva néztünk össze ebben a pillanatban, hiszen Anne még mindig nem tudott semmiről semmit, még arról sem, hogy ki van hangosítva.

-Nem tudom anya, majd kérdezd meg tőle. -mondta Harry már komolyan, hogy Anne ne vegyen le semmit, de én csak mosolyogni tudtam.

-Jaj úgy szurkolok nektek fiam. Tündér az a lány. -folytatta Anne.

-Igen valóban, viszont ide értünk az üzlethez anya. Akkor holnap?

-Oké édesem, igen akkor ebéd körül megyünk.

-Oké várlak titeket. Szeretlek.

-Én is szeretlek édesem, szia. -köszönt el végül Anne is, majd bontotta a vonalat. Abban a pillanatban Harry  leparkolt, míg én vigyorogva figyeltem őt, ahogy komoly arccal leteszi az autót.

Egy gyors vásárlás után hazafelé vettük az irányt, én összeütöttem egy gyors vacsit, közben Harry kiválasztott egy filmet, így az elkészült vacsival a kezünkben a kanapán vertünk tanyát.

-Esküszöm fogalmam sincs mi lenne velem nélküled. -kezdett bele mikor végzett a vacsijával és a saját tányérján a dohányzó asztalra tette.

-Rendelnél, mert nem tudsz főzni? -kérdeztem két falat között.

-Tudok főzni, de mostanában lusta voltam, de így, hogy itt vagy minden sokkal jobb. -mosolygott rám kedvesen, míg én húztam egy sort azzal, hogy csak azért tart, hogy legyen valaki, aki főz rá. -Ne legyél bolond, ha nem tudnál főzni is imádnálak.

-Persze, persze. Most ezt mondod. -húztam tovább, ahogy én i végeztem. gyorsan összeszedtem Harry tányérját is és a mosatlanba tettem. Már kezdtem volna mosogatni, mire közbeszólt.

-Hagyd azt a két tányért, inkább gyere velem fürdeni.

-Egyedül nem megy? -kérdeztem incselkedve, ahogy szembefordultam vele.

-Képzeld, nem megy. Na gyere inkább mielőtt megiramodok, elkaplak és magam doblak a víz alá. -fejezte be nevetve.