*Mire megcsináltam a hajamat már meg is jöttünk. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mi fog minket odabent fogadni. *
Hatalmas volt az épület ahova bementünk. Amint beléptünk az ajtón a recepciós köszönt nekünk és váltottak pár szót Jinnievel. Ez után elindultunk egy lifttel felfelé a 12. emeletre. Ott aztán megálltunk egy iroda előtt.
-Készen állsz T/N? - kérdezte Jinnie.
-Hyunjin nagyon szorítod a kezemet. Ez már fáj! - szóltam barátomnak.
-Bocsáss meg, csak nagyon izgulok. - amint ezt Jinnie kimondta úgy elkezdett remegni mint a nyárfalevél.
-Hyunjin te ennyire félsz? - kérdeztem tőle ilyedten.
-Kérlek ne félj Jinnie mert akkor én is elkezdek izgulni. - mondtam neki majd megöleltem.
-Csak várj egy percet kérlek maradj itt csak össze kell szednem magam. Mindjárt jövök. - mondta majd elfutott vissza a liftbe. Én csak ott vártam. Nem értettem, hogy mi baja lehet. Ennyire nem lehet ijesztő a menedzserük. Ahogy megígérte egy perc múlva vissza is jött. Megfogta a kezem, amin éreztem, hogy már nem remeg.
-Jinnie mi volt ez? Mitől kezdtél el így remegni? -kezdtem el őt faggatni, de nem válaszolt, csak bekopogott az irodába. Egy férfi hang kiabált, hogy bemehetünk.
-Jónapod Mr. Ton! - köszönt be Hyunjin.
-Szervusz Hyunjin! Miért vagy tiszta seb, és ki a kisasszony?- lépett oda hozzám a férfi.
-A nevem Ton Joowon.
-Az enyém T/N. Nagyon örvendek! - mutatkoztam be én is, a lehető legilledelmesebben, ahogy csak tudtam.
-Nos Hyunjin ő a barátnőd ugye? - kérdezte Mr. Ton.
-Igen uram, de ön ezt honnan tudta? - kérdezte, Jinnie meglepetten az urat.
-Gondoltam, hogy egy nő miatt hanyagolod a munkád. Kérlek most had beszéljek négyszemközt a kisasszonnyal. Persze ha neki, nincs ellenére.
-Rendben akkor én kint várok. - mondta Hyunjin majd kiment a szobából.
-Kérem foglaljon helyet. - mutatott egy fotelra.
-Mióta vannak együtt? - kezdett el kérdezgetni Mr. Ton.
-Tegnap óta.
-És, hogy jöttek össze?
-Miközben Hyunjin sebeit fertőtlenítettem elmondta, hogy szeret és megkért, hogy legyek a barátnője.
-Értem. És azzal tisztában van, hogy elég körülményes egy idol bárátnőjének lenni?
-Sajnos igen. - bámultam a földet.
-Jólvan kisasszony. Azért magával beszélek most és nem a barátjával, mert tudom milyenek a fiúk, és mert ismerem Hyunjint is. Önt fogja minden elé helyezni, ami nekünk baj, mert nagyon fontos, hogy a munkája legyen az első számára. Ezért megengedem, hogy együtt legyetek, de csak egészen addig amedigg Hyunjin teljesítményén ez nem látszik. Ezért önnek majd tennie kell! Érti mire gondolok?
-Azthiszem. Nem hiányozhat próbákról miattam, meg ilyesmik nem?
-Pontosan. Látom mindent megérett. Akkor nem tartom fel magát tovább. Menjenek a barátjával és legyenek boldogak. De csak a mai forgatás után! - váltott komoly hangra.
-Rennben mindent köszönök önnek. - hálálkodtam, majd kinyitottam az ajtót ahol Hyunjin állt előttem idegesen.
-Minden rendben?
-Persze mehetünk a forgatásra. Viszlát Mr. Ton! Tartani fogom magam a megbeszéltekhez megígérem!- köszöntem el az úrtól.
-Azt remélem is! Hyunjin veled majd még beszélünk a sebekről!- mondta, majd ő is elköszönt tőlünk. Én megfogtam Hyunjin csuklóját majd kirángattam az épületből.
-Na T/N mond már, hogy mi történt odabent! - reklamált Jinnie, de én nem mondtam semmit csak a karjaiba ugrottam.
-Áldását adta a kapcsolatunkra, ha továbbra is a munkád marad az első. De erre én fogok figyelni személyesen, úgyhogy semmi akadálya annak, hogy együtt legyünk.- világosítottam fel Jinniet.
