𝕍𝕖́𝕣𝕓𝕖𝕝𝕚 𝔸𝕜𝕒𝕥𝕤𝕦𝕜𝕚𝕤 (𝔹𝔼𝔽𝔼𝕁𝔼ℤ𝔼𝕋𝕋)

Yanne váratlan döntése

- Hát te meg? - kérdem a haltól.

- Nyolcfarkúnál van Samehada, azt hiszi meghaltam.

- Mire volt jó?

- Értem, ügyes húzás volt Kisa'-tess! Ha meghalljuk Naruto hangját én kibújok és elmondom nekik, hogy bennem van Saiken!

- Ha meglátnak egyből neked mennek.

- Yamato biztos - morgolódtam.

Lassan kezdtünk haladni, Lola lassan és finoman mozgolódott. Ha így folytatja le fogunk bukni. Sóhajtottam egy nagyot, vártam végre, hogy vége legyen, hogy ennek a rémálomnak vége legyen.

- Naruto bizonyára ott lehetett, mikor Pain meghalt, beszélnem kell vele. Meg hát Jinchurikik tartsanak össze.

Lola nagyot sóhajtott, szerintem pár percen belül el is aludt Kisame-n. Sasori féltékeny lesz.

Beszélgetést hallottunk. Kisame és Lola húzták a lóbőrt. 

- Hé Killer Bee, honnan szerezted ezt a kardot?

- Hát Naruto, ez egy Akatsuki tagtól van.

- Bingó. Samehada engedj ki!

A kard csak morgott egyet és Nem csinált semmit. Sokáig csesztettem, végül a kardot birtokló ember mozgásba lendült. Valahogyan az alvó Lola és Kisame rám estek. Csesszétek meg.

- Samehada, légyszi, én mindig jó voltam hozzád. ENGEDJ MÁR KI!

Meg csiklandoztam a belsejét. Engem ki is köpött. Mindenki jó nagyot nézett, mikor ez megtörtént. Békésen fel álltam, le poroltam magam.

- Az Akatsuki!

- Kérlek ezt a részét hagyjuk! - nézek mindenkire- senkit sem akarok bántani!

Yamato lefogott egy jutsuval.

- Istenem! Szakadj meg!- rivalltam rá- Én vagyok a hatfarkú Jinchurikije!

Erre a kijelentésemre komolyan vettek, mindenki engem nézett. Utálom ha középpontban vagyok. Yamato még mindig fogott a fa jutsujával.

- Elviszünk Konohába.

- Egy fenét! Dögölnél meg fa használó!

Ficánkoltam. A fa, ami engem lefogott jéggé vált és szét tört, genjutsuba ejtve Yamato-t.

- Kösz Lola. - vettem nagy levegőt

- Még egy Akatsukis. Hányan vagytok ti? Te Uchiha ivadék vagy ugyebár?- mutat rám Killer Bee

- Teli találat.

Barátnőm ásítva mellettem állt.

- Segítenétek megtanulni Saikennel összhangba lenni?- kérdem

- Hogy leigázzatok minket? Soha!- mondja Naruto

- Eddig nem esett le neked, hogy mi a bijuu-kat elfogtuk és kiszívtuk az emberekből?

- Mondjuk ebben van valami.

Bólintottam, majd sóhajtottam.

- Segítetek, vagy nem?- kérdem utoljára- El is mehetek.

- Ne menj sehová, csak elkapnak.- legyint Bee

Most volt időm jobban körül nézni, egy teljesen másik dimenzióban voltunk. Lassan forogtam, emlékeztet valamire ez a hely. Nagyon ismerős...

- Itt most, megtanulhatsz bijuu-t irányítani. Ülj le mellénk.- paskolja maga mellett a helyet Naruto

- Addig mi elleszünk.- néz ijesztően Yamato-ra Lola

A fa használó egy fáradt sóhajjal adományozta meg a barátnőmet, majd elfogadta, hogy mostantól mi is itt leszünk. 

- Annyit kell tenned, hogy el veszed Saiken chakráját.

- Kurama nem fogja hagyni magát olyan könnyen.- morgolódik Naruto

Át csöppentem Saiken dimenziójába. Fel nyitottam a pecsétet.

- Ó, szabadnak érzem magam.

- Maradj nyugton.

- Hé! Mit csinálsz?

Az én chakrám felettem kialakult, megfogtam Saiken-ét, majd addig húztam, amíg egy chakra hatfarkú nem keletkezett. A nő nemű Jinchuriki eldőlt, úgy döntött alszik egyet. 

- Nehogy most aludjál be!

Halványulni kezdett ez a dimenzió, majd kint találtam magam, sárga chakra vett körül, mindenféle chakrát éreztem, még Kisame-ét is Samehadában. Jó cucc ez.

- Wow Yanne!

A jobbomra néztem, ahogy láttam Naruto küzd még Kurama-val. Magamat erősebbnek éreztem. O, ez tényleg nagyon atom képesség. Eltűntettem ezt a bizonyos chakrát, éreztem Tobi rosszindulatú jelenlétét. Nagyon messze innen. Végül egy hirtelen lökéssel, Naruto is újra közénk jött. Ugyanazzal a sárga képességgel.

- Király!

- Naruto.- fordulok hozzá mosolyogva

- Milyen Jutsuval hozta vissza Pain a halottakat?

A tarkóját vakarva gondolkozott.

- Rinne.... Rinne... Tensei?

- Sokat segítettél. Köszönöm.

Bee felé fordultam.

- Kérem szépen Samehada-t. Az Akatsuki tulajdona.

Nem hittem volna, de elsőre vissza adta. Egy tényről megbizonyosodtam. Samehada kibaszottul nehéz.

- Köszönöm.

Rázni kezdtem a kardot, majd kiabáltam.

- Kisame! Az istenért! Gyere ki!

Ütögettem, csikiztem a kardot, de mindig megszúrt. Akkor ne gyere ki bazd...

- Örültem a látogatásnak.

- Mi léptünk.

Kifelé sétáltunk.

- Meg kell mondanunk a hokagéknak, hogy Yanne Jinchuriki.

- Tegyétek azt.

Mindketten kiléptünk az ajtón. Lola fel ébresztette Yamato-t a Genjutsuból. Barátnőm vállára tettem a kezem.

- Hová megyünk?- kérdezte

- Esőrejtek.- válaszoltam egy szóban