*Sajna nem jutottam ki a kórházból, mert az orvosok nem engedtek el. Hivogattam Binniet is és T/N-t is, de egyikőjük sem vette fel.*
Hyunjin
Megkértem Chant is, hogy próbálja meg felhívni Changbint, de hiába. Neki sem vette fel. Már az egész banda végig hivogatta. Senkinek sem vette fel a telefont. Elmesétltem a többieknek, hogy mi történt velem és Chanmivel.
-Na jó ezt most azonnal le kell tisztáznotok T/N-nel! - állt fel hirtelen Felix húga.
-Le kell, de ha nem engedi, hogy elmagyarázzam neki a történteket, akkor nehéz lesz. - mondtam, majd átöleltem a párnámat. Olivia elővette a telefonját és felhívta T/N-t.
-Hátha nekem felveszi. - reménykedett. Mindenki ott ült a szobában ahol feküdtem, és várt. A telefon kicsengett, de úgy tűnt, hogy nem fogja felvaenni senki. Olivia, viszont nem adta fel. Egymás után hívta T/N mobilját, míg végül felvette.
-Csajszi, te most azonnal visszajössz a kórházba, és végighallgatod Hyunjint! - szólt bele a telefonba köszönés nélkül, majd kihangosította.
-Olivia hatalmas a probléma! - szólt bele egy férfi hang a telefonba.
-APA! - kiáltottam fel, miután felismertem a hangot.
-MI A BAJ APA? MIT KERES NÁLAD
T/N TELEFONJA? UGYE JÓL VAN? - kérdeztem. Hirtelen, majd kiugrott a szívem a helyéről. Megíjedtem, hogy a barátnőmnek valami baja esett.
-APA, MONDJ MÁR VALAMIT! - kiabáltam.
-Hyunjin, T/N éppen úton van a kórház felé. - mondta apa. Abban a percben azt hittem, rosszul hallok.
-Hogy mi? - suttogtam.
-Mr. Hwang, mi van T/N-nel? - szólalt meg Seungmin.
-Hyunjin, amikor hazajöttünk anyáddal, T/N-t a szobájában a földön fekve találtuk. A tükre be volt törve. Egy üvegszilánkal felvágta az ereit. - apa szavai hidegzuhanyként hatottak rám. Nem bírtam elhinni, amit hallok.
-Anyád szerencsére gyorsan kapcsolt. Mikor megtaláltuk, csak nem volt az eszméleténél. A pulzusa elég gyenge volt, és sok vért vesztett, de mivel a vágás annyira nem mély, anyád el tudta állítani a vérzést, amíg én hívtam a mentőket. - mesélte tovább a történeteket apa.
-Most úton vagyunk a kórházba. Én autóval, anyukád a mentőkkel ment. - nem tudtam feldolgozni apám szavait.
A szememből hirtelen könnyek kezdtek hullani. Ez az egész az én hibám volt.
-Ha nem nyúltam volna ismét a drogokhoz, hanem megvártam volna amég rendez mindent önmagával, most nem lennénk itt. De baszki én egy kurvanagy fasz vagyok, aki nem bír ki egy kis stresszt drogok nélkül. - magamat hibáztattam mindenért. A fiúk ugyan próbáltak megnyugtatni, de én teljesen összetörtem. Csak arra tudtam gondolni, hogy a barátnőm félig holtan fekszik egy mentőautóban. Az egyik orvos megígérte, hogy ha bármit megtud
T/N állapotáról, akkor szól. Amikor a szüleim megérkeztek a kórházba, az első dolguk volt, hogy bejöttek hozzám. Amikor elmeséltem nekik, hogy drogoztam láttam anya szemében, hogy rettenetesen csalódott bennem. Apa inkább dühös volt rám.
-Hát, ezt nem hittem volna rólad Hyunjin. És T/N előtt is csináltad úgy, hogy mi észre sem vettük? - akadt ki apa. Nem válaszoltam, csak egy aprót bólintottam.
-Aztán sikerült leszoknom. T/N-nek hála. - mondtam, mire anya szeméből könnyek indultak útnak. Apa átkarolta a vállát. Miután egy utolsó szúrós tekintetet vetett rám, kimenetek a szobából. Rettenetesen elszégyeltem magamat.
-Hogy lehetek ilyen hülye?- beletemettem az arcomat a tenyerembe. Jeongin leült az ágyam mellé.
-Nem vagy az. Csak egy hibát követtél el. Minden ember hibázik. - mondta, miközben engem szorongatott. Amikor elengedett, bejött egy orvos az ajtón.
-A barátnője jól van. Nagyon sok vért vesztett, de már stabilizáltuk. Még kómában van, de ha szeretne bemehet hozzá. - mondta, majd kimenet. Nagyon nagy kő esett le a szívemről. Nem éltem volna túl, ha
T/N elmegy. Azonnal felugrottam az ágyból és kirohantam a folyosóra. A fiúk és Felix húga természetesen velem jöttek. A recepción, megkérdeztük, hogy melyik szobában fekszik, és már indultunk is hozzá. Amikor beértünk, rettentő érzés fogott el. Ott feküdt bekötözött csuklóval. A bőre hófehér volt.
Egy percre földbe gyökereztek a lábaim.
-Hyunjin nem mész oda? - kérdezte, Minho.
-Mi van ha nem akar látni soha többet?
-Ne legyél bolond! T/N imád téged. Csalódott benned miután látott titeket azzal a csajjal, de nem tud nélküled élni! Most pont az kell, hogy amikor felébred te ott legyél mellette. - fogta meg a vállamat Olivia, majd óvatosan beljebb lökött az ajtón. Ők kimentek, és kettesben maradtunk az alvó
T/N-nel. Nem tudtam, hogy mit csináljak. Nagyon lassan kezdem közelebb menni az ágyához. Amikor odaértem, megfogtam a kezét, és lefeküdtem mellé. Vártam, hogy felébredjen.
