*Legszívesebben elfutottam volna de Jinnie megfogta a derekam és úgy vezetett be a házba. *
Amint beértünk először, a konyhában főző Mrs. Hwangot láttuk meg. Hyunjin köszönt is neki, mire ő is üdvözölt minket.
-Sziasztok gyerekek. Te vagy T/N ugye?
-Igen én vagyok. - adtam egyszerű választ a kérdésére. Nemsokára Mr. Hwang is megérkezett és üdvözölt minket. Hyunjin körbevezetett. Elérkeztünk egy szürke ajtós szoba elé, ahol megálltunk.
-Na T/N ez lesz a te szobád. De sajnos még nincs készen, úgyhogy ma meg holnap a nappaliban kell, hogy aludj. Remélem nem gond. - nagyon meglepődtem. Saját szoba amit nekem csinálnak?
-Hyunjin, ti mit terveztek meddig maradok? - kérdeztem meg barátomat.
-Ameddig szeretnél.
-De ha én úgy döntök, hogy holnap elmegyek, akkor mi lesz ezzel a szobával?
-Átalakítjuk.- nem hittem volna, hogy Hyunjinék ilyen gazdagok. Eddig ha olyan embert ismertem, aki tehetősebb az általában megkeserítette az életem. De Hwangék mások. Jinnie 3 nap ismeretség után a legjobb barátom lett, és befogadtak magukhoz. Nem sokkal a körbevezetésem után készen volt az ebéd. Egész ebéd közben beszélgettünk, mint egy normális család. Sosem csináltunk ilyet az igazi családommal.
-Hyunjin, holnap elvihetnéd a kisasszonyt vásárolni. Nem hiszem, hogy vannak ruhái. - mondta Mr. Hwang a fiának.
-Tényleg. T/N, van kedved holnap eljönni velem vásárolni? Vennünk kell neked ruhákat. - Nem volt valami sok kedvem vásárolgatni. Utálom. Ott kell várni órákat egy boltban felprobálni egy csomó ruhát aminek aztán a fele sem lesz jó. De persze abban igazuk volt, hogy most is Hyunjin cuccai vannak rajtam, mert nincsenek sajátjaim. Így hát eldőlt, hogy holnap megyünk Jinnievel ruhátvenni.
-De majd csak délután tudunk menni mert délelőtt dolgom van. - szólalt meg Jinnie.
-Miért milyen dolgod van? - kérdeztem meg.
-Az az én titkom T/N. Kérlek ne kérdezősködj. - vágta rá, majd felállt és elvitte a tányérját. Már megint elmegy valami titkos helyre amiről nem tudhatok. Ez nekem nagyon gyanús volt, de mivel megkért, hogy ne kérdezősködjek, nem tetem. Az ebédet befelyeztük, ezért felmentünk Jinnievel a szobájába. Ott elvoltunk mesélt a szüleiről, videojátékoztunk. A nap eltelt. Hyunjin lekísért a nappaliba ahol már Mrs. Hwang megágyazott nekem. Lefeküdtem. Hyunjin egész addig ott maradt amíg el nem aludtam. Másnap reggel elég korán keltem. Jinnie épp reggelizett amikor kimentem. Mr. és Mrs. Hwang még aludt.
-Jó reggelt T/N. Jól aludtál? - üdvözölt mosolyogva.
-Jó reggelt Jinnie. Igen jól aludtam.
-Hogy, hogy ilyen korán keltél? Máskor mindig 10-ig alszol. Most meg reggel fél 7 van.
-Hát nem tudom. Nekem is tök furcsa. Mikor mész el?
-7 kor indulok. Jössz te is reggelizni?
-Aha jövök. - válaszoltam majd leültem mellé.
-Szendvics vagy gabonapehely?
