Hatake Kakashi X Minori(befejezett)

20.fejezet

Naruto szemszög
Miközben éppen Madara ellen harcolunk, apával, Sakura-val, és Sasuke-val, Kurama kezdett beszélni hozzám, és éreztem hogy az ereje is nőni kezd.

-Naruto, a húgodban lévő felem egyre halványul, és egyesül velem.

-Ezt hogy érted?

-A húgod... haldoklik. – megálltam, csak álltam ott majd apám is rám nézett.

-Hol a húgod? – körül nézett és én is. – megláttuk tőlünk sokkal távolabb ahogy a kék csík megy ki a kezéből Kakashi-sensei mellkasába, az ismerős narancssárga csakra meg hozzám jön. Tudom mi ez, már láttam, épp ezért nagyon megijedtem. Az életenergiáját vezeti a sensei-be. De bármennyire nem akarom hogy a sensei meghalljon, a húgomat sem akarom elveszíteni. Mikor felemésztettem a dolgokat és újra magamhoz tértem késő volt. A húgom, a földön feküdt. Meghallt az egyetlen aki a családom volt. Meghallt az egyetlen testvérem. Felkaptam élettelen testét és arrébb vittem Shizune-hoz.

-Kérlek, hozd vissza! – letettem a már fáradt nő elé.

-Naruto, nem tudom vissza hozni. Az életenergiáját  már egyáltalán nem érzem. Sajnálom.

– Sajnálom, sajnálom? Én is sajnálom most Madara-t, mert már teljesen elegem volt. Most megfizet mindenért! Az egyetlen testvéremet is elveszítettem örökre. Most megfizet mindenért. Megfizet a húgon halála miatt! – dühös voltam, nagyon dühös lettem. Ha nem lenne Madara, nem tervezett volna háborút akkor a húgom most mindig élne. Vissza fordultam és teljesen elszántam magam, már 1%-nyi fáradság sem volt bennem, csak az hajtott hogy minél előbb legyen vége ennek az egésznek, hogy elbúcsúzzak a húgomtól.

Kakashi szemszög
Egy sötét helyen kelek fel, de meleg van. Amikor felültem egy tábor tűz fényét láttam és az apámat ahogy ott ül egy fatörzsen.

-Apa?

-Áhh, felkeltél?

-Örülök hogy látlak. Itt olyan nyugalom van. - konstatáltam a csendet.

-Fiam, neked még nincs itt az időd.

-De én már pihenni akarok, nyugalmat szeretnék. Már elegem volt a sok harcból, hogy elveszítem a bajtársaimat és fájdalmat okozok.

-Van valaki aki  nem akar elengedni, aki szerint még élned kell.

- Gyere vissza, kérlek. Gyere vissza.  Nem adhatod fel ilyen könnyen, tudom hogy sok rosszban volt részed és pihenni szeretnél, megértem. De még nagyon sok dolgod van itt.

-Minori?

-Nem akar téged elengedni, fontos vagy a számára.

-Ahogy ő is nekem.

-Akkor miért nem vagy most vele?

-Nem lehet, hiszen ő a tanítványom testvére.

-Ez miért zavar?

-Engem nem, de ő még csak..

-Mondott neked valamit vagy úgy viselkedett hogy ezt éreztesse veled?

-Nem. - hajtottam le a fejem. Még azt is mondta hogy kedvel.

-Hát akkor?-arca hirtelen még komolyabb lett. - De én a helyedbe sietnék. – hirtelen úgy éreztem mint aki mindjárt felrobban a sok energiától. Nem voltam fáradt. Felálltam a tönkről.

-Fiam, büszke vagyok rád. – sokat jelentett nekem ez a szó. Az hogy az apámtól ezt hallom, tényleg jó érzés volt.

-Szeretlek. – hallottam meg az én Minori-m hangját, de már halk volt. Apám hirtelen felpattant és az arcán most már valami fájdalom, szemében a sajnálat jelent meg.

-Sajnálom fiam, de még vár rád valami rossz, amit meg kell emésztened. – De mi lehet? Majd
apám eltűnt és kinyitottam a szemem. Sehol nem láttam a lányt, de az erőt ami a testemben szétáradt azt igen.

-Kakashi..

-Minato sensei? – de nem csak ő volt az akit észre vettem. Hanem Gai  mind a nyolc kaput kinyitva támadta Madara-t. Obito is ott volt, Naruto éppen felkelt, de nem olyan volt mint régen, most fekete gömbök lengték körbe. Megláttam Sasuke-t is akinek Rinnegan – ja volt. Aztán egy fehér szakállas férfit fekete bottal a kezében. Ő nem más volt mint Rikoudo-sama aki elnevezte a bijuu-kat. Naruto megmentette Gai-t, azonban hirtelen máshol találtuk magunkat. Egy másik dimenzióban voltunk. Fel álltam, segítenem kellett, de mielőtt reagálhattam volna a bal szemembe iszonyat fájdalom ért. Madara elvette a sharingan-om. Hirtelen Naruto és Sasuke ketté vágták Madara-t. De megint el teleportált a Kamui-segítségével.

-Valahogy ki kell jutnom innen. Meg kell keresnem Minori-t. – csak ő lebegett a szemem előtt. Beszélnem kell vele. Egyszer csak vége lett mindennek..

Az emberek egymást segítik fel a földről, vannak akiknek könnyük is folyik.

-Köszönöm hogy vigyáztál rá. Nagyszerű shinobi-t faragtál Naruto-ból. – Majd Naruto kezdett el vele beszélgetni, addig amíg az Edo Tensei feloldása miatt a sensei-nek le nem telt az ideje.

Kaguya-t sikerült lepecsételniük, Madara az első hokage lábainál meghallt. Minden rendbe jött. Bár tényleg meg kell emésztenem ezt az egészet de ez nem olyan rossz mint azt az apám hiszi. A vér veszteségtől lehetett az hogy fázni kezdtem, szédültem, álmos lettem, a szemem is alig bírtam kinyitni.