22.fejezet

344 19 0
                                    

Ma csak 1 részt hoztam, ami kicsit rövidebb az eddigiektől, ezért bocsi. Remélem tetszeni fog azért. ❤️😊

Kakashi szemszög
Ma van a felavatásom napja. Ma jelentik ki hogy én leszek a 6.hokage. Nem akartam bele menni, de az ötödik ragaszkodott hozzá, így nincs mit tenni. Az hogy ez megtörténhet csak neki köszönhetem, annak aki meghalt miattam. Neki fontos volt hogy éljek, csak ezért nem tettem azt amit az apám, pedig csábító volt. Nélküle élni nehéz. Olyan mint ha nem léteznék. Tudom mifolyik körülöttem, de n~ha olyan érzésem van hogy nekem már semmi keresni valóm itt. Most nem csak km - ek választanak el tőle, hanem a halál. Bár csak egy rossz álom lenne az egész. Bár csak. Naruto próbálja tettetni hogy sikerült túllépnie de tudom hogy nem. Neki mrg pláne nem könnyű. Megtudja hogy van egy testvére, akit minden áron mrg akar védeni, ám őt is elveszíti. Nem akarja hogy mások is miatta legyenek letörve, ezért nem mutatja a fájdalmát, amit becsülök. Bárcsak a kilóméterek lennének inkább, bárcsak egy másik faluban élne. De nem. Miattam halt meg.

-Kakashi kész vagy?

-Igen, megyek már. - amikor felvettem a hatodik hokage jelzésű kabátom és a hozzá tartozó kalapot, majd kimentem mindenki tapsolt gratulált és éljenzett. Azonnal kiszúrtam a hiányát. Bár ott állna és felmosolyogna rám. Bár itt lenne, bár elmondtam volna neki mindent. Bár csak, bárcsak és bár csak. Milyen szörnyű szó. És hogy miért? Mert olyan vágyaink kezdődnek vele, ami úgy sem fog teljesülni soha. Amikor már a tömeg kezdett eloszlani bementem az irodába, helyet foglaltam.

-Gratulálunk sensei. - jött a 7-es csapat.

- Mi lenne ha ezt megörökítenénk. - szólt Shizune, így összeálltunk ismét és lett egy új emlékünk. Egy kicsit beszélgettünk majd elmentek kivéve Naruto-t.

-Sensei

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.


-Sensei... - szólt elhaló hangon és az előbbi vidámságának hűlt helye volt. Tudtam miről vagyis kiről akar beszélni. - Ő most büszke lenne rád. - most rákérdeztem arra amit már rég tudni akartam.

-Honnan tudtátok?

-Apától.

-Minato sensei?

-Apa hamarabb odaért Minori mellé mint én, hallotta ahogy azt mondja neked „szeretlek". Aztán azt mondta nekem, „legalább annak az embernek az arcát látta, és annak mondhatta el az utolsó szavait, akit mindvégig szeretett". Ennyire hülye pedig én sem vagyok hogy ne fogjam fel.

-igen, hallottam. - tényleg! Azt mondta szeret! Még azok után is amit én mondtam neki.

-Hallottad? - hangosan mondtam?

-Amikor haldokoltam hallottam a hangját. Hallottam mikor azt mondta. Te elfogadtad volna ha azt mondom neki hogy én is? - kérdeztem rá a másik kérdésemre.

-Te remek ember vagy sensei, a húgomat meg boldognak akartam volna látni. Ha téged szeretett volna és veled boldog lett volna, már miért ne fogadtam volna? Miért lennék a boldogságotok ellen, hiszen neked is sokat köszönhetek. Te vagy a harmadik apám.

-De most már mindegy. Mindent elrontottam.

-Ez nem igaz. Tudta mire vállalkozik és ha nem akarta volna nem tette volna meg. De megtette, szóval nem a te hibád...-csak ültem lehajtott fejjel. - mennem kell. Iruka-sensei már vár az órára.

-Igehn. Menj csak. - közös döntés alapján mindenki Naruto-t akarja 7.hokage-nak, így muszáj volt felzárkóztatni, amit Iruka vállalt. Harmadik apa? Köszönöm Naruto, hogy ilyen vagy. Köszönöm hogy még ezek után is elfogadsz.

-Gyere! - válaszóltam a kopogásra. - Kazekage már is Indultok?

-Igen. Sok feladatom akadt.

-Megértem.

-Nem úgy jöttem mint Kazekage,
hanem mint egy közös barát. - bólintottam hogy értem.-Én is szerettem őt. Átérzem a fájdalmad. - Igen, tudom Gaara, tudom. Tudom hogy mindig is szeretted. - Nem hibáztatlak. Ez az ő önző döntése volt, azért hogy te ma itt legyél velünk. -elindult ki. - Egyébként szeretnénk szövetséget kötni Konohagakure-val a jövőben is.
-Ezt örömmel hallom. - majd távozott.

(Vagy....)

!
!
!
!
!
!
!
!
!
!
!
!
!
!
!
!
!
!
!
!
!

-A rajtad elvégzett sok kísérletezést ezzel köszönöm meg neked Minori. Bármennyi időt kell erre fordítanom, visszahozlak teljes valóddal az életbe.~ (*örült kacaj)~ - Látszik hogy mennyire tehetségtelenek, nem adtad oda az összes életerőd, csak a sok sérülés és az hogy egyszerre hajtottad végre az élet-és chakra átadását, emiatt a halál pengeélén táncoltál.
Még szerencse hogy eltudtam hozni a testedet észrevétlenül.

-Hogy haladsz Kabuto?

-Találtam valami érdekes elindulási pontot Orochimaru-mester....

Hatake Kakashi X Minori(befejezett) Donde viven las historias. Descúbrelo ahora