-Te mit eszel? - kérdeztem tőle, mire válaszképp megrázta a müzlis dobozt. - Oké én is azt. - jelentettem ki, majd a doboz után nyúltam. Nem beszélgettünk túl sokat, de nagyon furdalta az oldalamat a kíváncsiság. Miért nem tudhatom, hogy hova megy? Ez nagyon furcsa.
-Jinnie, én miért nem tudhatom, hogy hova mész? - Hyunjin csak evett tovább és nem válaszolt.
-Hahó! Jinnie, miért nem válaszolsz?
-Előbb vagy utóbb úgy is megtudod. Csak kiszeretném élvezni azt amég ilyen kis tudatlan vagy. - amikor ezt mondta elmosolyodott és megsimizte a fejem. Ebből a válaszból nem tudtam meg semmit, de mégis megnyugtatott. Befelyeztük a reggelit, és Jinnie elment. Én úgy döntöttem, hogy kicsit még visszafekszem és pihenek. A nap maradék részében, segítettem Mrs. Hwangnak a házimunkában. 1 óra felé megjött Hyunjin. Nem nézett ki valami jól. Olyan volt mint egy zombi.
-Jinnie jól vagy? - kérdezte aggodalmasan Mrs. Hwang.
-Persze semmi bajom csak kicsit elfáradtam.- válaszolt. Biztos voltam benne, hogy hazudik, de inkább hagytam.
-Itthon maradjunk pihenni, vagy elmegyünk vásárolni?- kérdeztem.
-Gyorsan letusolok és mehetünk.- válaszolt, majd a fürdőszoba felé vette az irányt. Kb. fél óra múlva ki is jött a zuhany alól. Mintha kicserélték volna. Teljesen normálisan nézett ki.
-Na készen vagy T/N? Indulhatunk?
-Hú de felfrissültél kisfiam. - szólalt meg Mr. Hwang.
-Igen. Jól esett a zuhanyzás. Gyere
T/N.- én tettem amit mond, és követtem. Lementünk a kocsiba és elindultunk. 20 perc múlva ott is voltunk a boltoknál.
Már mentünk is volna be az elsőbe, de Jinnie fevlett egy maszkot.
-Hyunjin, az a maszk minek rád? - kérdeztem meg tőle.
-Szeretem ha rajtam van. - válaszolta. Nem volt valami hihető ahogy mondta, de inkább nem zaklattam miatta hanem bementünk az első boltba. Jinnie sorra vette le a ruhákat a polcról és nyomta a kezembe. Már a fél kínálat a kezemben volt.
-Na van még valami ami tetszik, vagy mennyünk próbálni?
-Miből gondolod, hogy ezek tetszenek amiket a kezembe nyomtál?
-Ezeknek nem kell, hogy tetszenek neked, mert jól fognak állni rajtad.
-Jó megyek felpróbálom őket. - indultam a próbafülkék felé. Felpróbáltam 3, pulcsit 4 farmert és vagy 6 pólót.
-De Jinnie ezek mind haspólók. Nekem nincs elég jó alakom a haspólókhoz. - mondtam szomorúan Hyunjinnak majd kiléptem a fülkéből és megmutattam neki, hogy milyen dagatt vagyok benne.
-Ne hülyéskedj. Nagyon jól nézel ki. Jó azt aláírom, hogy nem vagy olyan lapos mint a legtöbb koreai lány, de sok fiúnak ez jön be. - mondta Hyunjin megnyugtató hangon, ami nagyon jól esett, de én akkor sem éreztem magamat jól azokban a ruhákban, amit meg is mondtam neki.
-Jól van T/N akkor ezt a 3 elvisszük hátha felvennéd valamikor és átmegyünk egy másik üzletbe. - én beleegyezően bólintottam és már mentünk is fizetni. A következő boltban már voltak olyan nagy pólók amiket én szeretek. Egy csomót meg is fogtam belőlük és már vittem is volna a próbafülkébe, de Jinnie visszahúzott és odavitt egy csomó rövidnaci elé.
