ᴛʜɪʀᴛʏ-ᴛʜʀᴇᴇ

76 5 1
                                    

ℙ𝕒𝕣𝕜 ℍ𝕒𝕟𝕒

Huszonötödikén elmentünk a srácokkal bulizni, utána meg mikor hazaértünk szerintem mindenki tudja mi volt. Huszonhatodika elég lightos volt, akkor ajándékoztunk, meg videóhívásban beszélgettünk Luhanékkal. Ma meg már szilveszter van, egy újabb év telt el és milyen gyorsan, nem rég még a parkban sírtam éjjel mikor Baek megkérte a kezem, most meg meg szokás szerint Suho-val sütünk-főzünk. Baek-ék csak úgy, mint tavaly, tűzijátékot vesznek, Sehun és Kyungsoo a konyhában segédkeznek nekünk, Chen és Kai a picivel játszanak, Taeyong neveli a többieket, Lay meg Xue-vel szórakozik.

-Még kell valami?- nézett rám Kyungsoo

-Ömm...nem, már nem, mehet bele ebbe aztán a sütőbe, ez lesz az utolsó süti, Taeyong-ék kedvence

-Hol a konyhatündérkém?- nézett be a konyhára Baek- Itt a konyhatündérkém- ölelt át hátulról

-Hyung, csak egy órát voltunk oda

-Nem baj

-Neki már az is örökké valóság- nevetett a legidősebb

-Hiányoztáál- fúrta a fejét a nyakamba

-Mondom én, jövőre te is jössz velünk vásárolni törpilla, nem lehet vele bírni

-Egész végig azt hajtotta, hogy hiányzik a Jagiya-m

-Nem tehetek róla, tudod nekem van szerelmi életem- nyújtotta ki a nyelvét Kyungsoo-ra

-Te...

-Csak viccel, nyugodj le- fogta le a fiatalabbat

-Jagi, összekell őt hozni Kai-al, mert ha rajta vagy rajtuk múlik akkor még a haláluk után is csak kergetni fogják egymást

-Hyung

-Ments meg- bújt mögém

-Drágám, melyikünk a maffia vezére?- fordultam vele szembe nevetve

-Kyungsoo hyung-tól mindenki fél, kivéve Suho....csak néha ijed meg ő is- rántotta az ölébe a párját

-Igaza van, simán megölne

-Édes Istenem- ráztam a fejem, majd visszafordultam D.O. felé

-Jó napot- ugrott rám Luhan

-És ő a második legidősebb- lépett Xiumin mellé

-Mintha te kinéznél huszonkilencnek- engedett el, majd egy 'beszóltál?' fejjel Tao felé fordult

-Mi szél hozott erre titeket?- mosolygott rájuk a párom

-Gondoltunk ünnepeljük együtt az újévet, mint régen

-Akkor ez volt az a meglepetés amiről beszéltetek?- néztem Luhan-ra

-Igen igen, örülsz neki fogadott húgocskám?- ölelte át a vállam

-Nagyon

Nos igen, Luhannal annyira jóba lettünk, hogy befogadott a húgának, még kínai nevet is adott nekem, Lu Yifei, Tao meg az "unokatesónk".




-Végre- csapta össze tenyereit a mellettem ülő

-Jézusom- ugrottam meg

-Bocsánat Jagiya- nézett rám ártatlanul- Oda nézz- mutatott a lépcsők felé.

-Csak hogy ne legyen igazad- nyújtotta ki a nyelvét Kyungsoo, miközben Kai kezét fogva sétált felénk

-Így kell rávenni az embereket, hogy bevallják az érzésüket a másiknak, ezt pont így terveztem

ꜱᴢᴀʙᴀᴅ ᴇɢʏ ᴛÁɴᴄʀᴀ? |ʙʏᴜɴ ʙᴀᴇᴋʜʏᴜɴ|Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang