𝚆𝚘𝚛𝚔 𝚕𝚘𝚟𝚎 - /𝚃𝚊𝚎𝚔𝚘𝚘𝚔/

8. Rész 😳💙

-Tehát, ha jól értem, akkor azért mondtál igent, mert jobb arc lett, és sírt előtted?-összegzi legjobb barátnőm telefonon keresztűl a kis mesémet, én pedig szemem forgatom, hisz a pontos oka nem ez, de hülyeséget sem mond.

-Nem pontosan ez a megfelelő érv, de ez is meg teszi. Inkább nem magyaráznám el újból, túl kicsi a felfogásod.- kuncogok fel s közben bőröndömet is végleg össze húzom.

-Én is szeretlek Kook.
-És szerintem amúgy Tae is.

Teszi hozzá egy kis hatás szünet után, tök lazán ki ejtve a szavakat, én pedig az épp le nyelni készült italom vissza köpöm a pohárba s mellkasomat csapkodva próbálok nem meg fulladni, miközbe kezembe veszem a telefont s a készülék hangszórójához hajolok.

-TE IDIÓTA!-kiáltok bele hírtelen, a lány pedig ijedten sikkantott fel.
-Miattad majdnem meg fulladtam. Miket beszélsz? Már hogy szeretne engem? Hisz hetero! Ráadásul nem is lenne esélye nálam.- fintorodom el, Lea pedig hangos nevetésbe kezd.

-Jaj Jungkook, mondtam már, hogy milyen vicces vagy?
-Nem lenne esélye? Pont neki? Ne mond azt, hogy, ha nem ismernéd és össze futnátok egy buliban, nem hajtanál rá! Tudod ki hiszi ezt el.-nevet fel újra én pedig mérges arccal nézem a telefonom kijelzőjét.

-Jó talán van benn igazság.- köszörülöm meg torkomat s orrnyergemet kezdem dörzsölgetni.

-TEHÁT BE JÖN? JÓL ÉRTEM? -kiabál izgatottan a lány, én pedig fintorogva nézem a kijelzőt.

Lehet, hogy nem teljesen vagyok hetero, és úgymond, a legtöbb esetben mikor férfi párom van, én vagyok az aki be tőlti a női szerepet, de attól még nem bírom ezeket a visításokat.

-Hát,...nem csúnya.

-Jajmár Kookie. Múltkor úgy vigyorogtál mellette mint a vad alma, na meg a liftes sztori! Egyértelmű, hogy nem vagy közömbös számára. Jó hatással van rád ez az oldala, főleg ahogy mesélsz is róla, boldogságtól csillognak a szemeid.
-Úgy le fog venni a lábadról mint a huzat!- igaz nem látom, de még így is érzem, hog mosolyog s teljesen komolyan is beszél.

-Én is ettől félek.- suttogok magam elé el merengve,  Lea  pedig hümmögve kérdez vissza. Gondolom nem hallotta, bár nem is baj.
-Semmi, semmi. Viszont most mennem kell, meg jött Tae.- hadarom el ugyanis hallottam, hogy dudált, s gyorsan össze kapkodom a cuccaimat, majd le battyogok a bőröndömmel és a táskámmal a lépcsőn.

-TAE? Már becézed is??

-Szia Lea majd beszélünk, légy jó.

-De..-nem hagytam, hogy végig mondja.

Ki nyomtam.

Gyorsan fel kaptam a cipőm s miután gondosan be zártam az ajtót, Taehyung irányába néztem, de a látvány miatt meg kellett állnom egy pillanatra.

A kocsi oldalának volt támaszkodva. Az eddigi szőke tincsei most már kéken virítanak s a mindennapi öltönyét fekete szaggatott farmerra s egy fekete rövidújjura cserélte le amit nadrágjába tűrt be. Ráadásképp, hogy még tökéletesebbnek hasson a szerelése, még napszemüveget is helyezett a szeme elé.

Még mielőtt fel tűnt volna neki, hogy mindjárt ki folyik a nyálam a látványtól, újra el indultam felé, ő pedig ki nyitotta a csomagtartót.

-Nincs meleged pulcsiban?-néz rám kérdőn.
-Jön a nyár Kook, nem akarod le venni?

-Mondod te aki csupa feketébe van.- vágok vissza morcosan, de azért le vetem a púlvóverem. Bent a lakásba nem volt ilyen meleg.
-Amúgy jó a hajad.-biccentek felé közömbösen.

Remélem nem veszi le ennyiből, hogy kicseszettül be jön a hajszíne.

-Tetszik?- kérdezi mosolyogva s hátra dobja a haját, mint ahogy a lányok szokták.

Vagyis csak dobná, ha olyan hosszú lenne. El kuncogom magam a bolondosságán, majd fejrázva, válaszra se méltatva hagytam ott s ültem be a kocsiba.

-Akkor induljunk. Remélem mindened meg van, mert már nem jövünk vissza.

-Én is remélem.-mosolyodom el s miután be csatoltuk az öveinket, el indultunk a reptérre.

-Izgulsz? Én nagyon.- fordul felém, jellegzetes tégla mosolyával amit egyre többször látok mostanában.

-Hazudnék ha nemet mondanék.- sóhajtok fel kissé gondterhelten, de azért rá mosolygok én is, ne hogy azt higyje, hogy meg bántam a döntésem.

-Ne aggódj Kook, nem lesz semmi gáz. Nem kell semmi olyat csinálnunk.
-Csak kezeljük egymást úgy mint a legjobb barátok oké? Biztos meg elégszenek ezzel a látvánnyal és nem kérnek arra minket, hogy csókoljuk meg egymást.-nevet fel szórakozottan nekem pedig az arcom kezd égni az utolsó kijelentéstől.
-Kook.-teszi kezét combomra úgy mint múltkor, viszont most valami fúrcsa bizsergést érzek azon a ponton, ezért oda kapom a tekintetem.
-Nem erőltetek rád semmit, és a szüleim se fognak. Ne félj.-szorít rám bíztatás képp s szemeiben nézek mikor felém fordul egy pillanat erejéig, s ismét rám mosolyog, majd vissza néz az útra.

Még időben észbe kapok s én is előre fordítom a fejem, viszont egyvalami még mindig kellemes bizsergést vált ki belőlem.

Ez pedig nem más, mint a keze, ami még azóta is a combomon pihen.

~~~~~
Yuyuyy
Ismét egy rövid résszel jelentkezem így késő este.
Bár igazság szerint nem lett volna hosszab.
Majd a kövi rész, ugyanis kezd be indulni végre a sztori😈
Viszont nagy a valószínűsége annak, hogy mosanság nem lesznek ilyen sűrűn részek, ugyanis neki áltam a kressz-nek és az sajnos sok szabadidőt el vesz:( De próbálok 2-3 naponta posztolni. ÉS A MÁSIK KÖNYVET SE FELEJTETTEM EL! A következő rész író félben van. Valószínűleg annak a ficinek a részei hétvégente fognak meg jelleni. Ne haragudjatok, próbálok a lehető legaktívabb lenni továbbra is. 🙏🏻💜 TéKukos szép álmokat mindenkinek. 💜