Elnyomott Érzelmek (BEFEJEZETT) /JAVÍTÁS ALATT/

Azt mondtam, hogy gyakrabban írok..

°°Hermione szemszöge°°
Mindet elmondtam neki. Azt mondta, hogy jogosan akadtam ki, és igazam volt.

Ekkor megjelent a kandallóba Molly és Artur.

-Tündjetek el az életemből!
-Legalabb minket hallgass meg!
-Nem! Semmi kedvem nincs hallgatni azt az álszent dumát. Azt hiszem elget hallgattam. Én most megyek...Minerva tudod hol találsz.

Csókot nyomtam Minerva két arcára és elmentem. Egyenesen haza. Perselusnak is elmondtam mindent azt azt is, hogy képesek voltak utánnam jönni. Majd elmentunk. Vacsorázni. Elegáns nadrág, ing magassarkú és ennyi.

A vacsora a tipikus volt amit ilyenkor az emberek szoktak enni. Aztán haza mentünk. Beszélgettünk ugyanis meg minig tiszta ideg voltam. Nagyon zavart az, hogy magyarázkondni akartak. Nem szeretem hallgatni. Főleg nem tőlük. Nekem nem kell az, hogy itt játszák az álszentet.

Én se magyarázkodtam nekik soha akkor ők se tegyék. Mondjuk nekem nem is lenne mit megmagyaráznom. Kezdem azt érezni, hogy nekem már csak azok maradtak aki részt vesznek Renesmee életében... de nem elég ez a kis családias kör. Legalább megtudtam kikkel nem kellett volna össze állnom.
Néha még magamtól is undorodok, hogy kiket tartottam családnak.

Azokat akik elárultak és otthagytak. Azzal a cím szóval: menny és járd a saját utad. Na igen valami ilyesmit képzeltem el. Nem is Mollyékban csalódtam... hanem.. Ginnyben, Billben, Georgeban. De talán a legnagyobbat Ginnyben. Képes volt egy gyilkos mellé állni. Igen tudom, hogy Ron a bátya de.... egy kis tisztelet azért szorúlhatott volna belé.
**************************************

Író: Most egy hatalmasat fogunk ugrani ugyan is átugorjuk a nyarat és a szeptembert. Nyáron nem igen történt semmi. Hermione tanárnak ált, és jól csinalj mitöbb lekörözött mindenkit aki eddig tanított ott. Még a fiatal Albus Dumbledorét is. A gyerekek szeretik és felnéznek rá. Nem kezelik ugy mint egy diákot. Sokkal inkább látják benne a tanárt mint bármelyik másikban. Pedig Hermione csak azt adta át amit ő tanult. Itt látszik meg, hogy azok a tanárok piszok jól tanítottak kivéve ugye Lockhard...de ezt momdeki tudja.
Na de vissza a történethez....

°°Hermione szemszöge°°
-Hermione. Varj egy percre. - hallottam meg Minerva hangját.
-Mond.
-Ma este. Várlak egy megbeszélésen...nagyon fontos.
-Rendben.

Minerva ki került és elment én pedig folytattam utam lefelé a pince terembe. Ugyan is beszédet van egy fiatal úrral.
Be kopogtam. Miután hallottam Perselus : Gyere be mondatát be nyitottam.
Nem feltűnően de végig mért és elmosolyodott.

-Ne haragudj a zavarásért Perselus de szeretném el vinni Tomot.
-Persze.
-Tom gyere velem kérlek.
-Megyek tanár nő. - mondta a félénk kisfiú.

Ki mentünk az ajtó elé.
-Ne félj nem akarok semmi rosszat. Viszont ma délután olyan fél három körül várlak a teremben. Lesznek meg páran ez olyan felzárkóztató lesz.
-Rendben. De ugye nem lesz ott senki aki ..
-Nem senki olyan nem lesz ott aki bánt. - legugoltam a kisfiú elé. -Tudod jól az én jelenlétemben nem bántam senki. Rendben?
-Rendben.
-Na futás vissza.
-Viszlat tanár nő.

Rá mosolyogtam. Egy elsőéves kisfiú aki felénk de sokmindenre képes és nagyon ügyes csak vannak olyanok aki nem hadják kiteljesedni. Majd elindultam fel felé. Út közben olyanokra botlottam akiknek órán kéne lenniük. Majd olyanokkal akiknek lyukas órájuk van. Most én is épp a szünetem élvezem.

Be mentem az irodába és leültem enni át néztem kikkel lesz még órám és elkeztem felkészülni.
**************************************
Hamar lementek ezek az órak és a délutáni felzárkóztató is. Aztan ahogy mondta Minerva elmentem a megbeszélésre. Csak annyi volt, hogy figyeljük a lógni akaró diákokat és ne hadjuk a lógást szó nélkül. Továbbá a felzárkóztatóról volt szó. Mostanaban minden tantárgyból van. A bájitaltant vállaltam mert Perselus nem képes rá.

Jó kis év lesz az biztos.
**************************************
Ugy repül az idő, hogy észre se vettem, hogy nem sokára itt a téli szünet. Ami azt jelenti, hogy haza mehetek Esmeehez. Jó lesz újra látni. Perselus is haza jön így együtt lesz a család a szünetben.
**************************************
Tudom ritkán írok de nincs időm a tanítás mellett de most itt a szünet úgyhogy megpróbálok többször írni. Renesmee nagyon szépen nő. Egyre nagyobb. Perselus azon aggódik lassan kinövi az ágyát. Hát ahoz még kell jó sokat nőni de lassan az is meglesz.

-Szivem. - szólt ki a konyhából.
-Mond.
-Hozhatod Esmeet.
-Oksi.

Ugyanis vacsora idő. Én lefoglalom a kislányom aki imád az apja kezében lenni. Addig Perselus vacsorát csinál neki. Ő eteti, fürdeni és altatja. Nagyon apás, de legalább nem engem fog hajszolni azzal, hogy nem vettem meg neki a játékot. Bár ilyen szemszögből az apját se mert amilyen lányos apa nagyon vaskalapos. De szereti a lányát. Amíg Esmee eszik addig elmegyek fürdeni aztán ő is megy és fekvés.

Nem vagyok hajlandó később lefektetni mint este 6. Bár nem is tudnám mert nagyon hisztis ha fáradt. Sajna ebbe rám ütött.
**************************************
Amikor azt mondtam, hogy gyakrabban akarok írni akkor nem arra gondoltam, hogy újra a suliból akarok írni.

Épp most mentek el az elsőevesek. Mióta Tom lekere kötöttem, hogy ne féljen és a szünetben is gyakoroljon azóta nagyon ügyes és precíz minden mozdulata. Okos válaszokat ad. Ha nem is jók de közül van a témához. Imád varázsolni. Elmondasa szerint az édesanyja nagyon büszke rá és kíváncsi rám, hogy ki is vagyok valójaban. Hát egy szeplős 20 éves aki imádja a gyerekekt és van egy lánya a rettegett bájital tanártól. De sikerült a modorán változtanom.

Hat nagyjából ez vagyok én. Ja és imádom a munkám. Annak előnyére, hogy nem ez volt az álom munkám.