A vacsora utáni percekben sem éreztem magam jobban, ígyhát csendben kullogtam fel Taehyung társaságában az emeletre. Csak úgy kavarogtak a gondolataim. Ha őszinte szeretnék lenni, igazából nem bántam meg azt ami történt.
Vagyis de, de csak egy kicsit. Ha esetleg nem a főnököm lenne és nem így, ilyen helyzetben lennénk, még esélyt is adnék neki. Bár nem mondom, hogy jelenleg nincs neki, de annyira össze vagyok zavarodva és nem tudom mit, miért csinál és mi ezzel a célja.
Csak át ver vagy komolyabb szándékai lennének? Ha így is lenne akkor eddig miért nem közeledett úgy és miért bánt velem úgy mint egy cseléddel? Ezzel a kérésével akkor, csak azt ültette el a fejembe, hogy csak azért kér meg erre, hogy ne keljen feleségül vennie egy olyan lányt akit nem is ismer.
De most már nem tudom mit gondoljak. Folyton olyan dolgokat tesz amivel teljesen össze zavar, de mivel nem teljesen ismerem, képtelen vagyok el dönteni, hogy valós-e vagy sem.
Annyira szeretném tisztán látni a dolgokat.
Talán tényleg igaz lehet amit Mrs. Kim mondott?
Biztos, hogy ha jobban meg ismerném, ki tudnék igazodni rajta. Nekem kell kezdeményeznem és válaszokat kapni a kéréseimre, mert így nem kerülök semmivel sem előrébb. Ez a három nap pedig tökéletes lesz arra, hogy a végén teljesen tisztában legyek vele és saját magammal is.
Hála annak, hogy teljesen el kalandoztak a gondolataim, nem vettem észre, hogy a szobához értün és így szépen bele sétáltam Taehyung vállába.
-Bocsánat.-köszörülöm meg a torkom s halkan ejtem ki ezeket a szavakat.
Nem válaszol, csak meg rázza a fejét és be sétál előttem a szobába.
-El megyek fürdeni.-mondja, miközben elő kotor valami pizsamának valót a bőröndjéből, én pedig meglepetten nézek rá.
-Te is itt fogsz aludni?-kérdésemre hátra fordul s értetlenül néz rám.
-Miért szerinted hol aludnék? Ez az én szobám volt.
-I-igazad van. Akkor...én megyek máshova?-kérdezem félénken.
Újra olyan hangnemmel beszél velem, mint régen.
Ez egyáltalán nem tetszik.-Miért aludnál máshol Kook? Szerinted mit gondolnának a szüleim ha a "párom" és én nem egy szobában aludnánk?-mutat idézőjelet kezeivel a 'párom' szónál.
-De ne aggódj, nem alszunk egy helyen, nehogy kényelmetlenül érezd magad. Tiéd az ágy, én meg alszok a padlón.-jelent ki, kicsit vidámabban, így már el is vetettem azt az ötletet, hogy rá kérdezzek a bajára, ugyanis az már elég fura lenne ez után.Amíg Taehyung zuhanyzik, addig úgy gondoltam, hogy kicsit körül nézek a szobájában. A falon lóg néhány kép, ezért először azokat nézegetem meg.
Az első egy családi fotó.
Mr. és Mrs. Kim állnak hátul, előttük pedig három gyerek ül egy-egy széken. Ha jobban szemügyre veszem az alakokat, akkor észre vehető, hogy a jobb oldali az Taehyung. Bal oldalon szintén egy pár évvel fiatalabb fiú ül, mellete pedig egy körülbelül egy idős leányzó.Mindnyájan mosolyognak, ezért tudat alatt kunkorodnak felfele az én szám sarkai is. A mellete lévő fotó is hasonló. Egy nyári kép.
Épp a medencében lubickol a három kis gyerek, miközben mosolyogva néznek a kamerába. Aranyosak.
Tovább nézelődöm a szobába s a szekrény mellet meg pillantok egy újabb családi képet, viszont a többivel ellentétben, ez nem lehet olyan régi. Talán egy-két éve készülhetett, ugyanis ahogy el nézem főnököm arcát, túl sokat nem változott a mostani énjéhez képest.
KAMU SEDANG MEMBACA
𝚆𝚘𝚛𝚔 𝚕𝚘𝚟𝚎 - /𝚃𝚊𝚎𝚔𝚘𝚘𝚔/
Fiksi PenggemarKim Taehyung a kemény, szigorú nagy főnök akit senki nem szeret modora miatt, bele értve Jeon Jungkook-ot is, aki ennek az embernek a jobb keze, (bár ezt ő koránt sem gondolja így). Legszívesebben fel mondana munkahelyén, de tudja, hogy ennél jobb k...