ESÉLYTELEN - Haikyuu ff.

Harmadik rész

— Ex-kapitány —

- Ahj, ez már zsinórban a negyedik, nem állnál le egy kicsit?-nyavajgott Tooru, hisz az összes szerváját eddig hárítottad.

- Majd az ellenfélnek is ezt mondod?-morgott rá Uzumaki-sensei.

- Sensei~~~ -sóhajtozott.-Maga ezt nem érti.- az öreg csak felhorkantott.

Este volt már, ti pedig hárman még mindig pazaltátok a villanyszámlát a Seijoh tesiteremjében. Az edző megkért, vagyis inkább utasította, hogy gyakoroljad a fogadást, mert az előző meccsen nem valami sokat produkáltál belőle. Te egyből visszavágtál, hogy "ez nem ér, de pontokat szinte csak te szereztél", magadban pedig hozzátetted, hogy a többiek vigyáztak a potyalabdákra.
De aztán mégis így lett. Oikawa szépen felajánlotta, hogy szervál egy párat, de vigyázz, nem lesz gyengéd. Ahhoz képest elég gyatra lövéseket kaptál tőle. Így már vagy húsz perce folyamatosan ez megy, már nem csak az te fogadásodat csiszoljátok, hanem Tooru ütéseit.

- Nincs valami jó formában a szervaász, ahogy elnézem.-adtad a kezébe a labdát.

- Valami olyasmi.-vakarta meg kínosan a tarkóját nevetve.-[Becenév]-chan, ezt el tudnád nekem engedni? A sensei talán már akkor lezárja a mai edzést.-suttogta.

- Haahj.-fújtattál.-Legyen.

Aztán visszabotorkáltál a háló túloldalára, és naaagyon veszedelmesen vártad a labdát. Oikawa a szertartásához híven megpörgette a kezei között, várt vagy egy jó pár másodpercet, felhajította a levegőbe, és olyan erősen ütötte el, hogy ha komolyan meg kellett volna ezt fogni, esélyed sem lett volna. Viszont ösztönösen kicsit belenyúltál, így a csuklód bánta az egészet. Egy kicsit megremegett tőle az arcod, de probáltad nem kimutatni a fájdalmat.

- Jólvan, már elég későre jár.-állt fel a padról Uzumaki.-[Vezetéknév] -hajított feléd egy kulcscsomót, amit esetlenül kaptál el a bal kezeddel, hisz a másik rettentően lüktetett.-Zárkódj be, holnap találkozunk, ne késsétek.-dörmögte, és a fehér melegítőjében elsomfordált.

- Ezt bedobnád oda, légyszi! Abba a kocsiba, vagy miaz.-hajította oda neked a labdát Tooru, te pedig reflexből a fájó kezeddel utánanyúltál, és észrevétlenül felszisszentél, majd a többi közé tetted.

- Kicsit durva voltál az utolsónál.-jegyezted meg.

- Valóban?-lepődött meg.-Neharagudj.

- Áh, nem gond.-legyintettél.-Jössz nekem egy kórházi számlával.-indultál az öltöző felé.

- Mi?-hökkent meg.-Jól vagy?

- Csak egy kicsit a kezem, de megleszek.-vigyorogtál, és eltűntél a látóköréből.

Az észrevételed szerint biztos,hogy nem törött el, maximum megzúzódott, de azért rohadtul fáj! Oikawa, ezt még visszakapod!!
Levetetted a tornaruhádat, és magadra kapkodtad a vékony pulóveredet és a fekete farmernadrágodat a tornacsukáddal. Szépen elrendezted magad, majd miközben pakoltad volna el a cuccaidat, a fiú lépett be az öltözőbe, udvariasan eltakarta a szemét, mire elmosolyodtál.

- Idenézhetsz, már felöltöztem.

- Yahho~ - köszönt.-[Becenév]-chan, láttam eléggé fájlaltad a csuklódat, amikor próbáltad elkapni a labdát.-mondta.

- He?-ijedtél meg.-Ja.. hát igen, de mondtam az előbb.

- Tudod nagyon rendes dolog volt tőled, hogy nem akartad először azt mondani, hogy az én hibám, és titkoltad, mégis mennyire rossz.-hajtotta le a fejét.