Eltűntek!

497 40 6
                                    

Másnap rugalmasan és energiával tele keltem fel. Nyújtóztam egy nagyot majd észrevettem, hogy a szobában lakók közül csak egyedül vagyok. Lassan felkeltem és kimentem a konyhába.

- Tobi csinált neked ráment Lola-chan.

- Finomnak látszik.

- Az is Lola.- jelen meg Kakuzu

- Hol van a narancs hajú? Beszélnem kell vele.

- Jó reggelt Yanne.- morog Itachi

- Ita-nii!- rohanok oda hozzá és megölelem, puszit nyomtam az arcára- Épségben hazajöttél! Nincs semmi bajod! Jaj de hiányoztál!

- Mi az kislány? Nekem nem is örülsz?

- Kisame!- ölelem meg őt is- Neked sem esett bajod?

- Amint látod élek.

- A magas a tesód?- kérdi Itachira mutatva

- Testvéremmé fogadtam.- kuncogtam- Majd talán egyszer elmesélem a sztoryt.

- Emberek! Ezt skubizzátok!- szalad ki Deidara Painék szobájából egy papírral- Olvasom!

Nagyot sóhajtott, majd belevágott.

- Kedves Akatsuki tagok és Lola.

- Biztos Konan írta.- suttogok

- Hihetetlenül fontos ügy jött közbe amit haladéktalanul meg kell oldanunk. Pár hónapra távozunk.

- MIIVAAAN?

- Itachi Kisame, a lehető leghamarabb próbáljatok eljutni Konohába. Most jelenleg a Kyubi Jinchuriki-je 13 éves.

- Naruto.- suttogok

- Utóirat. Ja és Yanne. Képezd ki Lolát. Neked ez lesz a feladatod egy éven keresztül.

- Fasza... ezek egy évre elmentek...

- Hidan!- morgok rá 

- Mi van?

- Kicsik is vannak köztünk! Vegyél vissza a káromkodásból!

- Beszélsz te.

- Ne most vitatkozz! Nem hallottál ma még egy csúnya szót se tőlem.

- Yanne-nak kivételesen igaza van.- szólal meg Sasori

Mérgesen ránéztem. Aztán Lolára tévedt a tekintetem.

- Együnk gyorsan aztán menjünk játszani!

Itt szinte az összes fiú hülyén nézett rám.

- Tanítok neki ezt azt.


- Nos Lola. Az alapokkal kezdünk.

- Tudom a kéz jeleket.

Elmutogatta nekem az összeset.

- Anya tanította.

- Nos.- teszem össze a két kezem- Kezdjünk egy egyszerűbbel. Kutya, vaddisznó, kos. Henge no jutsu! 

Átváltoztam a tíz éves önmagammá.

- Nem tűnik nehéznek.- jó alaposan megnézett engem, körbesétált, aztán megállt előttem- Henge no jutsu.

Átváltozott.

- Na! Hogy nézek ki?- ragyogott fel az arca

- Minden rendben! Csak a hajad színe fekete maradt.

- Oh. Még egyszer!- változott vissza normális alakjába

- Most milyen?- újra átváltozott miniYanne-vá

- Tökéletes!

- Ez mókás!- taníts még valamit

- Nézzünk egy nehezebb átváltozást. Változz át mondjuk... Kakuzuvá!

- A kaszás társa?

- Igen.

- Rendben. Henge no jutsu!

Nem éppen a legéletszerűbbre sikerült.

- Ezt még gyakorolni kell.- jegyzem meg

- Megnézem, hogy hogy néz ki.- változik vissza

- Nem Lola. Próbáld meg az emlékezetedből felépíteni. Maradj itt és gyakorolj. Én hozok  az edzéshez kapcsolódó cuccokat.

Egyből felvidult. Gyakorolt.

- Srácok!- szaladtam be- Valakinek van chakra papírja?

- Én adok.- ment vissza a szobába Sasori

Pár perc múlva kiszaladt hárommal.

- Tessék. Tied.

Kiszaladtam Lolához. Basszus! Nincs a helyén.

- Lola!- kiáltottam el magam

- Yanne! Itt vagyok.- ugrott elő egy fa mögül

Na ez elég ijesztő volt, mert nem minden nap lát egy ember egy Kakuzut előugrani a fák mögül.

- Megijesztettél. Tökéletes a Kakuzu alakod!

- Emberek!- hallottam Itachi kiáltását

Lola visszaváltozott saját magává, mi szaladtunk befelé.

- Pain azt üzente, hogy négy év múlva kezdjük el a Jinchurikik levadászását.

Én ösztönösen számolni kezdtem.

Lássuk csak, karácsonykor leszek 16, egy év múlva visszajön Pain és Konan 17 leszek. Utána két év "küldetések teljesítése". 19 leszek akkor. Lola meg 14, Hidan 22, Ita 21, Deidara is 19, Sasori... ömmm 34 talán?

- Yanne-chan! Hozzád beszélünk!- nyújtja el Kisame

- Igen? Csak elmélkedtem.

- Te edzed Lolát.

- Újdonságot is mondjál!

- Yanne! Lehet egy kérdésem?

- Legyen Lola.- nézek rá

- Megtanítasz kardot forgatni?

- Abba Kisame a profi, meg Hidan, de ő inkább kaszázik.

- Chö...- hallottam az albínótól

Mosolyogtam. Egy pillanatra előjött a Mangekyou, de amint lehunytam a szemem eltűnt. Éreztem.


Miután nagy nehezen visszatértünk az edzéshez átnyújtottam Lolának egy papírt.

- Irányítsd a chakrád a papírba.

Azt tette, megfagyott a lap. Nem is lepett meg, hiszen Yuki ivadék. Az apja Uzumaki volt, az anyja Yuki, erre következtetek. 

- Ha Uzumaki vagy bizonyára sok chakrád lehet.

A vállát rántotta. Ekkor nekem is eszembe jutott, hogy én sem ismerem az igazi szüleim.

- Yanne, te bizonyára Uchiha vagy.

- Helyes megállapítás.- mosolygok- Büszke vagyok magamra, de a klánomra nem. Ha nem állítjuk meg őket Itachival nagyon nagy bajok lettek volna, ez az én gondolkodásmódom.

- Kisame mikor taníthat kardot forgatni.

- Be kéne neked szerezni egyet.


A mostani rész ennyi lenne remélem tetszett :3



𝕍𝕖́𝕣𝕓𝕖𝕝𝕚 𝔸𝕜𝕒𝕥𝕤𝕦𝕜𝕚𝕤 (𝔹𝔼𝔽𝔼𝕁𝔼ℤ𝔼𝕋𝕋)Where stories live. Discover now