ℙ𝕒𝕣𝕜 ℍ𝕒𝕟𝕒
Nehéz az élet egy üzletember lányának lenni, ha nincs anyád, aki elmenne vele minden vacsorára és a többi ilyen szarságra és még modell is vagy. Fotózások, vacsorák, bálok egymás hegyén-hátán. Párkapcsolatra semmi esélyem, mindig mikor eltervezem hogy most akkor ismerkedni akarok minden közbe jön, szóval már nem is próbálkozok ezzel, maradok a 90 macskánál és kutyánál.
-Apa ráérsz?- léptem be a nappaliba
-Mennyi az idő?- emelte rám a tekintetét
-13:20, miért?
-Hamarosan mennem kell egy megbeszélésre
-Oh, akkor semmi- erőltettem magamra egy mosolyt
-Mit szerettél volna?
-Csak hogy elviszel-e .....utcába a fotózásra, de már mindegy
-A közelben lesz a megbeszélés, eltudlak vinni- mosolyodott el, miközben mellém lépve vette fel a kabátját
-Tényleg? Köszi apa- öleltem meg, majd elindultunk.
[..]
-Szia apa- intettem neki, majd elindultam az épület felé.
Belépve Jaemin egyből a nyakamba ugrott, ő az egyetlen fiú barátom akivel együtt szoktunk fotózásra járni, sok rajongó azt hiszi, hogy együtt vagyunk, amit megértünk hisz amilyen képek készülnek, meg ahogyan viselkedünk néha egymással, tényleg olyan mintha együtt lennénk, pedig csak barátok vagyunk, lassan 4 éve. Ő volt a legelső barátom aki szinte már a testvérem is.
-Na végre- pörgetett meg, majd vigyorogva eltolt magától
-Várjál, még mindig forog velem minden- kapaszkodtam meg a vállába
-Naa, azért ennyire nem pörgettelek meg- kuncogott
-Neem, te neeem- nevettem
-Hanaa- kezdett el felém futni Taeyong
-Tae- bújtam karjai közé mellkasába fúrva a fejemet.
Taeyong és én elég hamar összebarátkoztunk, már az első közös fotózásunkon. Az egyik fotós rám akart mászni, pont vette le volna rólam a felsőmet, mikor betoppant ő, azóta a nap óta vagyunk barátok, sőt, legjobb barátok.
Az elmúlt években rengeteg barátot gyűjtöttem, főként közös fotózásoknak hála, ezért is van több, mint 23 fiú barátom, beleértve ezt a két bolondot is, na meg Ten-t, a kis Thai barátunkat. Chittaphon(Ten) és Taeyong a baráti körünk móka mesterei, ha ők ketten együtt vannak elszabadul a pokol és mindenki fetreng a nevetéstől.
-JÓ NAPOT- ordított valaki mögöttem, valaki akinek a hangja nagyon ismerős, van egy olyan érzésem, hogy drága Ten barátunk lesz az.
Hátra fordultam és magamban megveregetve a vállam, mosolyogva tártam szét a karjaim a fiúnak.
Igazából amúgy elég volt ránézni Taeyong arcára és egyből rálehetett jönni, hogy ki is az.
-Szervusz törpi- vigyorgott rám
-2 kibaszott centivel vagy magasabb- néztem rá szúrós szemekkel
-Hehe, én vagyok itt a legmagasabb- húzta ki magát NaNa
-Jaemin 177 vagy, Taeyong 175, Ten 172 és én vagyok 170, nem vagy sokkal magasabb- néztem rá komolyan
-Igaza van anyának- helyeselt
-Gonoszok vagytok- hunyorított
-De így szeretsz minket- néztem rá ártatlan tekintettel
-Nem, én ezzel együtt imádlak titeket- ölelt át minket
ESTÁS LEYENDO
ꜱᴢᴀʙᴀᴅ ᴇɢʏ ᴛÁɴᴄʀᴀ? |ʙʏᴜɴ ʙᴀᴇᴋʜʏᴜɴ|
FanficElég ártatlan mondatnak tűnik és elég egyszerűnek, amíg nem ismerjük a történetét. Park Hana édesapja komoly üzleti ember, üzleti utak, vacsorák hegyén-hátán, olykor olykor bálokon is részt vesz, az utolsó kettőn Hana is ott szokott lenni, ha már a...