-Ennél jobb dolog nem is történhetett volna. Nagyon szeretlek T/N!
-Én is szeretlek Hyunjin, de menjünk le ne késsük a forgatást.- ugrottam le a karjaiből és vonszoltam megint a kocsihoz. Beültünk és már indultunk is a helyszínre. A banda már ott volt mire kiértünk, de nem késtünk el. A fiúk átöltöztek, és kisminkelték őket. Bemelegítettek majd elkezdődött a forgatás. Imádtam az új számukat! A koreoja az egyszerűen hihetetlen volt. Volt egy rész ahol Han meg Chan felemelte Felixet és egyszerűen azt hittem, hogy elájulok. És Jinnie, ahogy táncolt hihetetlen volt! Ott fangörcsöltem elbújva egy távoli sarokban, de Hyunjin sajnos gyorsan kiszúrt. Amint elkezdődött a szünet első dolga volt, hogy odajött hozzám.
-Na, tetszik?
-Pontosan tudod, hogy meghalok annyira tetszik. - néztem rá morcosan.
-Igen tudom, de azért jól esett volna ha a szádból is hallom. - nézett rám boci szemekkel.
-Naaaa ne próbálj bennem bűntudatot kelteni mert mindárt itt hagylak! De igen nagyon nagyon tetszik. És valami hihetetlenül ügyesen táncolok! És amikor láttalak azt hittem elájulok! Annyira jól nézel kiiii! Ahhhhh én ezt nem bírom!! - borultam a karjaiba.
-Na ezt akartam hallani. - mondta majd megcsókolt és visszament a többiekhez. Végül a videóklip összeállításához szükséges videóanyagokat felvették, és elindultunk haza. Nagyon későre járt már, ezért sürgettem Hyunjint.
-Jinnie sietnünk kell! Szegény Coco és Kami otthon fagyoskodik egyedül a sötétben. Meg vacsit sem kaptak! Minél előbb haza kell érnünk!- hisztiztem az éppen vezető barátomnak aki csak ignorált engem.
-Jinnie miért ignorálsz? - kérdeztem morcosan.
-Bocsi ,de nagyon nagyon elfáradtam. Nincs erőm beszélni. - mondta eléggé gondterhelt hangon. Nem mondtam erre semmit csak megfogtam a váltót szorongató kézét. Ő csak vezetett tovább szemrebbenés nélkül. Nagy nehezen hazaértünk, és bementünk. A kutyusok nagyon örültek nekünk. Gyorsan megetettem őket. Jinnienek alig volt ereje arra is, hogy lezuhanyozzon. Végül csak túlesett rajta és amint lefeküdt az ágyába már el is aludt. Én még egy kicsit fent voltam. Foglalkoztam Cocoval , mert mostanában nagyon elhanyagoltam szegénykémet. Úgy döntöttem, hogy ma vele alszom a saját szobámban ezért oda vettem az irányt és nem Jinniehez. Bebújtunk a paplanom alá és őt ölelve elaludtam. Éjszaka 2 órakor egy hangos zajra riadtam fel.
Azonnal lerohantam az emeletről és a zaj forrása felé vettem az irányt. A konyhából jött, ahol égett a villany. Berohantam és egy álmos Hyunjint láttam magam előtt. Lábainál egy csomó üvegszilánk hevert.
-Sajnálom, hogy felkeltettelek, de leejtettem a poharat és nagyon hangos volt és nem tudtam lehalkítani mert összetört és...
-Jinnie te össze - vissza beszélsz. - állapítottam meg.
-Nagyon fáj a fejem. Csak gyógyszerét jöttem. - mondta majd elkezte összeszedni a pohár maradványait.
-Hyunjin te inkább vegyél be valamit, aztán menj vissza aludni! Ezt megcsinálom én. - vettem el tőle az eddig összeszedett darabkákat.
-Köszi T/N. Amúgy te miért nem mellettem aludtál? - kérdezte értetlenül.
-Most Cocoval akartam, mert szegényt nagyon elhanyagoltam az utóbbi időben. - válaszoltam neki. Az összes üveget felszedtem a földről.
-Gyere Hyunjin bújj vissza az ágyba. - szóltam neki mire ő engedelmeskedett. Lefeküdt majd amég el nem aludt ott voltam mellette. Végül visszamentem Cocoval a saját szobámba és én is álomba merültem újból.
