Elnyomott Érzelmek (BEFEJEZETT) /JAVÍTÁS ALATT/

Egy Próbát Megér

°°Hermione szemszöge°°

Egy kicsit rosszabb reakcióra számítottam....de ez sokkal jobb volt mint ahogy kislány koromba elképzeltem. Viszont egy dolog bánt. Az, hogy édesanyámék valahol Svédországban vannak és azt se tudják, hogy ki vagyok. Lehet, hogy már van is egy gyeremkük. Igen eddig is volt egy de ők rá már nem emlékeznek. Lehet, hogy nem is tudom vissza adni az emlékeket.

Ja és Piton sem tud róla, hogy a szüleim nem tudnak a létezésemről. Szóval lehet, hogy ennek a csöpségnek nem lesznek nagyszülei.
Na mindegy.

-Baj van?
-Nem csak egy kicsit elgondolkodtam.
-Min gondolkodsz?
-A... Hát... A szüleimen...
-Miért?

-Hát az úgy volt hogy....
A háború előtt töröltem az emlékeiket így nem hiszem, hogy emlékznek rám vagy bármire ami azalatt a 17 év alatt történt. A névemre a régi házunkra. A túra vonalra mit minden évben nyaranta megtettünk. Egy szóval semmire nem emlékeznek. Valahol kint Svédországba vannak. Lehet, hogy már van helyettem más. És az se biztos, hogy ha megtalálom őket akkor nem tudom vissza adni az emlékeket és vége mindennek. Egyszóval félek.

-De egy próbát megérne nem?
-De, de...
-Akkor gyere. Öltözz fel én addig megyek és le rendezem Mcgalagonynál.

-Jó de...
-Mond.
-Szeretlek..
-Én is.

************************************
Miután minden megvolt és Mcgalagony elengedett minekit utánna indultunk. Kocsival akartam menni legalább egy ideig de a hopponálás egyszerűbb. Igyhát ez lett a vége.

Minden második járó kelőt megkérdeztunk, hogy nem-e ismeri őket. Míg végül az egyik idős hölgy azt mondta, hogy ő a bejáró nő és, hogy nagyon szívesen elvisz minekit hozzájuk. Vele mentünk. Nem bántam meg mert a szüleim tényleg ott voltak.

-Jó napot Mrs. Waters. - hallottam még édesapám hangját.
-Jó napot uram. Vendégek jöttek.
-Jöjjenek be.

Nincs még egy én. Ketten élnek.
Apu, anyu. Szólította meg magamban őket.

-Jó napot. Beszélni szeretnék önökkel.
-Jöjjön kisasszony.
-Köszönöm.
************************************
Elmondtam nekik mindent. A vége felé már apám is úgy szólított, hogy Kislányom ami így egy és fél év után nagyon jól esett. Szóval mindet Elmondtam nekik elejétől a végéig
1979-től a mai napig aztán Elmondtam nekik minden egyes élményt szomorúságot. Azt, hogy boszi vagyok. Majd azt, hogy aki melletem állt ő a párom és lassan a gyermekem apaj.

Apáék nagyon jól fogadták. Hálát adtak Perselusnak. Majd Elmondtam, hogy miért töröltem ki az emlékeiket. És azt is, hogy nyomozok. És a szakma egyik legjobbaj vagyok, volt egy két macska egér játék. Közben Összeomlott az életem Ronáld eltűnt. Meg a báttya. Krum meghalt. Lupin tanárúr is eltünt. Majdnem meghaltam.

Szóval ja mindent is elimdtam nekik megkértem őket, hogy jöjjenek haza de azt mondták nem jönnek mert itt felépítettek egy kis vállalkozást, új életet kezdtek. Én ezt meg értettem estig maradtunk nagyon sokat beszélgetünk. Majd vissza jöttünk a Roxfortba.

Egy próbát megért.