Tizenkilencedik fejezet

528 34 0
                                    

*Elkezdet csipogni egy gép*
/Mindenki oda rohant/
*Grace elkezdte Hanna mellkasát nyomogatni*
-Elfogjuk veszíteni.Ismételgette Grace
*Diego Allison vállára dőlt és elkezdet sírni*
-Nem...NEM AZ NEM LEHET.Anya csinálj valamit.Mondta szomorúan Ötös.
-Gyerekek álljatok arébb.Mondta Pogo
*Gép újra normálisan kezdet csipogni*
-Hála égnek.Mondta Pogo
-Most-Most akkor mivan?Kérdezte Luther összezavarodottan.
-NEM LÁTTOD?MAJDNEM ELVESZÍTETTÜK HANNÁT.Kiabált rá Diego.
-Az tudtam hogy balfasz vagy de hogy még vak is.Mondta Ötös.
-Mindenki mennyen aludni!Ez mindenkinek nehéz nap volt,ideje kipihenni magatokat.Mondta Pogo
*Mindneki felment aludni Diegot a sírás nyomta el*
/Ötös csak forgolódott ezért úgy döntött lemegy Hannához/
|Bement a szobába s leült Hanna ágya mellé és megfogta a kezét|
-Tudom hogy sokszor köcsög vagyok,és hogy nem mindig volt bökenőmentes a hangulat kettőnk között de...Azt tudnon kell ha hallasz engem.Hogy életem legjobb napja volt mikor megismertelek...És-És én még ilyet senki iránt nem éreztem...Mondta Ötös majd egy könnycsepet törölt le az arcáról
-Ne sírj...Ne sírj...Dadogta suttogva Hanna
-Hanna???Hanna te hallasz?Kérdezgette Ötös.
*Hanna lassan kinyitotta a szemét*
-Ötös!..Mondta motyogva Hanna
-Hanna!!Ötös felpattant és megölelte Hannát.
-Ötös...Motyogta mégegyszer Hanna
-Azt hittem hogy itt hagysz minket...Mondta Ötös
-Nem akarom hogy bántson titeket..Mondta sírva Hanna
-Ki akar minket bántani?Kérdezte Ötös.
-Nem akarom....Mondta sírva Hanna
*Ötös megcsókolta Hannát*

Az esernyő akadémia/BEFEJEZETT/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora