Álmaink útján ( F1 Fanfiction )

27.

,, Mindannyiunk célja legjobbnak lenni a legjobbak között."- Michael Schumacher ''

*~*

- Na és, hogy hívják a szomorú kávét?- mondta el a sokadik viccét, amióta beültem hozzá a pihenőjébe.

- Nem tudom?

- Depresszó- nevetett saját viccén.

- Azta, ki gondolta volna.

Pár hete már hallottam ezt a viccet tőle, de nem akartam megsérteni őt, hogy lelövöm a poént. Amióta bejöttem hozzá, azzal melegít a versenyre, hogy vicceket mesél nekem. Nem tudom, hogy ez miben segít a felkészülésben számára, de szerinte sokban. Ráhagytam a dolgot, így hagytam, had élje ki magát.

Telefonom órája fél 1-et mutatott, és tudom, hogy 1-től már nem zavarhatom őket, így felpattantam, hogy meglátogatom brit sonka barátomat is.

- Figyu, hagylak készülni. Meg kell nyerned még ma egy futamot is. Megnézem, mi van Lewissal is, aztán megyek a VIP-be.

- Okés, de ugye még találkozunk a futam után?

- Szerintem igen. Írj, ha mindent letudtál, aztán megbeszéljük mi legyen. Bandesz már hiányol, meglátogathatnád.

- Oké.

- Légy ügyes- öleltem meg, majd az ajtóhoz léptem, hogy kimenjek rajta.

- Na és mi az. Piros és lassan folyik?- szólt utánam.

- Csigavér- tudtam erre is a választ.

A legtöbb viccét már elmesélte. Mindig, ha olvas vagy lát valahol egyet, vagy felhív és elmondja, vagy leírja üzenetben. Vagy amikor találkozunk elmeséli. Persze, akad neki mindig 1-2 új, de a legtöbbre tudom a választ. Azért hagyom, hogy újra elmondja őket, tudjátok jó baráthoz híven.

- A fene, tuti meséltem már- hallottam még hitetlenkedő hangját az ajtó túl oldaláról.

Nagy mosollyal az arcomon lépkedtem a Mercedes pihenője felé, mikor valaki utamat állta a bejáratnál.

- Giada?

Hát persze, ki más lett volna, mint a híres neves Toto Wolff. Az apám.

- Igen, személyesen.

A baleset óta nem is beszéltünk. Akkor is csak veszekedtünk. Nem tudom, hogy viszonyuljak most hozzá.

- Jó téged látni.

- Aha.

- Édesanyád, hogy van? Hallottam, hogy elköltöztél tőle.

- Kösz, megvan. Igen, elköltöztem pár hónapja.

- Döntöttél már az ajánlatról?

- Mondd, hogy nincs semmi közöd hozzá- néztem rá komoly tekintettel.

Ugye nem miatta ajánlották fel nekem a munkát? Soha nem voltam olyan, aki más hátán kapaszkodik fel. Én meg akarok küzdeni dolgokért, és nem kell, hogy az ölembe hulljanak.

- Én ajánlottalak be igaz, de nem azért, mert a lányom vagy. Mattia mesélt arról, milyen jó mérnök vagy. Nekünk pedig kell az ilyen munkaerő. Senki nem tudja, hogy a lányom vagy.

- Aha- nem tudtam, hogy hihetek e neki.

Csak reménykedni tudtam, hogy igazat mond.

- Gondolom Lewis-hoz tartasz.

- Igen, meg akarom lepni.

- Biztos örülni fog neked. De ha lehet, ne sokáig tartsd őt fel. Készülnie kell.