Egy dalban ✔︎

Kupaktanács🗨️

Pár órával később...

Hát itt is vagyok. Úgy mint a többiek, vagyis gondolom, mivel parkol egy kocsi a ház előtt. Amikor a garázshoz értem, idétlenül álldogáltam, mikor dudálva megérkezett egy fekete Audi A5, ezt onnan tudom, hogy én is ilyet szeretnék. De még nincs rá elég pénzem, mivel magam szeretném megvenni. Az autó is Gabinál állt meg, szóval érdeklődve néztem, hogy ki száll ki a gyönyörű járműből.

- Hali! - intetettem oda, mire ő is vissza köszönt becsukva a kocsi ajtót.

- Na mi van, kizártak minket? - kérdezte szórakozottan.

- Nem, csak.. - hebegtem - Nem, csak féltem bemenni. - ismertem be kelletlenül.

- Hé! Mitől félsz velem elvagy, ha mással nem is leszel jóba, én itt leszek! - kacsintott majd kinyitva a garázs ajtót, stílusosan előre tolt, ezzel jelezve, hogy ne parázzak. Ami a beszéde után, csillapodott, és növekedett is.

- Jaj, édes drága tupicáim. Megértem én, hogy a színpadon show- t csináltok, de ha így vagyunk, miért kell együtt jönnötök?! - sóhajtott ránk, fáradalmas tekintettel.

- Sziasztok! - köszöntem, figyelmen kívül hagyva, a menedzseremet.

- Csá! - pacsiztak le a fiúk, majd Gergő, Rékának is biccentett köszönésképp. Én, ahogy megláttam a kanapén, középen szabadon lévő helyet, azonnal rástartoltam, de persze a velem egyszerre érkező pasi, is rögvest megindult ugyanarra pályázva. Éééés, igen nyertem, vagyis önelégült mosollyal az arcomon, boldogon nyugtáztam, hogy enyém lett a kis rés Szabi és Réka közt, míg a többiek egy fotelba - Attila - annak karfájára - Kevin - és egy másikon - Gabi - helyezkedtek el. Gergő hely hiányában ellopta a mögöttem lévő párnát, és leült a kanapé szélére, ami csöppet sem kényelmes.

Már itt voltunk egy jó ideje, de semmi fontos nem történt, az amiért jöttünk meg főleg, így a menedzserünk kezdett ideges lenni, tekintve, hogy nem akarta 6-ig értelmetlen hülyeségekkel tölteni az idejét.

- Okés, ha már így kibeszéltétek magatokat, el is kezdhetném, azt amiért ide hívtalak titeket. - kezdte - A Papp család is figyeljen! - szólt a fiúkra, akik valami poénon nevettek, ezzel zavarva Gabit - Szóval azért vagytok itt, hogy össze kéne állítani a koncerteket, mivel én nem tudok ketté szakadni, vagyis négy felé, úgy kellene megoldani, hogy mindig legyen kísérőtök. Mivel Zsófinak még nincs sok fellépése, rá gondoltam. Vállalod? - nézett rám könyörgő szemekkel, mire aprót bólintottam, annak jeléül, hogy benne vagyok. - Oké, köszi, na akkor úgy gondoltam, mivel ti már ismeritek egymást, - mutatott Gergőre, és rám - és már úgy is pletykálnak rólatok, akkor lehetne, hogy egymást kísérő lesztek. Jó?

- Felőlem. - vontam meg a vállam.

- Jól van. - egyezett bele ő is.

- Akkor ti jók vagytok, de még maradnotok kell, mivel van még mit megbeszélni. - nézett ránk - Réka, te mehetnél a fiúkkal, persze, csak ha nem gond. És ez vonatkozik a Cristalra is.

- Nekem nyolc. - szólt elsőként Réka, ezután a Papp család is beszólogatott, hogy "nekem hét" és "nekem nyolcvanhat", stb; amiket mindenki röhögött, kivéve Gabit, mert ő csak bosszankodva megrázta a fejét azt motyogva, hogy "Miért kellet nekem, ilyen majmokat választanom?!".

- Oké, Zsófi és Gergő marad, többi mehet a dolgára. - legyintett lemondva, mire neve elhagyták a garázst, az említettek. - Szóval, ti ketten alig ismeritek egymást, de már az első találkozásnál, nagy durranással szettétek szét a netet. Az átdolgozásotokkal. Amit úgy gondolom, hogy tovább lehetne fejleszteni.. - tartott hatásszünetet - Egy lemezzel, lehetne több szám amit áténekeltek, vagy éppen Zsófi zongorázva alájátszik, vagy Gergő gitározik hozzá..  vagy akár lehetne saját duettetek. Na, mit szóltok? - kérdezte izgatottan.

- Én benne vagyok. - vágtam rá kapásból, már csak Gergőn múlott, hogy lesz-e közös lemez, vagy sem.

- Lehetnék, party gyilkos... - itt már komolyan kezdtem félni. - De csak a hülye mondana nemet. - röhögött fel a fejünket látva.

- Jól van, akkor ez megvan. - nyomkodta a tabletjét Gabi - Akkor, hogyan tovább? Mármint mindennel kapcsolatban. - nézett ránk.

- Hát... A dalszövegeket szívesen megírom, persze csak ha lesz saját duettünk... - mondtam zavarban, azt sem tudva mit hablatyolok, és, hogy ez az ötlet hogyan is tetszik nekik.

- Figyeljetek ide! Ha gondoljátok, vagyis Gergő is ír és mit szólnátok, ha közösen írt számok is lennétek, és nem csak a lemezre, hanem a saját oldalaitokra...? -kapkodta a fejét köztünk, a menedzserünk. Mire az említettel cinkosan összemosolyogtunk, majd mindketten határozottan bólintottunk, sőt a fiú még hozzátette, hogy "Egy ilyen szép lánnyal bármikor költ dalokat." amibe, nem mondom belepirultam.

2021.01.18.