Alfa | 𝔹𝕖𝕗𝕖𝕛𝕖𝕫𝕖𝕥𝕥

Part6

Mindig nagyon mély alvó voltam. Apám azt szokta mondani, hogy a világ végét is át tudnám aludni. Nem ébredtem fel a viharokra, amelyek felkeltették az egész házat, nem hallottam az óra ébresztését, amely a fülem mellett csörgött. Pár percig erősen ráznia kellett valakinek, mire fel tudott kelteni. Még így is sokáig álmos és zavarodott voltam. Nyálaztam is alvás közben, ami nagyon kellemetlen volt. Talán, ezért nem éltem soha férfival. A nyálzáson nem azt értem, hogy van egy kicsi a szám sarkában.
Az egész párnám nedves szokott lenni. Szörnyű volt, de nem tudtam tenni ellene. Melyik férfi akarna egy olyan nő mellett aludni, aki egész éjjel rá és a párnára nyáladzik, mint egy kutya?

Nem keltem fel az éjszaka közepén, soha, semmitől. Ha egyszer elaludtam, úgy feküdtem, mint egy darab fa, míg a testem fel nem készült az ébredésre.
Két nappal az opera látogatása után, azonban felriadtam az éjszaka közepén. Az előadás óta nem láttam Roth-ot, és hosszú, unalmas napokat éltem át. Felkeltem és megnéztem az órát. 2:39 mutatott. Miért keltem fel? Szívem a fülemben dobogott. Körbenéztem a szobában, de csak árnyékokat és homályos körvonalakat láttam, meg gyenge visszaverődéseket a fürdőszobai tükörben.
A szoba szinte sötét volt, az egyetlen fény az éjjeliszekrényen lévő órából származott.
Nem voltam egyedül. Tudatosult bennem hirtelen. –
Hahó? Roth?
– Igen, én vagyok. Csukd be a szemed, – a hangja a nappaliba vezető ajtó felől érkezett.
– Mit keresel itt? Éjszaka van.
– Csukd be a szemed, Kyrie.
Engedelmeskedtem.
– Be vannak csukva. Amúgy is mindegy, olyan sötét ez a szoba.
– Tartsd csukva, – közelebbről hallottam a hangját, a léptei suhogtak a szőnyegen.
Éreztem, ahogy bemélyedt a súlya alatt az ágy. A szívem még erősebben kalapált, már a torkomban éreztem. Megérintette a lábam, közel a térdemhez, és felfelé haladt a combomon és a csípőmön.
Lepedővel voltam betakarva, póló és alsónemű volt rajtam. Felsimított a mellemig, a tenyerébe fogta, de nem állt meg itt. Hüvelykujjával megsimogatta az állam és arccsontom. Hirtelen megéreztem a selymet a szemeimen. Felemeltem az fejem, hogy meg tudja kötni a kendőt.
– Elnézést kérek, hogy az elmúlt pár napban nem foglalkoztam veled, Kyrie, de üzleti ügyek végett el kellett utaznom. Viszont most itt vagyok és mindenért kárpótollak, – lehúzta rólam a lepedőt és elhajította. – Tedd a kezeidet, a párna és a fejed alá.

A párna alá csúsztattam a kezem, ahogy utasította, és a kérdésemet inkább magamba fojtottam. Azt hiszem, rájöttem, mi a terve, és nem akartam vitatkozni.
Ismét végigsimította az arccsontom, félresimított egy göndör hajtincset és megérintette a nyakam.
– Fontos számodra ez a póló?
Megráztam a fejem, de azonnal rájöttem, hogy lehet, nem is látta.
– Nem. Az volt fontos, amit legutoljára széttéptél.
– Bocsánat – megmarkolta a póló kivágását és ujjperceivel megérintette a mellkasom. Éreztem, ahogy megfeszül a keze, majd az anyag fentről lefelé széthasadt. Éreztem, hogy felállt az ágyról, és hallottam, hogy felkapcsolta a villanyt. – Így már jobb. Most már látom a gyönyörű tested, Kyrie. Olyan tökéletesek a melleid.

Hideg nyaldosta meztelen testem, amitől libabőrős lettem és a mellbimbóim megkeményedtek. Ökölbe szorítottam a kezem a párna alatt. Vártam az érintését, de nem olyan volt, amilyenre gondoltam.
Megérintette az ajkam szélét, egyik sarkától a másikig simogatta. Az ajkaim szétnyíltak, és bedugta az ujját a számba. Éreztem bőre sós ízét.
Óvatosan ráharaptam, mire felszisszent és visszatartotta a lélegzetét. Ezt követően kihúzta és végigkarcolta vele az állam, a nyakam, a melleim között és a hasam. Mikor a bugyimhoz ért, bedugta az ujját a gumis rész alá, és folytatta az útját lefelé, húzva magával a bugyimat is. Felemeltem magam, hogy az ujját körbefuttathassa a csípőmön, lehúzva az anyagot az egyik oldalról, a másikhoz körözve, és a ruhadarab el is tűnt.

