Hanna a könyökével megbökte Ötöst.
-Oké...Mondta zavarodottan Eliott.-20:00 körül vacsora.Felelte Eliott majd kisétált a szobából.
-Vald be,hogy hiányzot ez az énem is.Mondta mosolyogva Ötös.
-Talán.Mondta Hanna.-De még mindig haragszok rád.Valotta be Hanna.
-Nagyon sajnálom,hogy azt tettem veled...Dadogta ki Ötös.
-Miért kellett azt tenned?Nem tudtad hogy rohadt szar érzés nekem azt láttnom hogy boldogok vagytok?Kérdezte elcsukló hanggal Hanna.
-Nem akartalak megbántani.De az tudnod kell,hogy az egész végig boldogtalan voltam...Csak veled akartam lenni.Valotta be Ötös érzéseit.
-Mégis vele voltál...Mondta Hanna fájó tekintettel.
-De nem a saját akaratommal.Mondta Ötös.
-Mégis miről beszélsz?Kérdezet vissza Hanna érdeklődve.
-Az Intézőről.Elizabett egy ügynök az Intézőnél.Megfenyegettek hogy járjak vele,sőt amikor ez történt hót részeg voltam.Mondta Ötös.
-Milett volna ha nem jössz össze Elizabettel?Kérdezte Hanna.
-Megölnek téged.Inkább elengedem a kezed minthogy örökre elveszítselek.Mondta Ötös könnyeivel küszködve.
Hannának elakadt a szava,egy hang sem tudot kijönni a torkán.Pár könnycsepp is elhagyta a szemét ,majd gondolkodás nélkül Ötös karjaiba esett.
-Nyugi,már nincs semmi baj...Suttogta Ötös Hanna fülébe míg a padlóra ült Hanna pedig követte.
-Nagyon...Nagyon...Sz-szeretlek....Mondta szipogva Hanna.
-Én is téged Hanna.Vagy hívjalak kiscsöpségnek?Nézett Ötös mosolyogva Hannára.
Kopogás törte meg a romantikus pillanatokat.
-Remélem szeretitek a rántottát.Mondta Eliott.
-Igen!Mondta Hanna közben letörülte könnyeit.
-Akkor gyertek!Készen van a vacsora.Nyitotta ki nagyobbra az ajtót Eliott.
-1 perc és megyünk.Addig is vissza csuknád az ajtót?Kérdezte Ötös.
-Hát hogyne.Mondta Eliott majd becsukta az ajtót.
-Ötös,mennünk kell enni.Mondta Hanna.
Ötös nem válaszolt csak megfogta Hanna derekát majd hosszasan megcsókolta.
-Mostmár mehetünk.Mondta mosolyogva Ötös.
Kimentek a konyhába.