-Ilyet is vigyél! - mondta Hyunjin.
-Viccelsz? Én nem hordok ennyire rövid nacikat. - ellenkeztem vele de hiába. Egy párat megfogott és a kezembe nyomta.
-Eddig nem hordtál de most már igen. - válaszolt vissza és a probafülkékhez vonszolt. Felpróbáltam a pólóimat. Némelyik kicsit nagy volt rám, de az csak jó. Felvettem a nacikat is.
-Hyunjin, ezekből nagyon kivan a fenekem.
-Nem baj otthonra jók lesznek. Hozd őket.
-De baj! Nem akarom mutogatni nektek a seggem! - mondtam neki kicsit ingerülten.
-Nyugi. Azokat akkor is visszük kár is ellenállnod. Na akkor már csak egyenruhát kell neked vennünk a suliba, fehérneműt, és kabátot. - összegzett Jinnie.
-De veled vegyek fehérneműt? -kérdeztem meglepetten.
-Hát velem jöttél el vásárolni szóval igen kénytelen vagy.
-De ez nagyon kellemetlen nekem. Beállítok egy fehérneműboltba egy sráccal akivel nem is járok? Ki csinál ilyet? - akadtam ki.
-Jó jó. Igazad van. Ez tényleg elég furcsa. Akkor te bemész vásárolgatsz én megvárlak a kocsiba. Úgy jó?
-Hát oké. - egyezem bele Hyunjin ötletébe. Gyorsan lerendeztük a kabátot és az egyenruhát. Bementem a fehérneműboltba. A lehető, leggyorsabba kiválasztottam a nekem szükséges cuccokat, de valamit elfelejtettünk. Felhívtam Hyunjint.
-Jinnie, valamit elfelejtettünk!- mondtam enyhén pánikolva.
-Tudom. Nincs pénzed. Én is most gondoltam bele kb. egy perce. Be kell, hogy mennyek fizetni. - Hyunjinnak sajnos igaza volt.
-Jó gyere gyorsan. - letette a telefont és pár másodpercre rá már bennt is volt mellettem.
-Úgy nézelőtsz mint egy ötéves a játékboltban. - mosolyogtam rá.
-Ezek közül nagyon sok jól állna rajtad. Miért csak ennyit választottál?
-Azért mert ennyi bőven elég. Fölösleges többre költeni a pénzt. - jelentettem ki.
-Na ne szórakozz! - förmett rám, majd megfogott még egy csomó bugyit és indult a melltartókhoz.
-Hanyas a mellméreted? - kérdezte Jinnie. Én teljesen elpirultam. Annyira zavarba jöttem, hogy meg sem tudtam szólalni. Ekkor odalépett hozzánk az eladőnő.
-A hölgynek egy B75-ös fog kelleni. Ezek itt pont akkorák. - mutatott egy csomó csipkés meltartóra.
-Köszönjük szépen. - köszönte meg illedelmesen Jinnie.
-Ezek pont jók lesznek. Nagyon csinosak. - fogott meg egy párat majd a kezembe nyomta.
- Gyere fizessünk. - én követtem a barátomat és gyorsan kifizettünk mindent, és már indultunk is hazafelé. Este fáradtan dőltünk be az ágyba vacsora után. És akkor eszembe jutott valami.
-Hyunjin, nem vettünk pizsomát.
-Az nem baj gyere adok neked valamit. - mondta Jinnie és kinyitott a a szekrényét. Kivett belőle egy inget és egy pizsomanadrágot.
-Tessék ebben aludhatsz. - nyújtotta át a ruhákat mosolyogva.
-Köszönöm Jinnie. - köszöntem meg neki majd kimentem a szobájából, hogy átöltözzem. Már csak jó éjt kívánni mentem vissza Hyunjinhez, és azonnal mentem lefeküdni. Nem sokkal a lefekvésem után már el is aludtam.
