Ötös egy ideig figyelte a lány távolodó alakját de egy idő után Hanna eltűnt az éjszaka sötétjében.
Hanna tovább sétált szomorúan az őszi éjszakába,a ki halt utcán. Egyre jobban érezte azt a maró fájdalmat a szívébe,hogy akár elveszítheti családját,anyukáját, egyetlen szerelmét. Viszont muszáj ezt tennie. Hisz vagy ő egyedül,vagy az egész világ,gondolta magában Hanna.
Még ha el is veszítené mind azt itt eddig kapott az élettől, így tudja megmenteni őket.
Hanna a szeme sarkából egy elég gyors léptekkel közeledő alakot vett észre.
-Ötös kérlek ne kövess. Fordult meg Hanna nagy lendülettel.
-Én nem Ötös vagyok. Mondta a férfi hang egy nagy mosollyal az arcán, és ahogy befejezte a mondatát neki esett Hannának, a falnak lökte majd elkapta a torkát és erősen szorítani kezdte.
-Emlékszel még rám,Hanna? Kérdezte a férfi hang majd erre még erősebben szorított rá Hanna nyakára.
-M-m-m-Mark... Nyögte ki Hanna nagy nehezen.
-Ezt egy igennek veszem. Felelte Mark.
Hanna kihasználva a pillanatot a két lábával elrúgta magát a földtől és izomból hasba rúgta Mark-ot, amitől ő a földre esett.
Hanna a térdére rogyott majd levegőért kapkodott.
-Ötös,Ötös, Ötös. Próbált Hanna segítséget kérni de nem sok hang jött ki a torkán.
-De büdös k*rva! Ordított Mark idegesen majd megindult ismét Hanna felé. Ismét fojtogatni kezdte de most Hanna a földön feküdt. Mark egy kést húzott elő majd lassan megvágta vele Hanna arcát.
-Ne!Ne!Ne!! Kezdet el Hanna fájdalmában kiabálni.
-Te rohadék! Jelent meg Ötös és izomból lerúgta Mark-ot Hannáról.
-Hanna! Hanna! Minden oké? Nem sérültél meg nagyon? Tett fel a kérdéseket Ötös közben óvatosan pofozgatta Hanna arcát hogy ne ájuljon el.
-Hanna figyelj rám! Maradj itt rendben és vegyél mély levegőket! Utasította Ötös Hannát mire Hanna csak bólintott.
Ötös felkelt majd oda ment a még mindig fekvő Mark-hoz és ököllel elkezdte ütni.
-Te rohadék! Mégegyszer kezet ne merj emelni a szerelmemre! Megértetted??? Ordította Ötös.
-Meg-Megértettem... Felelte engedelmesen Mark majd ahogy Ötös elengedte elfutott a kihalt utcába.
-Hanna! Jobban vagy már? Kérdezte aggódóan.
-Kicsit. Válaszolta halkan.
-Az előbb nem tudtam elmondani mivel nem hagytál szóhoz jutni,haza kell jönnöd! Megvan Vanya! Mondta boldogan Ötös.
-Hála égnek hogy megvan! Otthon van? Kérdezte Hanna.
-Nem, még nincs de tudjuk hogy hol van,holnap elmegyünk érte. Mondta ötös. -Szóval... Haza vihetem kegyed? Kérdezte mosolyogva Ötös.
-Haza vihet. Felelte Hanna.
Ötös felkapta Hannát menyasszonyi pózba és úgy indult meg vele az őszi éjszakába,haza, együtt!
