𝕍𝕖́𝕣𝕓𝕖𝕝𝕚 𝔸𝕜𝕒𝕥𝕤𝕦𝕜𝕚𝕤 (𝔹𝔼𝔽𝔼𝕁𝔼ℤ𝔼𝕋𝕋)

Túl könnyű volt

Lola szemszög:

Sasori bebújt mellém az ágyba és beszélgettünk, arcomat simította, teljesen oda vagyok :3 egyszerűen imádom. Végül megkérdeztem, hogy miért mondta azt amit.
- Tudod én féltelek.
- Mitől?
- Magamtól.
- Ugyan Sasori. Ismersz. Mindenkit lefagyasztok aki bántani akar. Akaratomon kívül is. Emlékszel mikor kisebb koromba Deidarát fagyasztottam le?
- Igen-igen.- kuncogott fel
Én szorosan hozzá bújtam. Pain kiabálása keltett fel úgymond a "kómás" helyzetemből. (Ami abból áll, hogy Sasorival szemeztem)
- MINDENKI! Bijuu szívó helyre hologrammal! Most! Istenem kiment a fejemből.
Sasorival leültünk a földre megcsináltuk a jutsut.

Yanne szemszög:

- Ez a jutsu még mindig állat.- nyúlok át magamon újra és újra
- Most dolgozzunk!- áll a helyére Pain
Elmormolta a jutsut és kezdtük.

~Timeskip~
Másnap késő este.

- Ezzel is végeztünk. Yanne, Lola. Jól vagytok?
- Aha.- nyögi ki a barátnőm
- Jó, de neked kurva sok chakrád van.- támaszkodom a térdeimre- Holnapra össze szedem magam.
Mindenki hologramja eltűnt az enyémmel együtt.
Visszakerültem Dei-ék szobájába, ez a cucc sok chakrát ki szívott belőlem.
- Alszok egyet.- ballagok át a saját szobámba, Sasori épp jött ki
- Na?- kérdem felvillanyozva
- Kérdezd őt.- mosolyodik el
Amint beértem a szobába Lola megragadott a pólómnál fogva.
- Yanne!!!!!!!- suttogta a nevem- Ide! IDEEEE!- beszélt érthetetlenül és a mutató ujjával a szájára mutogatott
- Megcsókolt?- kérdem izgatottan
- ÜHÜMM!- tört ki belőle hangosan
A szája elé tette a kezét és befeküdt az ágyába. Én letusoltam év elaludtam.

Na másnap reggel Painnél kezdtünk. Ő elmagyarázta, hogy mi hogyan merre és mikor.
Már késő délután van mindig keressük azt a falut. Leálltunk pihenni. Lola kisebb ágakat mozgatott a chakra fonalával.
- Nos, szerintem közel lehetünk.
Szerencse, hogy mi nem rohanunk neki a falnak, mint a fiúk. Mondjuk szerintem nem tudják a gondolkodás fogalmát. Ez alól Pain kivétel persze. Ú, egy hónapja nem kaptam Shinra Tenseit. Ez a gondolat megmosolyogtatott.
- Csináljuk az...-kezdi Lola-... hogy én előre megyek, ha megtalálom a chakrafonalak segítségével rászórok dolgokat amiket ki kell védenie, ezzel nem árulom el még pontosan a klánom.
- Tetszik. Kicsit lebénítom aztán te le fagyasztod a kis csajt.
- A múltkori chunin vizsgán volt nem?
- Á igen. Itachi és Kisame majdnem elkapta, csak meglógott előlük.
- Arra emlékszem.
Hallottam valamit. A hátam mögül, előhoztam a Sharingan-om. Kivédtem a felém haladó három shurikent, hogy nem néztem hátra. Elmosolyodtam.
- Az Akatsuki!- hallok egy ijedt hangot- Értesítsd a falut!
- Nem hinném.- válaszolta Lola
Gyors felálltam, hátra fordultam, használtam a Kamui-t. Villám sebességgel elvágtam a torkát a szaladónak. A másik lány felsikkantott. A torkánál keresztül a falhoz nyomtam.
- Lola, jég!- szóltam nyugodtan
A kis csajt odafagyasztottuk a fához.
- Ki gondolta volna, hogy pont veled futunk össze. Elég unalmas volt.
- Uchiha Yanne.- vicsorog rám
- Lola válassz, törjem be a koponyáját, vagy zárjam genjutsuba?
- A kevésbé kegyetlenebb módszert. Mégis csak ember.
- Nem vagyok annyira jó a genjutsukban.- aktiválom a Mangekyou-t
A lány elkábult.
- Túl könnyű volt. Légy résen a te genjutsuddal. Az enyém nem erős.
- Rendben. Megölni tilos...
- Rég el lenne vágva a torka.- ásítok
Lola fel oldotta a jég jutsut. A lányt ledobtam a földre. Beszívtam a Kamui dimenziómba.
- Menjünk biztosra.

