𝔹𝕪𝕦𝕟 𝔹𝕒𝕖𝕜𝕙𝕪𝕦𝕟
Mikor felébredtem az volt az első, hogy visszacsuktam a szemem, a lámpák kivilágították a szemem, majd végül lassan, nem nézve a lámpára kinyitottam pilláimat, majd körül néztem. Chen, Sehun és Suho a jobb oldalamon ültek, másik oldalt a mellettem lévő ágyon Lay feküdt, az ablaknál meg a többiek ültem. Éreztem, hogy valaki fogja a kezem, lenéztem magam mellé és egy kisírt szemű Hana-t láttam meg. Szipogott még mindig ki sem nyitva íriszeit, óvatosan elengedtem a kezét, majd végig simítottam az arcán, mire egyből rám nézett. Halványan elmosolyodtam és tovább folytattam amit elkezdtem.
Felpattant a székről és sírva ölelt át, már amennyire tudott. Az ép kezemmel a hátát simogattam nyugtatásként, míg ő a mellkasomon szipogott.
-Kettesben hagyunk egy kicsit titeket, vagyis hármasban- állt fel mellőlem Suho, majd kiment a többiekkel a nyomában.
-Annyira megijedtem, mikor Suho nem mondott semmit csak értem jött és ide értünk- emelte fel a fejét- Belese merek gondolni abba, hogy mi lett volna, ha úgy talál el és.....
-Sssh- töröltem le könnyeit- Daewon nem a célzásáról híres és az ember ölésről, főként úgy hogy többen is vannak ott, nem mert volna úgy lőni, ezért csak a kezemet meg a lábamat lőtte meg
-De mi van ha elv....
-Kicsim, ilyenekre ne is gondolj- fogtam kezeim közé az arcát- Több ilyen úgy se lesz, szóval tényleg ne gondolj ilyenekre, jó?
-Jó- motyogta
-Sajnálom, hogy aggódnod kellett miattam, de senkinek se adnék oda egy olyan kincset, mint te vagy, te csak az én kincsem vagy, az én boldogságom, az életem, melletted vagyok igazán boldog, melletted nem csak egy maffia vezér vagyok, hanem önmagam és ígérem, több tárgyalást nem fogadok el és elkerülöm az ilyen helyzeteket- mosolyodtam el biztatóan- Szeretlek
-Én is téged- csókolt meg
-Remélem itt azért nem terveztek gyereket csinálni- ütötte meg a fülemet Yixing rekedtes hangja
-Hyung- kaptam felé a tekintetem- Jól vagy?
-Hát...élek, hazudnék ha azt mondanám, hogy nem fáj a hasam
-Te is kapsz ölelést- fordult a nálam idősebbhez, majd őt is megölelte
-Csak nem aggódtál kicsi lány?
-Nem én neeeeem
ℙ𝕒𝕣𝕜 ℍ𝕒𝕟𝕒
Június 16. este 9 óra. Tegnap Baek egy ruhát adott nekem, ami nagyon, de nagyon tetszik, meg bejelentette, hogy ma 9-re szerveztek egy bált, csoda, hogy vacsora nem volt. Sehun és Suho egy szerkesztett képet adtak, amin egy focipálya volt, két kapuba én meg Baek neve szerepelt, a pályán pedig: Gyerek 1, Gyerek 2, stb...Mondanom se kell mit lekergettem őket a házba, még Xue is beszállt. JackGyeom párostól egy nyakláncot kaptam, amin egy 'B' szerepelt, drága barátom meg kapott egy 'H' betűset. A többiektől is ruhát, kiegészítőket kaptam, na meg pár Off-White cipőt.
Ruha:
VOCÊ ESTÁ LENDO
ꜱᴢᴀʙᴀᴅ ᴇɢʏ ᴛÁɴᴄʀᴀ? |ʙʏᴜɴ ʙᴀᴇᴋʜʏᴜɴ|
FanficElég ártatlan mondatnak tűnik és elég egyszerűnek, amíg nem ismerjük a történetét. Park Hana édesapja komoly üzleti ember, üzleti utak, vacsorák hegyén-hátán, olykor olykor bálokon is részt vesz, az utolsó kettőn Hana is ott szokott lenni, ha már a...