𝕍𝕖́𝕣𝕓𝕖𝕝𝕚 𝔸𝕜𝕒𝕥𝕤𝕦𝕜𝕚𝕤 (𝔹𝔼𝔽𝔼𝕁𝔼ℤ𝔼𝕋𝕋)

Yanne magánakciója

Hajnalodott. Még mindig sétáltunk.
- Kakuzu! Már ha így hívnak. Álljunk meg pihenni!
A varrott barátunk csak előre mutatott.
- Az a főhadiszállás.- mosolyodtam el- Haza értünk.- sóhajtottam
Hidan az egyik válláról áttette a másik vállára a kaszáját. Mit ne mondjak, tetszetősen éles.
Előre futottam kinyitni az ajtót.
- Megjöttünk!!
Hidan és Kakuzu hamar felzárkózott.
- Na hol az új hús?- jött elő Kisame érdeklődve
Ita bátyám is idehordta az irháját.
- Még egy gyökér csatlakozik a társaságunkhoz...- jött elő Deidara
Mérgesen megvillogtattam a Sharinganom. Erre elmosolyodott és egy "abba hagyom csak tűntesd el az a szemet" nézéssel nézett.
- Ő itt Hidan!- vezetem be a nappaliba
Pain és Konan is ott volt. Mindenki bemutatkozott neki.
- Van még két tagunk, csak ők most elvannak...- szól a végén Konan
- Gyere, megmutatom a szobánkat.- indult meg Kakuzu
A Jashiniszta morgolódva utána ment. Leültem a bátyám mellé.
- Örülök, hogy mosolyogni látlak.- szólal meg
- Csak elhessegetem a rossz gondolataim.
- Még nem ébredt fel a Mangekyoud?
- Úgy nézek én ki?
- Csodálom, hogy nem ébredt fel akkor...
- Érzéketlen lélek vagyok...
- Megölted a saját apád...
- Te is tudod mennyire utáltam. Kitagadott!
Mérgesen rácsaptam az asztalra.
- Bocsánat... szeretlek mosolyogva látni.
- Sasuke miatt aggódsz ugye?
A pillantása is elárulta.
Ekkor döntöttem úgy, hogy megnézem. Hogy van az én drága öcsém?
- Pain!- kezdek el futni
- Lassan te energiabomba!- nevet Kisame
Kisame, ő a legnagyobb spanom. Állat a cápa. Jókat szoktunk nevetni.
- Fontos a dolgom!
Bekopogtam Kakuzuékhoz. Utána választ nem várva benyitottam.
Mindketten meglepődve álltak.
- Ellopom az új fiút!
Megfogtam Hidant a karjánál fogva és berántottam Pain-hez.
- Pain istenség uram!!!
- Mit akarsz Yanne?
- Hadd vigyem el az új srácot egy próbára!!!
- Mi lenne a célod?- kérdi komolyan
- Felmérhetném a képességeit.
- Pff... te? Mennyi idős is vagy? Tizenkettő?
- BAKA! 15!
- Olyan kicsi vagy, hogy simán elnéznének 12-nek
- Egymást sértegetését később!
Én belerúgtam Hidan lábába. Az hangosan felkiáltott.
- Ne becsüld alá Yanne-t. A Konohai ANBU legjobbjai között tartják számon. Félnek tőle.- kuncog Konan
- Ettől a pöttömtől?
- Akarsz még egyet?- nézem fenyegetően
Pain már azt se tudta hol van ezért rábólintott.
- Mennyi időre mennétek?
- Két három nap.
- Rendben. Kakuzu belement?
- Persze! Örült is neki.- mosolygok
Hidan fogta a fonalat. Már itt rájött, hogy nem a képességét megyek felmérni.
Kisétáltunk.
- Csipázlak te lány.- nyalta meg a felső ajkát- Miért megyünk?
Nagyot mosolyogtam.
- Egy tekercset ellopni.

Kerítettem neki egy Akatsukis köpenyt és egy szalmakalapot.
- Azt vágod, hogy én most nem fogok indulni?
- Én is úgy gondoltam hogy aludjunk rá egyet. De ez akkor is a tied. És egy jó tanács.
Lehajolt és a szemembe nézett.
- Fürödj le.
A szemét forgatta.
Kisétáltam a szobából, át az enyémbe.
Bevallom régóta fáj a fogam a Rasengan technikára. A negyedik fejlesztette ki. A genjutsuhoz annyira nem konyítok, de a szél elemű chakrám segîtségével meg tudom csinálni. Apám a szél elemem miatt utált a legjobban. Tizenhárom éves koromban tanultam meg a tűz elemet. Majdnem belerokkantam, de az sem volt neki elég.
De ebből elég.
Az első és legfontosabb célom. Megnézni az öcsémet, jól van-e. Őneki mindig a bátyám volt a világ. Ha esetleg kedvem támadt bébi szitterkedni egyből nyávogott, hogy Itachit akarja. Minden Ita körül forgott. Bevallom irigy vagyok rá... Shisui halálával felébredt a Mangekyouja... Bárcsak nekem is meglenne.

Lefürödtem. Elrendeztem magam és elaludtam. Holnap megyünk akciózni.

Sziasztok. Milyen a story? Érdemes folytatni?