Mivel nem volt oka visszamenni főleg, hogy itt még enni is kap és legalább gondoskodnak róla, így beadta derekát és maradt.
Egyszerre töltötte el egy kis jóérzés és kevés bizonytalanság. Jó volt, hogy végre valaki megint figyelmet és időt fordít rá. Azonban kicsit fél, hogy ez a sok kedvesség mind csak a kihasználása érdekében történik.
Nem egyszer történt már meg vele.
Példaként a mai nap is, amikor a saját falkája kitagadta, fogalma sincs miért és a vezérük kiakarta végezni. Még egy ok a maradásra, ha megtudják a többiek biztos, hogy meg akarják majd ölni.Gondolataival küszködve hunyta le szemeit és hajtotta fejét álomra.
A vadász pedig csak figyelte, miközben leült a földre az ágy mellé és fejét a bútordarabra hajtotta. Nem aludt el, nem is nagyon akart, csak a vörös hajút figyelte.Egész éjjel almáit őrizte. Egy percre sem csukta le szemeit és érdekességképp nem is volt annyira álmos. Így hajnalban neki állt sütni-főzni, hogy tudjanak mit enni.
Halkan próbálta elvégezni a cselekvést, viszont vendégének kiváló hallása és még hozzá szaglása miatt csak felébresztette.
Lassan kinyitotta szemét és a férfit nézte.
Nem szólalt meg, csak figyelte tevékenykedését. Csakhogy a vadász is felfigyelt arra, hogy ha most nem is veszély esetén, de megfigyelés alatt tartják.
- Jó reggelt, Törpe!~ - megfordult, hogy megtudjon teríteni, közben a másikra nézett mosolyogva.
- Heh? Milyen törpe?! - akadt ki egyből, míg arckifejezése egy pillanat alatt megváltozott és morcosan pásztázta a férfit.
- Ez lett a neved, mivel eddig nem volt!~ - tányérokba öntötte a friss, s meleg élelmet, amire a farkas csakugyan érdeklődve vett szemügyre, majd gyomra is hangosan jelezte, hogy jelenleg mennyire is kívánja azt a reggelit.
- De miért pont törpe? - elkapva tekintetét, bevágta a durcit és felállt az ágyról, hogy kicsit közelebb merészkedjen.
- Mert olyan alacsony vaaaagy~ - nyújtotta el a szót, s mikor a vörös közelebb ért, összeborzolta a haját.
- Azért mert az én fajtám eltér a többitől, mind magasságilag, súlyilag és mindenhogy...
- Azt rögtön gondoltam - forgatta meg szemeit - de hogy emberi alakodban se legyél magasabb~ - gondolkodott el, majd ártatlan szemeit az alacsonyabbra szegezte.
- Nem tehetek róla, jó?!Miután elfogyasztották az ételt, a farkas szokás szerint távozott volna, azonban Dazai ezt megakadályozta.
Ráadásul az ajtó zárva volt. Bár az nem lett volna probléma, hisz csak egy deszka volt vízszintesen elé dőltve a kilincs fölött, s egy minimális kis retesz tartotta ott. Magyaránt belülről volt zárva, hisz nem volt kulcsa senkinek sem a faluban, így csak ezzel tartották vissza a nem kívánatos személyeket.- Amíg meg nem gyógyulsz nem mész sehova! - ragadta meg csuklójánál fogva, s mivel gyengéd volt vele így könnyűszerrel kirántotta mancsát a másik közül.
- Csak hagyj szabadon, oké!? Meglásd hamarabb rendbe jövök! - motyogott csak ennyit és továbbra is az ajtó felé vette az irányt. Viszont ezúttal a barna hajú, hóna alatt átnyúlva zárta karjai közé a farkast, maradásra késztetve.
- Nem hiszem, hogy túlzottan jó ötlet lenne visszamenned - suttogta fülébe - hiszen akkor a falkád többi tagja megölne amiatt, amit tettem, igaz?Egy pillanatra ledermedt és ijedten fürkészte a vadász kezeit, mik védelmezőn ölelték körbe. Megintcsak sikerült zavarba jönnie miatta. Tele van meglepetésekkel ez az ember. Óvatosan oldalra pillantott, s szeme sarkából figyelte barna fürtjeit, mik vállára omlottak.
Nem szólt neki semmit, mégis rájött, hogy az a falka tagja volt, bár az nem biztos, hogy kiderült számára, hogy az a falkavezér volt.
Na igen. Náluk az úgy működik, hogyha a vezér kihív valakit egy párbajra és a kihívott fél kerül ki nyertesen, átveszi a helyét. Viszont az ő esetében nem ezért kaptak össze.
Mivel kiderült, hogy egy ember segített rajta és még vissza is jött hozzá a következő alkalommal, azt hitték, hogy elárulta őket, farkasembereket. Emiatt kitagadták a falkából és mielőtt bárki mást is maga mellé, illetve az emberek mellé állítana, megakarták ölni. Szóval ha ilyen esetben végzi ki a vezérüket, a falka többi tagja biztos, hogy bosszút áll.
Mellesleg ha ennek híre jut az egész erdőben a farkasemberek körében legalábbis, tuti célponttá válik.
Belegondolva mindebbe, egyre több oka lett maradni.
YOU ARE READING
|| Megszelídítve ||
FanfictionShinrin egy kisebb falu az erdő szívében, olyan 150 fős lakossággal. Mint mindenhol, itt is minden embernek külön szakmája van. S talán aminek a legelterjedtebbnek kéne lennie: a vadászat, viszont ezt tekintve még így is csak egy ember vállalta. Azo...