27.fejezet

372 31 1
                                    

Sziasztok! Tudom hogy késő van de ez sem tántorít vissza: PLUS ULTRA!👉👈😅

Na de viccet félre téve, ismét hoztam egy rész, remélem tetszeni fog. Jó olvasást és szép estét mindenkinek! ❤️

UI.: Holnap hosszú hónapok után ismét iskolába fogunk menni. Tudom sokan elfáradtunk és legszívesebben már kinyilvánítanánk a nyári szünetet, DE..
azt az 1 hónapot féllábbal is kibírjuk, mire észbe kapunk már vége is. Sok sikert mindenkinek és kitartást! 😉😊

Akinek van kedve leírhatja kommentben milyen volt ismét az iskola kapuin belül.

Amikor felkeltem, nem nyitottam ki a szemem ugyanis nem volt kedvem hozzá, így csendben feküdtem, amíg meg nem zavartak.

-Katsu,Katsu, suliba kell menned. – mivel én bal oldalamon feküdtem, fel támaszkodott a jobb oldalamra  és úgy simogatta a hajam az arcomból. Olyan jó érzés volt, nem akartam még felkelni mellőle. – Katsu, elkésel. – hát csak nem hagy békén. Hirtelen a hátamra fordultam, és ő a támaszkodása miatt rám esett és én csak jobban magamra húztam és lefogtam. – Katsu, el fogsz késni.

-Nem érdekel. Ez amúgy sem igazságos hogy én oda leszek bezárva a sok analfabéta közé te meg pihengetsz.

-Ez nem igaz. Mitsuki-val megyünk vásárolni neki estélyit a karácsonyi partira, ahova ugye te is elkíséred.

-Nem kell emlékeztetni.

-Én csak fel készítelek. Na, gyere, addig csinálok valami reggelit ha szeretnéd.

-Hmmmm...azt hiszem ezt a lehetőséget most nem hagyhatom ki.

-Akkor engedj el és neki látok. – kezeimet le vettem derekáról.

-Okos süni vagy. – az orromra kaptam most egy puszit és lement.

-Hahhj.. még mindig akaratos.  – Gyorsan lezuhanyoztam, felvettem az egyenruhát és lementem. – Egyébként hol van a nyanya?

-Megtennéd hogy a partin majd nem hívod őt így?

-A partin. De hol van?

-Be hívták ugyanis az újoncuk nem talál egy dokumentumot.

-Aham. – Ezután oda mentem mögé és átöleltem, fejem a vállára tettem.

-Minden rendben? – kérdezte.

-Ühm.. minden. a. legnagyobb. rendben.

-Katsu, így nem tudom megcsinálni a reggelit.

-Nem baj.

-De akkor éhen maradsz.

-Az sem érdekel..

-Katsu, kérlek.

-Hahhjj, te olyan követelőző liba vagy. – de elengedtem. Amikor megcsinálta a bundás kenyereket leültünk és megettük. Én mentem a suliba ő pedig a saját házába.

-Jó reggelt osztály!

-Jó reggelt! – köszöntünk mi is.

-Holnap van az utolsó tanítási nap a szünet előtt. Azonban ma kétszer olyan keményen fogtok dolgozni. Szóval, öltözzetek jelmezbe!-Megfogtuk a táskáinkat amiben a hős ruháink voltak és átöltöttünk.

-Pár gonosztevő randalírozik a városban, majd betörtek egy étterembe ahol túszokat ejtettek és csak a feltételeik teljesítésekor engedik el őket. Hajrá!

-Most mit kéne csináljunk? Kero.-kérdezte a brekusz.

-Szerintem előszőr megkérdezhetnénk a feltételeiket. – javasolta a nyomi.

-Igen, Midoriya-nak igaza van. – Egyezett bele az osztály elnök.

-Vaaagy talán előszőr megtudhatnánk hogy hányan vannak. – Adtam az én ötletem.

-Igen, most az egyszer egyet értek Bakugo-val. – Ál ki mellettem az a Momo. – Jiro.

-Intézem. – A lány bele dugta a két fülében lévő dugót a földbe, majd pár perc után szólalt meg. – 2-en vannak. És most mi a terv?

-Momo-san tudnál csinálni hangszórót?

-Bólintott és már neki állt a készüléknek, majd odaadta a nyominka.