Meztelenül feküdtem előtte, széttépett pólóban. A mellbimbóim olyan kemények voltak, mint a gyémántok, a légzésem szaggatott, a melleim pedig emelkedtek és ismét süllyedtek. A combjaimat egymáshoz szorítottam, és magamon éreztem a tekintetét. Tudtam, hogy az emlékezetébe szeretné vésni a testem. Széthúztam a lábaim, hogy többet lásson.
– Kyrie, átkozottul gyönyörű vagy, – mondta mély hangon. – És az enyém.
Meglepetten pislogni kezdtem, amikor megérintette a bal mellbimbómat, majd ellazultam, ahogy a tenyerébe fogta. Egyik mellemről áthaladt a másikra, majd a derekam és a csípőm simogatta.
Becézgette a combjaim, majd a combom belső feléhez és a résemhez indult. Hüvelykujjával már a nedves résemet simogatta, amitől felszisszentem.
– Ezúttal nem kell csendben lenned, Kyrie. Annyit sikíthatsz, amennyit bírsz. Sikíts, ha akarsz. Sikítsd a nevem. Most pedig, mondd a nevem.
– Roth…
Ahogy a szavak elhagyták a számat, az ujja belém csúszott, én meg csak a nevét hajtogattam, ami nyögésnek hangzott. Feltörölte a nedvességem és a csiklómra kente. Nem kellett ezt tennie, mert már nagyon nedves voltam és remegtem az érintéséért. Tudtam, mennyire el tudja érni, hogy a csúcsra jussak, és attól a pillanattól, hogy széttépte a pólóm, kívántam őt.
Ezúttal, könnyebb volt odaadnom magam.
– Kyrie, tárd szét a lábad. Jó szélesre.
Engedelmeskedtem és széttártam a combjaim. Látják? Nem kérdeztem semmit, csak szót fogadtam, mint egy jó kislány.
– Tökéletes, Kyrie. A puncid olyan, mint egy virág, rózsaszín, szép és könyörög nekem, hogy kibontsam a szirmait.
A pokolba, ki használ ilyen kifejezést? Bágyadtan gondolkodtam ezen, mert a szavai nagy hatással voltak rám. Úgy gondolta, hogy a puncim olyan, mint egy virág? Istenem, ez aztán a hasonlat! Furcsa, váratlan, de tűzbe hozott.
Ujjával áthaladt a nyílásomon, belé csúszott, körözött a csiklómon és kihúzta. Egy kissé elmozdult, széles vállait a térdeim belső oldalánál éreztem, borostás arcát pedig a belső combomon. Istenem, istenem.
Térdeim a vállaira akartam tenni, így ölelni és könyörögni, hogy nyaljon ki, amíg öntudatlan állapotba nem kerülök, le akartam venni a kendőt, hogy láthassam a fejét a lábaim közt. Egyiket sem tettem. Nyugodtan és némán feküdtem, és vártam.
Kezével megragadta a combjaim külső felét, érzékeny bőrömön éreztem a leheletét. Borostája durván karcolta a bőröm, de a nyelve mozgása elhalványította ezt. Borostája a combjaimon kissé kellemetlen érzést váltott ki, viszont nedves, forró és lassú nyelve kárpótolt ezért.
Nagyon erotikus volt, nem tudtam mit tenni a nyögés ellen, ami kiszakadt a torkomból. Roth széthúzta a nagyajkaim, hogy mélyebbre tudjon hatolni a nyelvével.
– Kyrie, olyan nagyon jó az ízed. Ki akarom élvezni az édes nedved, addig fogom csinálni, míg már könyörögsz, hogy hagyjam abba, de nem hagyom. Nyalni foglak, amíg már nem tudsz többet elviselni, és olyan sokszor élvezel majd el, hogy azt fogod hinni, belehalsz. Kényszerítelek majd, hogy újra elélvezz. Megtörtént veled ez valaha, Kyrie? Ezt fogom tenni, most rögtön. Ma este. Szívni fogom az édes nedved, amíg teljesen magadon kívül nem leszel. – rekedten dorombolt, mint egy oroszlán, még mindig éreztem forró leheletét és az ujjai lágy, de kitartó mozgását. Már a hangjától, a szavaitól és az ígéretétől is el tudtam volna élvezni.