,, Ennyi volt. Elmentem, és ha nem hiszed el, csak számold a napokat, amikor már nem vagyok itt. Amikor nem csöng a telefon, mindig én leszek az, aki nem hív. - Fannie Flagg "
*~*
Már reggel éreztem, hogy ez a nap más lesz, mint a többi. Fura érzéssel a gyomromban indultam el a gyárba.
A fél éjjelt végig telefonálgattam, mert megjelent egy cikk, amiben Seb autóján a beállításai szerepeltek. Nagyon kevesen tudhattak csak erről az infókról. Sok telefonálgatás árán tudtam csak kideríteni ki volt az, aki elárulta. De így is csak annyit tudtam meg, hogy egy 20-as éveiben járó nő volt az. Reggel 5 óta 4 telefonhívást kaptam a fejeseinktől emiatt, így gondolhatjátok mennyit aludtam az éjjel.
Leparkoltam a gyár előtt, és elindultam befelé. Már az ajtóban hallottam a veszekedést. Ilyen messziről nem tudom kik lehetnek azok, de írtó hangosak voltak. Ahogy egyre közelebb sétáltam, megláttam a veszekedő párt. Seb és Charles kiabált egymással, körülöttük álltak a szerelők, márnökeik és Charles barátnője is.
- Mi folyik itt?- álltam meg Marc, az egyik szerelő mellett.
- Már reggel fél 7 óta veszekednek.
- Te voltál az, mi? Csak is te tudtad pontosan rajtam kívül. Hogy tehetted ezt?- kiabálta Seb.
- Nem én voltam, te hülye. Miért tettem volna? Nem inkább te kotyogtad ki valakinek? Mi alapján gyanusítasz meg engem?
- Engem vádolsz újonc? Mi érdekem lenne abból, hogy elmondjam az autóm beállításait mindenkinek?
Nos, megtudtam a veszekedés témáját. Végig néztem a csapattagok arcán, hogy miért nem lépnek már végre közbe, mikor megakadt valakin a tekintetem. Gúnyos arccal nézett rám. Ekkor már tudtam. Ő volt az. De miért tette? A barátja csapatának tesz rosszat. Nem számítottak most a miértek. Úgy sem fogja bevallani az igazat. Nem hagyhatom, hogy Seb vagy akár Charles vigye el a balhét.
- Elég- kiáltottam el magam, mire mindenki felém kapta a fejét.
- Ne szólj bele Gia- morrant rám Seb idegesen.
- Hé, ne beszélj így vele- védett meg egyből Charles.
Hiába szakítottunk, még is kiáll most mellettem? Miért?
Őszintén bevallom, nagyon kedvelem még mindig Charles-t. Hiába volt az a nagy vitánk, még is szeretem őt. Hiába újított be valami szőke ri.....mármint hölgyikével, mégis az érzelmeim a régiek.
A veszekedésünk után hiába dolgozunk együtt a fiúkkal, Charles nem is szólt hozzám tegnap, csak ha tényleg nagyon muszáj volt. Rám sem nézett. Még sem hagyhattam, hogy őket büntessék emiatt. Seb az egyik legjobb versenyzője az F1-nek. Az évek alatt alap embere lett a csapatnak. Míg ott van Charles is, aki előtt nagy sikerek állnak, hisz még fiatal, de nagyon tehetséges. Ő a csapat nagy reménysége a jövőre nézve. Szakítás ide vagy oda, ezt még én is tudom.
- Én voltam az- mondtam lehajtott fejjel.
- Mi?- pont abban a pillanatban jelent meg Mattia és nézett rám értetlenül.
- Én tettem. Én mondtam el egy barátnőmnek az autóról a dolgokat. Ő mondhatta el az újságnak. Én csináltam. Én voltam az.
- Hogy tehetted?- döbbent le mindenki.
- Sajnálom- nem tudtam mást mondani.
- Azt hittem, hogy te tényleg más vagy. Tévedtünk- nézett rám megvetően Seb.
YOU ARE READING
Álmaink útján ( F1 Fanfiction )
FanfictionEgy lány, akinek apa nélkül kellett felnőnie. Egy apa, aki új életet kezdett a munkája miatt. És egy fiú, akinek kezd beindulni a karrierje. De mi történik, ha ők mind egy helyre kerülnek? Minden megváltozik, vagy ugyan úgy folytatódik tovább? Ha kí...