Eljátszani és megszeretni(Bakugo Katsuki)

6.fejezet

-Katsuki, gyere csak be. - arrébb állt az ajtóból, hogy belépjek. A cipőmet levettem, majd követtem a konyhába.

- Éhes vagy? Készítsek neked is egy szendvicset?

-Nem vagyok éhes.

-Rendben. Sajnálom hogy 4 napra eltűntem, de valami fontosat kellett elintéznem. A fenébe!-kezéből kicsúszott a kés. - Mina írt hogy a többiekkel elmennek Moziba az új Horror filmre és szeretné ha mi is mennénk. Neked jó? Ez holnap suli után lenne. Haza jövünk lepakolni és ott találkoznánk.

-Nincs dolgom. De biztos jó lesz a horror? Elég zavaró lenne ha egész végig titeket kéne vigasztalni.

-Ezt inkább meg sem hallottam. - mondta ráncolva szemöldökét. Közben leült az asztalhoz enni.-Amúgy nem vagy szomjas?

-Egy kicsit.

-Narancslé?-bólintottam, így a szekrényből levett 2 üveg poharat, a hűtőből a folyadékot, majd öntött a poharakba és elém rakta. - Egyébként miért jöttél? Segítség kellene valamihez? Ihhhh-nyögött fel, ami közben a két kezét a fejéhez kapta. Felakart állni, bár egyből vissza is ült, látszott rajta hogy megszédült.

-Kell fájdalom csillapító?

-Igehhn. Az jó lennehh. A fürdőben a tükrös szekrényben van. A fürdőt a felső szinten találod, leghátul.

-Addig ne állj fel. - szóltam vissza neki a lépcső aljáról.

Rendben, fent vagyok az emeleten a fürdő szobában, viszont nem hiszek a szememnek. Rengeteg gyógyszer van itt. Altató, nyugtató, fájdalom csillapító és hmmm.. morfium? Minek neki morfium? Ráadásul még injekciók is vannak itt. Csak nem függő? Hallottam valami csattanást, így gyorsan kikaptam a fájdalom csillapítót és már rohantam is le.

-Mi történt?

-Csak.. elég sokáig tartott ideérned és gondoltam addig töltök egy pohár vizet, de leejtettem.

-Itt van, vedd be, majd én felszedem a szilánkokat. - tettem le az alumínium levelet.

-Nem, ezt nekem kell össze takarítanom, végül is ezt én csináltam.

-NE ELLENKEZZ MÁR! MOMDTAM HOGY MEGCSINÁLOM! TE INKÁBB VEDD BE AZT A ROHADT GYÓGYSZERT! - lassan bólintott, majd az asztalhoz sétált és bevette a fehér tablettát. Olyan lassan hajtotta végre a folyamatot, hogy abban a hitben éltem itt fogok megőszülni. Elsétált a nappaliba, addig én összeszettem az üveg darabokat, a vizet feltöröltem. Kimentem hozzá, de ő aludt. A homlokát ráncolta, a száját mozgatta, tényleg aranyos. Viszont annyi megválaszolatlan kérdésem van vele kapcsolatban, de erre még a sok gyógyszer, az injekció, a morfium.. Nem tudom mit kezdjek velük. Nem tudtam mit kellene kezdenem ezzel a helyzettel, hiszen egyedül él. Biztos jobban lesz ha fel kel. Nem? Hoztam neki egy pohár vizet hát ha megszomjazik, fogtam a cuccom és át mentem a mi házunkba. Anyám nem volt otthon ahogy apám sem. Csináltam instant tésztát, amit megettem, azután elmentem zuhanyozni, ezt követően pedig lefeküdtem bámulni a plafont. Nem tudom mikor, de elaludtam.

Reggel furcsán korán keltem és még csak fáradt sem voltam. Felvettem az egyenruhát, a táskámba bepakoltam, aztán lementem reggelizni.

-Elég korai vagy ma. - nézett fel újságjából a faterom.

-Felébredtem és már nem aludtam vissza.

-Értem, anyád még alszik, úgy hogy még nincs reggeli, de ha szeretnéd csinálhatok tojást.

-Meg csinálom majd én. Te kérsz?

