ꜱᴢᴀʙᴀᴅ ᴇɢʏ ᴛÁɴᴄʀᴀ? |ʙʏᴜɴ ʙᴀᴇᴋʜʏᴜɴ|

ᴛʜɪʀᴛᴇᴇɴ

ℙ𝕒𝕣𝕜 ℍ𝕒𝕟𝕒

Egy darabig még a haját basztattam, miközben ő halkan szuszogott, de nekem nem jött álom szemeimre. Kezemmel párszor még beletúrtam óvatosan a hajába, nehogy felkeljen, ám nem nagyon jött össze.

Elhúzódott tőlem, majd a derekamnál fogva magával szembe fordított és közelebb húzott magához.

-Mi a baj?- kérdezte aggódva

-Nem tudok aludni- mondtam halkan

-Egy kicsit legalább próbálj meg- simította el a hajamat az arcom elől- Bújj ide

-Nem ölelsz át inkább hátulról?

-De- mosolyodott el egy kicsit

Háttal fordultam neki és már közelebb is húzódott.

-Próbálj meg aludni- ölelt át, majd egy puszit nyomott a tarkómra.

Éreztem ahogy ráteszi a hasam előtt pihenő kezemre az övét és hüvelykujjával lágyan simogatja.

Lassacskán, de sikerült elaludnom végre.

Reggel már Baek nem volt mellettem. Nagy nehezen kimásztam az ágyból és lementem a nappaliba, ahol Xue épp letámadta Baekhyunt. Amint a kis Husky meglátott elkezdett felém futni, így a fiú is rám nézett.

-Jó reggelt- kelt fel a földről

-Neked is.

-Jól aludtál?- lépett elém

-Mhm- bólintottam egy aprót

-Akkor jó- mosolyodott el- Kész a reggeli amúgy, gyere- indult meg, velem a nyomában.

Én még ettem, mikor egy üzenete jött Baekhyun-nak, kezébe vette a telefont és már csak annyit láttam, hogy nagyon mosolyog.

-Chen küldött egy képet a kislányáról, Lay vett neki egy unikornisos pizsamát és feladta rá- fordította felém a telefonját

-De édes, mikor született?- mosolyodtam el

-Április 29, amilyen gyorsan telik az idő már csak azt fogjuk észrevenni, hogy már 1 éves

-Hát ez az 5 hónap hamar lemegy

Beszélgetésünket a telefonom csörgése zavarta meg, Taeyong neve villogott a kijelzőn. Felvettem és kihangosítottam.

-Szia Bubu

-Hallottuk mi történt, bent volt a híradóban és itt vagyunk a házatok előtt de zárva van, itthon vagy?

-Nem, már nem is leszek ott, Baekhyun-hoz költöztem

-Áh és mi lesz ezzel a házzal? Eladod?

-Szerintem igen

-Oh, kérdezd meg az uradat, hogy átmehetek-e

-Csak nyugodtan- szólalt meg

-Lee Taeyong, meg foglak fojtani, ha megint azt mondom, hogy az uram

-Szeretlek eomma

Mielőtt bármit is mondhattam volna kinyomta. Tuti visszafog hívni, hogy áruljam el neki, hol lakik Baekhyun.

-Tudja hol lakom vagyis lakunk?

-Nem, szóval tuti mindjárt visszahív- tettem a tányért a mosogatóba, majd felmentem átöltözni.