Eljátszani és megszeretni(Bakugo Katsuki)

37.fejezet

Sziasztok! Ahogy ígértem itt a befejező rész. Remélem tetszeni fog! Jó olvasást, és szép estét/ reggelt mindenkinek! ❤️

-Már eléggé kikerekedett a hasad. Olyan izgalmas lesz. Mindegyikőnk szülő lesz már a Bakusqadból.

-Igen, de az mekkora véletlen hogy Jiro-val ugyan annyi idősök vagytok.

-Tényleg?

-Te nem is tudtad Hikaru?

-Nem. De Uraraka már izgatott vagy?

-Igen. Én is és Izuku is már nagyon várjuk. A hétre vagyok kiírva.-

Beszélgettek a feleségeink, míg mi a srácokkal voltunk odébb és az ebédet grilleztük. Már észrevehető az én szerelmemnek a hasa, már kerekedik. Az 5.hónap elején vagyunk.

-Olyan szerencsések vagyunk srácok.

-Ebben egyetértek Kirishima-val.

-Jah, én is. – adtam igazat kivételesen, mert ez tény volt. Tényleg nagyon szerencsés vagyok hogy Hikaru-val megtaláltuk egymást. Szeretem és napról – napra csak jobban.

Minden nap egy ajándék volt. A héten meglett Deku-ék kislánya és minket kértek fel keresztszülőknek, amit az én királynőm azonnal elfogadott és hálálkodott is.

Ahogy elkísértem Hikaru-t a vizsgálatokra, ahogy láttam minden nap ahogy néha leült és a hasára simított, ahogy a gyerek bútorokat vette és tervezte a gyerek szobát, csak úgy ragyogott.

-Ne haragudj szívem, én tényleg ott akartam lenni.

-Ugyan, neked meg kell védeni a várost.

-Szeretlek.

-Szeretlek.-Nos, igen. Végre ma már tényleg megtudnánk a gyerekünk nemét, erre ma kellett a börtönből megszöknie pár bajos rabnak, akik rohadt nagy pusztítást végeznek. De ő ezt is megértette, és nem haragszik. Olyan csodálatos egy nő.

-Kacchan! Van egy tervem! – Én bólintottam felé, majd a terv megbeszélése után, azt elvégezve sikeresen visszajuttattuk őket a helyükre, a rácsok mögé.

Haza fele tartok hogy végre ma már megtudjam hogy fiam vagy lányom lesz. Általában minden apa fiút akar akivel focizhat, majd minden tapasztalatát megoszthat vele,  amit nők terén gyűjtött, de amióta megtudtam hogy Hikaru terhes, én azt remélem hogy egy olyan csodálatos lányom lesz mint az anyukája.

-Megjöttem! – Kezdtem el keresni az egyetlen nőt az életemben, de nem találtam sehol, azonban pár perc után nyílt az ajtó.

-Katsu, sikerült? – Azonnal odamentem és megöleltem. – Katsu? Baj van?

-Úgy sajnálom. – A kezében lévő szatyrokat elvettem.

-Ne légy butus. Nem haragszom. - nyomott orromra egy puszit. Én tényleg imádom ezt a nőt. – Ez a tiéd. – nyomott kezembe egy muffint. – Amilyen színű töltelék lesz benne, az a neme a babának.

-Gonosz vagy ugye tudod?-Mosolyogtam rá, ugyanis mellette nem volt nehéz nem boldognak lenni.

Egy kis hezitálás után, becsuktam a szemem és egy nagyot haraptam bele, majd óvatosan kinyitottam a szemem. A süteményből rózsaszín máz kezdett el folyni. Szóval tényleg lányom lesz. A mosolygó nőre néztem, majd bele gondoltam hogy lesz egy lányom tőle, a könnyeim maguktól elkezdtek folyni. Annyira boldog voltam, hogy átfogtam derekát és hosszasan megcsókoltam.

A napok, majd a hetek olyan gyorsan teltek mint ha valaki előre pörgetné. Hikaru hasa már nagy volt, a baba szoba kész volt és mindent megvettünk amit kell. 2 hét múlva a kezünkbe tarthatjuk.