-Ha már így rá kérdeztél... - korán reggel nevet mint a tejbetök. Faterrel mindig nyugodtabb beszélgetést tudok általában folytatni mint a banyával. Persze amikor pont akkor zaklat, mikor a cérnáim kezdenek elszakadni, olyankor vele is kiabálok, de ő nem ordít vissza. Lehet hogy pont ezért? Olyan csendes és nyugodt természetű. Megcsináltam a rántottát és reggeliztünk. 7:15-kor elindultam a suliba, így nem kell rohannom. Amikor kiértem a kapun, előttem láttam a szomszédomat sétálni. Ő sem siette el a lépteit az biztos, hamar mellé értem, hiszen magasabb vagyok, így hosszabbak a lábaim, nagyobbat tudok lépni, meg hát tényleg lassan ment.

-Áhh, Katsuki jóreggelt! - le néztem rá, viszonzásként bólintottam.

-Táska nélkül jössz iskolába?

-Igen, bár egyenruha van rajtam, viszont nem tanulni megyek. Gyakorlaton vagyok. Szuper hősök megfigyelése, analizálása, erejük felmérése, majd az adatokat összeszedem és statisztikai adatok lesznek belőle. Én most megfoglak figyelni titeket, bár nem minden nap,
csak heti 3 alkalommal.

-Szóval akkor te nem tanulsz
velünk?

-Nem, az én erőm nem felelne meg a ti osztályotokba, így inkább tanulmányozlak titeket. - Nevetett.

Ennyi volt a beszélgetésünk míg oda nem értünk. Amikor a kapu közelébe értünk megláttam Aoi-t, így gyorsan megfogtam a mellettem sétáló lány kezét. A szememmel jobbra mutattam neki, amire ő is oda nézett, viszont azt nem sejtettük hogy a fekete hajú lány meg indul felénk.

-Akkor siess az osztályba hiszen tudod milyen a tanár úr. - Közölte velem, nekem meg olyan érzésem volt hogy lemaradtam valamiről. Most ő fordította a szemét a felénk közeledő lányra, viszont ekkor már kapcsoltam.

-Aha, kéne. -elém állt majd adott a számra egy puszit. Teljesen le fagytam, ezt miért?

-Bocs nem akarok zavarni-mondta az üldözőm, majd sarkon fordult és elment.

-Hmm... el is ment. Bocsi a váratlan dologért. - vállat vontam. - Ja és sajnálom a tegnapot, és köszönöm a segítséged.

-Akárhányszor megköszönsz valamit vagy bocsánatot kérsz én pénzt kapnék, akkor ebben a két hétben rendesen lenne a számlámon. - elkezdett nevetni, aztán megfogva a kezemet húzott.

-Inkább menjünk, mert apa haragudni fog. - vissza nézett rám, viszont abban a percben úgy éreztem bár ne engedné el a kezem, nem akarom elengedni a kezét. Ilyen rövid idő alatt, szinte alig ismerjük még egymást de ő annyira más.

A terembe be érve az összes lány körül rajongta megint. Én oda sétáltam a helyemhez, leültem de megint itt volt a 3 tökkelütött.

-Amúgy áruld el Katsuki, hogy Hikaru-chan miért ilyen híres?

-Nem'tom. Nekem nem említett semmit, nem is láttam sehol, szóval passzolok.

-Nem is érdekel?

-Ameddig tudja kezelni a helyzetet, addig nem.

-Hááát, nem tudom Bakubro, ha Mina-t rajonganá körül ennyi srác, engem biztos zavarna.

-SRÁC?! - nyílt ki a szemem, hiszen előbb még csak a lányokkal foglalkozott. Több sem kellett kitrappoltam a folyosóra, ahol megláttam azzal a lilahajú barommal meg pár B-s gyökérrel beszélgetni. Nem elég neki az a 3, nem elég az áll kapcsolatunk, de akkor még a suliból is kell neki? 2 színű kis... Arghhh. Nem telt el sok időbe de megszólalt a csengő, ezért elmentem a helyemre.

-Jóreggelt osztály! - szólt a fekete hajú.- Mától kezdve egy gyakornoki diákunk is lesz, az a valaki Hikaru. Mond el hogy mit fogsz te itt csinálni.

-Rendben. Nos.. most gyakorlaton vagyok. Heti 3 alkalommal jövök. A dolgom a szuper hősök megfigyelése, analizálása, erejük felmérése, majd az adatokat összeszedem és statisztikai adatokat készítek belőle ami a rendszerben lévő adatlapotokban lesz benne. Nyújtástok a legjobb formátokat. - mosolygott mint egy szent.

Hamar elment a nap, egész nap csak a lánnyal kapcsolatos kérdéseimen, meg a puszin járt az agyam. De arra jutottam hogy nem fognak érdekelni hiszen csak megjátsszuk hogy együtt vagyunk.