𝕍𝕖́𝕣𝕓𝕖𝕝𝕚 𝔸𝕜𝕒𝕥𝕤𝕦𝕜𝕚𝕤 (𝔹𝔼𝔽𝔼𝕁𝔼ℤ𝔼𝕋𝕋)

Meghalok? ~Első évadzáró~

Újult erővel keltem fel. A szobában már senki sem volt. Át öltöztem valami alkalmiba, magamra kaptam az Akatsuki köpenyt és ki sétáltam a nappaliba.

Sehol senki.

- Mi a retek? Hová tűnt mindenki?

A karácsonyfa gyönyörűen állt feldíszítve alatta az összes ajándékkal.

- Jaj basszus nem tettem ki.- rohantam vissza a szobámba 

Benéztem az ágyam alá.

- DEIDARA!- kiáltottam fel

Elcsórta az ajándékaimat és hagyott egy üzenetet.

"Csáó kislány. Hopp. Nincsenek meg az ajándékaid? Gyere ki a tegnapi hóember maradványaihoz."

Mivel lusta voltam futkorászni kiugrottam az ablakomon. Nem estem szinte semmit. Ott újabb üzenet várt. Fiúk...

"Ugyanúgy az ágyad alatt voltak Yan-chan" (Ezt tuti Hidan írta, ő nevez csak Yan-chan-nek) "Genjutsu"

- Tele vagytok meglepetésekkel.- mosolyodtam el

Vissza futottam az ablakomhoz. Belülről volt zárva. Biztos, hogy itthon vannak!

Gyorsan szedtem a lábaim. A nappaliban az egész Akatsuki (Konan-t és Pain-t kivéve) előttem állt. Meghatódtam.

- Srácook! Köszönöm!

Mindenkit megöleltem, jobbról balra, mert azon a szélén állt Hidan. A vásik felén Itachi. Úgy nem tudom. Arra vártam, hogy Hidant-t átöleljem.

- Mindenkinek nagyon köszönöm! Imádlak titeket családom!

- Én nekem Kisame-val meg Itachi-san-al közös ajándékunk van neked!- nyújt egy dobozt felém Lola- Lesz még egy. Bontsd ki először ezt!

- Ezt tuti Itachi csomagolta.- vizsgáltam meg, majd az illetőre néztem

Bólintott, megnyalta a szája szélét és Hidanra nézett, aki majd megpukkadt a dühtől. Így vettem le róla.

- Valami baj van?

- Nincs.- fordulnak mosolyogva felém

Ha nekem kiverik a balhét karácsonykor megnyúzom őket... 

Ragaszkodtam hozzá, hogy össze vissza bontsuk ki az ajándékokat. Ne én legelőször mindent, hanem sorba. Én, Lola, Tobi, Kakuzu, Hidan, Sasori, Deidara, Itachi, végül Kisame. Így mentünk sorba.

- Azta EZ A LEHETŐ LEGJOBB KARDOK EGYIKE. Kisame. Kakuzu meg ne tudja mennyi volt.- veszem halkabbra a hangom

- A párjával együtt vette. A másik az enyém! Büszkélkedett Lola.

- Nem lesz egy kicsit nagy neki a kard Kisame?

- A kardforgatást bízd Kisame-ra.

- PÉÉÉÉNZ.- dörgölte az arcához az ajándékát Kakuzu- Köszönöm.

Mindenki kapott mindenfélét. De Lola és Kisame ajándékának, a kardnak örültem a legjobban.

- Kisame kihívlak.- kacsintok

- De az én kardomat kell használnod Kisame!- mondja Lola- Azzal a hatalmas befáslizott jégkrémmel nem ér. 

A társaság megállíthatatlan röhögő görcsben tört ki.

- Befáslizott óriás jégkrém.- kiabál már Sasori és Deidara

Én is hasonló képpen tettem.