Ötvenkettedik fejezet

308 19 3
                                    

Lila nem habozott rögtön beült a kocsiba és elhajtott.
-Segítsetek!Vitte be Lila Hannát .
-Mitörtént?Futott le Luther.
-Ezt te csináltad?Kérdezte idegesen Ötös.
-Nem!Mikor elmentettek akkor elkezdtük őket lőni és meglőtték Hannát.De azt mondta ott nem tudja ellátni magát ezért gyorsan ide hoztam.
-Eliott te értesz ehez valamennyire?Kérdezte Luther.
-Kicsit!Vigyétek fel!Utasította őket Eliott.
Ötös felvitte Hannát.
-Luther egy széket légyszi.Mondta Eliott.
Luther megfogott egy konyha széket majd lehelyezte oda ahova Eliott mutatta.
-Nagy baja van?Kérdezte Lila.
-Túl fogja élni ,az biztos.Mondta Eliott.
-Mélyen van a golyó?Kérdezte Luther.
-A lehetne mennyetek innen!Csúnya látvány lesz.Mondta Eliott majd a többiekre nézett.
Mindenki ki ment onnan kivéve Ötös.
-Biztos maradni akarsz?Kérdezte Eliott majd csipeszt,tűt,cérnát keresett.
-Igen!Biztos!Mondta erő teljes hangon Ötös de legbelűl össze volt törve Hanna látványától.
-Rendben!Mondta együtt erző hangon Eliott.
Eliott oda ment Hanna mellé majd a csipesszel elkezdte kiszedni a golyót.
Ötös könnyes szemmel nézte ahogy Eliott kiszedte a golyót.
-Megis van.Vette ki a véres golyót Eliott.
-Mikor fog felkellni?Kérdezte Ötös aggódva.
-Körülbelü 3 óra múlva.Adni kell neki vért,elég dokat vesztett.Kezdte el összevarni a sebet.
-Be lehet jönni?Kérdezte Diego majd belépett a szobába.
-Nem lenne jó ha ide tolnád a képed!Majd mutatott ki Ötös.
-Miért is?Kérdezte Diego.
-Fiúk ne most veszekedjetek!Szólt rájuk Lila.
-Te csak ne szólj bele, oké?Fordult Lila-hoz Ötös.
Hanna elkezdte nyitogatni a szemét.
-Ébredezik!Szólt közbe Eliott.
-Hanna!Futott vissza mellé Ötös.
-Ötös...Dadogta nehezen Hanna.
-Hogy érzed magad?Kérdezte Ötös,majd elkezdte simogatni Hanna arcát.
-Voltam már jobban is.Engedett el Hanan egy mosolyt.
-Ne aggódj,rendbe fogsz jönni!Nyugtatta Ötös.
-Hanna óhajtasz-e kérni vért?Kérdezte illedelmesen Eliott.
-Nem,de köszönöm.Mondta Hanna.
-De kell vér!Túl sokat vesztettél.Mondta Lila.
-Pontosan mi is történt?Tekintett körbe Hanna.
-Mi az utolsó emléked?Kérdezte Luther.
-Hogy ti elhajtottatok én meg Lila harcolni kezdtünk.Aztán egy fájó érzés a mellkasomon és melegség folyt le rólam,vagyis vér.Javította ki Hanna.-Aztán neki dőltem a fának.A következő emlék az volt hogy olyasmit mondhatam hogy "haza akarok menni".Emlékezett vissza Hanna.
-Teljesítettem amit kértél.Mosolygott rá Lila.
-Köszönöm!Mondta Hanna majd próbálkozott felülni.
-Had segítsek!Segítette meg Ötös.
-Pihenned kell Hanna ha újra harcolni akarsz.Mondta szigorúan de féltő hanggal Eliott.
-Rendben!De nem pihenhetek sokat.Mondta Hanna.
-Annyit amennyi az egézségednek kell.Helyesbítette Eliott.
-De haza kell jutnunk,nem fogok ott lábadozni.Már tök jól van a kezem.Próbálta meg felemelni a kezét Hanna.
-Ne erőltesd!Kérlek!Mondta aggódva Ötös majd mélyen Hanna szemébe nézett.
-Jó...Dadogta Hanna.
Hannát bevitték a szobájába.

Az esernyő akadémia/BEFEJEZETT/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora