Álmaink útján ( F1 Fanfiction )

43/1.

,,Család, ahol az élet kezdődik, és a szeretet soha nem ér véget!"

*~*

- Kislányom, úgy örülök, hogy hazajöttél- ölelt szorosan magához anya.

- Jó újra itthon lenni- mosolyogtam rá.

- Segítesz? Épp most sültek meg a mézeskalácsok- segített levenni a kabátomat, majd miután felvittük a táskáimat a régi szobámba, lementünk a konyhába.

- És mesélj. Milyen volt a pihenés?

- Nagyon szép hely Abu Dhabi. Rengeteg helyen jártam. Jó volt egy kicsit kikapcsolódni a rengeteg munka után.

- Beszéltél Totoval?- rakott elém egy nagy adag fehér masszát, hogy álljak neki dísziteni.

Ez régen is mindig az én feladatom volt.

- Miről?

- Nem hívott fel?- nézett rám anya meglepődve.

- Nem. Mikor elindultak haza akkor beszéltem vele utoljára. Miről kellett volna beszélnem vele?

Ebben a pillanatban csörrent meg az emeleten a telefonon. Mi ez, ha nem boszorkányság?

- Mindjárt jövök- siettem fel mobilomért.

Emlegetett szamár.

- Szia Toto.

- Szia Giada, nem zavarlak?

- Nem, most értem anyához Monacóba.

- Nem tartalak fel, csak Boldog Karácsonyt akartam kívánni.

- Oh, köszönöm szépen, neked is viszont kívánom.

- Köszönöm. Figyelj, kérdezni szerettem volna már egy ideje valamit.

Ekkor kezdett összeállni a kép. Erről tud anya is.

- Beszéltél erről anyával is, ugye?- rá kellett kérdeznem.

- Igen. Szerettem volna tudni, mit gondol erről.

- Mi ez az egész Toto?

- Szeretném, ha eljönnél hozzánk.

Ez volt az a mondat, amire soha nem számítottam volna. Persze régen már feltette nekem ezt a kérdést, de az az előtt volt, hogy elkezdtünk volna együtt dolgozni. Az utóbbi időben egész jó viszonyt ápolunk egymással.

Nem tudom, hogy azért mert nem válaszoltam neki, vagy csak zavarba hozta a csend, gyorsan folytatta.

- Szeretném, ha megismernéd a családomat. Már meséltem nekik rólad és szeretnének veled találkozni.

Ettől a mondattól még a tenyerem is izzadni kezdett az idegességtől. Ismerjem meg őket? Még apámat is alig ismerem. Apa, furcsa érzés így gondolni rá. Nem úgy, mint a főnökömre, hanem arra az emberre, aki teherbe ejtette az édesanyámat. Az apámra.

- De, ha nem szeretnéd- kezdett egyből szabadkozni.

- Elmegyek- vágtam közbe.

- Tessék?- szerintem sokkot kapott a válaszomtól.

- Elmegyek és megismerem a családodat. És téged is.

- Nagyon örülök Gia, hogy ezt mondtad. Mit szólnál, ha a szilvesztert velünk töltenéd?

- Már elígérkeztem szilveszterre. De, ha 27-28 jó nektek?

- Tökéletes. Akkor majd elküldöm a címet és beszélünk a részletekről.