Egy régi barát - vámpírnaplók fanfiction

Part 26

Úgy látszik Stefannak a puszta nézésével sikerült elérnie hogy visszakapcsoljak. De a harag nem távozott el a szeméből.
- Hogy képzelted hogy kikapcsolsz csak úgy???
- Tudod milyen fárasztó érzelmekkel élni. Azzal a tudattal hogy senkinek sem lehetsz az első??!
- Nekem mindig te leszel az első, ezen semmi sem változtat.
Sírva vetettem magam a karjaiba.
- Utál engem
- Kicsoda?
- Grace
- Sajnálom.
- Nem kell csak magamnak köszönhetem.
- Nézz rám! Nem a te hibád ami történt. Most ne foglalkozz ezzel.
- Akkor mivel foglalkozzak?
- Például... Velem is foglalkozhatnál.
Belecsókolt a nyakamba amitől kirázott hideg. Haladt a számfelé. Kicsit beleharapott az ajkamba. Mindketten hátradöltünk az ágyon és egyre szenvedélyesebben csókoltuk egymást.

Stefan karjaiban feküdtem és gondolkodtam az érzéseimen.
- Min gondolkodsz szépségem?
- Az érzéseimen
- És mire jutottál?
- Arra hogy nem mindig rossz dolog érezni.
- Tényleg? És most mit érzel?
- Boldogságot
- Én is boldog vagyok.
- Szeretlek.
- Én is szeretlek téged. Nagyon.
- Mit csinálnék nélküled?
- Mennünk kéne
- Hova?
- Megkeresni Gracet.
- Minek?
- Hogy Katherine találja meg, mert akkor végezz vele.
- De Grace erősebb.
- Egyszer már kitépte a szívét.
- Igaz
- Félsz?
- Mitől?
- Attól, hogy másodjára se tudod megállítani Katherinet
- Erre nem is gondoltam, kéne valami terv.
- Lehet, de most ne gondolkozzunk csak élvezzük a csendet.
Ebben a pillanatban egy pohár törése ütötte meg a fülünket és ezek a szavak Elena szájából.
- Hogy teheted? Itt hagysz, hogy elmehess mert megijedsz közben összeszetsz valakit és le is fekszel vele míg én hónapokig várom hogy visszagyere hozzám és a lányodhoz. Meg Stefanhoz tudod az öcsédhez aki mindenkinél jobban szeret vagy Hannahhoz a legjobb barátodhoz,aki az életét adná érted.
- Elena hajgass meg kérlek.
- Nem! Takarodj innen és többet ne gyere vissza élvezd az életet ahogy eddig tetted. Nélkülünk.
Ezt egy ajtó csapás zárta le. Valószínű Elena rávágta az ajtót Damonre ami teljesen jogos volt. Elena zokogott a kanapén a gyermek sír. Annyira sajnálom Elenát. Valahogy összekéne hozni őket. Stefan mintha a gondolataimba látna ezt mondta.
- Felejtsd el! - és felment.

Ez egy kicsit unalmas rész lett. Ezért nagyon sajnálom.
A következő kérdés melyik férfi szereplőt utáljátok a legjobban?