Elnyomott Érzelmek (BEFEJEZETT) /JAVÍTÁS ALATT/

9 És 3/4 Vágány

°°Hermione szemszöge°°

Mint minden egyes évben idén is korán keltem, hogy elérjem a vonatot.
Harry és Ron nem fejezi be a tanulmányait a Roxfortban de én úgy döntöttem igen. Gyorsan eltelt ez az egy hónap. Jól éreztem magam többek között Harryékkel voltam és Ron családjával.

-Hermione! - hallok egy ismerős hangot a hátam mögött.
-Luna!
-Szia. Jössz vissza?
-Igen megyek. Nem hagyom ott a sulit de ahogy látom te sem.
-Nem, viszont apa a szívemre kötötte ha bármi baj van haza megyek.-mondta a szőke lány

-De hát vége a háborúnak! Nincs veszély és a Roxfort biztonságosabb mint valaha.

Igen én úgy gondolom, hogy Mcgalagony prof. Sokkal jobb igazgató mint bármely másik tanár.
Most jön, hogy nem is tudom milyen igazgató volt Piton mert nem jártam oda az ő "uralma" alatt.
Így felszínesen tudom, hogy mi volt a suliban mikor ő volt az igazgatói székben, ugyanis mint tudjuk Ginny továbbra is oda járt. Ő elég sokat mesélt. És valami olyasmit is meg ejtett, hogy Pitonnak hiányoztam. Na akkor vissza kérdeztem, hogy tessék?
Hisz utál. Nem szereti ha okoskodom vagy ha engedély nélkül bele szólok az órába. De inkább ezt magamtól kérdeztem mint Ginnytől. A nyáron egyszer a tanár úr fél keresett.

Nem tudtam mit akar így hát azt mondtam neki, hogy mennyünk el sétálni és beszéljünk úgy. Nem szeretek egy helyben ülni ha valami fontosat akarnak mondani.
Valami olyasmi hagyta el a száját, hogy köszöni és, hogy sajnálja hogy meg keserítette a Roxfortos éveim a folyamatos csipkelődésével. Ezt egy kicsit furcsálltam de azt mondtam, hogy már nem számít. Legyen ez a múlt és éljünk a jelenbe tanár úr.
Láttam, hogy egy kicsit furcsállja, hogy nem ordítottam le a fejét és tök nyugodtan tudtam neki válaszolni.

Hát belül ez nem így volt belül ordibáltam vele, hogy hát ezt jobb lett volna ha meg se történik! Nem szid nem ordibál és aláz meg mindenki előtt. De kívülről mégis nyugodt és halk maradtam, és akkor is azt gondoltam, hogy már úgyis mindegy mert már így is tiszta rom volt az éltem és az, hogy ő még a suliban is szekált a kereszt fiával együtt na az még jobban megtört.

-Ms. Granger! - hallok egy elég sármos hangot. Nem fordulok meg mert tudom ki az csak elmosolyodom.

-Akkor majd a vonaton találkozunk! Szia Hermione. - köszönt Luna és fel szált a vonatra.

Én megfordultam. És egyből megláttam a vállig érő fekete hajat és a mögötte megbújó sötétbarna szempárt.

-Tanár úr... - szólítom meg lassan és halkan.
-Vissza jön ön is? - kérdezi miközben a ládám fürkészi.
-Igen... Ezt a múltkori beszélgetésünk közben elfelejtetem említeni.

-És a tanár úrnak már nem a Roxfortban kellene lennie?

-Úgy döntöttem ki élem újra a gyerekkorom, és a vonattal megyek.
-Na ennél érdekesebb már nem is lehetne ez az út. Ha gondolja és beszélgetni szeretne a kettes kabinban megtalál.
-Köszönöm. Lehet, hogy hasznát fogom venni ennek az információnak.

Én erre csak elmosolyodom és fel megyek a vonatra. Érzem, hogy a férfi tekintete végig engem követ.

Ahogy azt korábban is mondtam, a kettes kabinban helyet foglaltam és élő vettem a könyvem. Olvasni kezdtem.