Másnap reggel már a főhadiszálláson voltunk. Túl simán ment. Ez gyanús. Benyitottam a főhadiszállás Ajtaján, a nappaliban nem volt senki. Lola először Sasoriék szobájába rohant. Utána mentem az ajtóban megálltam.
- Megjöttem!- ugor Sasorira akit váratlanul ért ez
- Szia Lola.- nyom egy puszit a szájára
Deidara csendben figyelte az eseményeket, majd rám nézett.
- Azt hol a Jinchuriki?
- Kamui.- adom az egy szavas választ- Elviszem Pain-nek.
- Pain!!- nyitok be az irodájába.
- Kopogni aztán tényleg nem tud semelyik tag. Ömm, Yanne? Te itt?
- Meghoztuk.- dobtam ki a kamui dimenzióból- Túl könnyen ment, figyeld meg.
- Bámulatos.
Ki sétáltam az irodából.
- Na hol a Bijuu Yan-chan?- jött kacsintva az albínó
Az iroda felé biccentettem. Nem akarta elhinni. Hidan tátott szájjal nézett.
- Kajak elhozta!
- Négy éve mondom neked, hogy ne becsülj alá idióta.
- Chö.
Az illető kaján vigyorra húzta a száját.
- Neked meg megint mi bajod?- sétáltam el mellette
- Yanne-chan ilyenkor ijesztő tud lenni.- jegyzi meg Kisame
Közelebb jött hozzám, a fülembe súgta.
- Kimondottan állatul festesz a fürdőruhádban.- motyogta sármosan
- Perverz.- haladtam volna tovább, de megfogta a vállam
- Meg nézhetnélek még egyszer?
- Idióta Perverz barom.- mosolyodtam el
Ő megnyalta a szája szélét aminek hatására a fejem kezdett pirosodni, egyre csak vörösödni.
- Megyek kajálni.- nyögtem ki végül és elsiettem a konyhába

Amikor mindenki eltűnt a színről besurrantam a szobánkba. Lolát nem találtam. Mindegy is. Legalább ő boldog. (Nem ettem semmit, csak Hidant akartam le rázni)
Kopogtak.
- Ki az és mit akar?
Se szó se beszéd benyitott. Hidan állt ott. Aztán ránk csukta az ajtót.
- Beszélnünk kell.
Ó jaj... te jó ég...
- Nekünk? Még is miről?
- A bijuu szívás előtt hallgatóztam ahogy összevesztél Sasorival.
- Van bőr a képeden.- álltam fel az ágyról, ahol eddig ültem
- Csak ezt a pár mondatot hallottam tőled: Látszik rajtad, hogy szenvedsz, mint én. Erre Sasori azt válaszolta: Túlélem, erre te: Négy éve ezt mondogatom. Semmi sincs jól.
- Jól tudom, hogy mit mondtam.
- El árulnád, hogy mi a baj?
- Neked? Ugyan már.
Ez lehet túl flegma volt. Láttam, hogy valami el pattant nála.
- Kijavítom magam. Addig innen se ki, se be ameddig el nem mondod mi a baj.
A sharinganom nem mertem használni... rajta nem bírom...
Nagyot sóhajtottam, mellé álltam.
- Nem. Most pedig ha meg bocsájtasz, megyek vacsorázni.
- Miután elmentünk a folyosóról bejöttél a szobádba. Ne nézz már hülyének!- kiabál velem
Valahogy belül valami szúrt. Szúrt, a fájdalom. Istenem most nem érek rá.
- Mi vagyok én neked Ha?- vágok neki oda egy flegma kérdést
Nem kaptam választ.
- Tudom mi vagyok én neked.- csuklik meg a hangom- Egy senki, egy tag, akinek a fejét lesed minden áldott nap. Csak valamelyik kedves egyéniség megkért, hogy kérdezzed meg mi bajom.
- Mi a faszért kerülsz engem?- csendült fel a hangja
- Nem kerüllek!
- Dehogynem, igenis kerülsz! Alig fél órája is inkább elmentél.
- Had tudjam mit csinálok és mit nem!
Magára öltött egy grimaszt.
- FASZÉRT HAZUDSZ!- ordította el magát
- Most takarodjál ki, de kurva gyorsan, különben elégetlek az Amaterasu-val hülyegyerek.- üvöltöttem már sírva
Az illető úgy is tett. Jó hangosan bebaszta az ajtót és távozott. A következő pillanatban három jó barátom rohant be, pár percen belül pedig hallottam egy Shinra Tensei-t.

- Elbasztam, elbasztam, elbasztam!- sírtam hármójuk előtt
- Tudod használni az Amaterasu-t?
- Deidara te igen hülye.- vágja tarkón Sasori- Ne most kérdezd meg.
- Nem. Blöfföltem. Azóta a nap óta a Susano-t se tudom elő hozni. Ita szerint van egy utolsó fokozatja a Sharingan-nak.
- Sose láttalak még sírni.- simogatja a hátamat Lola
- Senki se.- válaszolta Sasori

Egy szomorúbb rész hoztam rámenecskék🥺❤️ Kiraktam egy újabb Naruto ff-et mert a Wattpad valamiért enfem bem szeret. Darabig az lesz az utolsó amit kirakok.
Neve: Mond... TE MEGVESZTÉL?

Hogy vagytok? Ki van már susuban?💖