-Megjöttünk hogy meghallgassuk a feltételeket azonban ne bántsák  a túszokat. – Én megfogtam a furahajút meg pikachu-t és elrángattam magammal.

-Hé! Bakubro!

-Csönd már nyomik! Nézzétek! – mutattam a szellőzőkre!

-Áh, értem.

-Hegyhajú menj és Ó-va – to – san, vedd le. Pikachu menj és keresd meg a biztosítékokat. Én meg bemegyek és elintézem őket. Aztán szóljatok a többi selejtnek hogy álljanak készen. Mire vártok még?

-Óh megyünk. – Kirishima levette a szellóző járat nyílását így a gránátjaimat levéve bemásztam és a hang irányába kúsztam. Amikor odaértem az áram elment.

-Ez meg  mi volt? Ti szórakoztok?

-Nem, nem mi voltunk! Nyugodjanak meg, kérem! – Beszélt Deku. Oda osontam a túszokhoz akik jelenleg Present Mic, Mirio, All Might  volt. A köteleket óvatosan kikötöttem a testükön, azonban a szájukban lévő rongyot bent hagytam, mert a 3-ból kettőnek be nem áll a lepénylesője és ezzel csak magunkra hívnánk fel a figyelmet.

-Megsérültek? – megrázták a fejüket.- Van még valaki itt? Akár túsz vagy gonosz? – ismét fejrázás. – Akkor halkan és óvatosan jöjjenek utánam. – Bólogattak. Elvezettem őket és a két sensei ki is mászott azonban a szőke harmadikas nem fért ki. Anyám bassza meg! De ahogy láttam van másik kijárat is... – Gyere utánam van egy másik út. – bólintott. Hát ja.. nagy nehezen meg találtuk és kirobbantottam az ajtót így a túszokat biztonságba helyeztük, erre várva a kint várakozó idióták bejöttek és bekerítették Midnight-ot és 13-ast.

-Gratulálunk sikeresen teljesítettétek a feladatot!-jött az ofő.
-De mégis mikor? – kérdezte a nőszemély.
-Bakugo fiú bejött a szellőzőn keresztül majd kivezetett kettőnket. Mirio fiút pedig a vészkijáraton mentette ki, az volt az a robbanás.
-Óh, Bakugo tényleg sokat fejlődtél. Képes vagy a haragodat el folytani  és nyugodtan gondolkodni. Ez remek stratégia volt.
Ezután még volt egy angol, egy matek, egy torna ahol újabb technikát kellett elsajátítani, majd végre szabad voltam. Amikor beértem a lakásba hangos sírás  ütötte meg a füleim, ami egyenesen a nappaliból jött, ezért gyorsan a helyiségbe mentem. Az anyám és a barátnőm a kanapén ültek egy nagy doboz zsepivel és bőgtek.
-Mi az Isten van itt? – rám kapták a fejüket.
-Katshhuu... – szipogott. – Ichijo megh..meghalth..-erre mindketten jobban rá kezdtek és én csak értetlen fejjel ott álltam. De felállt odajött hozzám és megölelt. – Sziahh.
-Öhm.. szia? Ki az a Ichi valaki?
-Ichijo... ő.. egy nagyszerű férfi... volth... – újra elkezdett bőgni... – Meghalt.. hogy.. megmentse a szerelmét, pedigh..annyith szenvedeth...
-Aham..-letörölte a könnyeit, majd egy lassú mosolyt húzott.
-Milyen volt a napod.
-Szerintem nem annyira érdekes mint a tiétek.
-Hát mi tényleg jól szórakoztunk. Na, de én megyek, mert apa hívott hogy megint vigyáznom kéne Eri-chan-ra. Viszlát! – Megfogta a kezem és az ajtóhoz húzott. – Szia Katsu. – adott egy szájra puszit és megölelt. – Holnap találkozunk. – bólintottam és kiment az ajtón amit becsuktam.
-Olyan aranyosak vagytok.
-F..Fogd be. – felementme a szobámba, tanultam, lementem kicsit futni, lezuhanyoztam és aludni akartam de nemigen jött álom a szememre, úgy hogy nem aludtam valami sokat.

Eljátszani és megszeretni(Bakugo Katsuki) Où les histoires vivent. Découvrez maintenant