𝚆𝚘𝚛𝚔 𝚕𝚘𝚟𝚎 - /𝚃𝚊𝚎𝚔𝚘𝚘𝚔/

22. Rész 🛬😈

-Tae?-szólok újdonsült páromhoz, aki miután fel tette az utazó táskát is a poggyász térre, le ül mellém s kíváncsian néz rám, miközben össze kulcsolja kezét az enyémmel.

Szívem nagyot dobban a tette miatt, s gyomrom is össze ugrik egy pillanatra, de ezzel csak néma bátorítást adott számomra, amiért igazán hálás vagyok.

-Mit szólnál hozzá, ha el mennénk az én szüleimhez is, miután haza értünk?-nézek rá félve, s miután meg látom meg lepett arcát, egyből kétségbeesem.
-Mármint nem egyből, csak valamikor a napokban, vagy ez túl korai?
-Tudod mit inkább felejtsd el amit mondtam.- hadarom össze-vissza, és inkább vissza fordulok előre.

Miért viselkedem ilyen kínosan?

-Rendben.-szólal meg, én pedig azonnal meglepetten fordulok ismét felé. Mosolyogva néz rám, s egyik kezét fejem tetejére teszi.
-Szerintem nem korai, bár ha mégis úgy érzed, hogy az lenne akkor azt is meg értem. Nem sietünk sehova, viszont szívesen meg ismerném a szüleidet.-fejemen lévő kezével el kezdi simogatni a hajam, ami furcsa, mégis kellemes érzést vált ki belőlem.

Még sosem viselkedett velem így senki.

Rá mosolygom, majd bólintok, és a hozzám közelebb eső vállára hajtom buksim, hogy aztán lassan álomra hajtsam fejem, miközben ugyan úgy simogat.

Egyszer csak arra kezdtem ébredezni, hogy valaki az arcomat simogatja, majd egy kedves, mély hangot hallok meg magam mellől, amihez társul egy kellemes illat is, elmém pedig azonnal fel ismeri ezeket a tulajdonságokat, így hát teljes nyugodtsággal kezdem nyitogatni pilláimat.

-Kookie. Ideje fel kelni. Át kell szállnunk a következő gépre.-szólongat halkan Taehyung, én pedig kómás tekintettel nézek rá.

-Mennyit aludtam?-kérdem rekedt hangon, miközben meg dörzsölöm szemeimet.

-Több mint tizenkét órát.-kuncog fel, s közben elismerően bólogat.
-Tehetséges vagy alvásban.-nevet tovább, én pedig szomorúan s kétségbeesetten nézek rá, amit ő észre is vesz, s ijedten néz rám.

-Ne haragudj. Miért nem keltettél fel? Biztos unatkoztál ennyi ideig.-bűnbánóan tekintek rá, ő pedig nagy szemekkel néz rám, majd lassan el mosolyodik, s magához ölel, amit természetesen hagyok neki.

-Egyáltalán nem unatkoztam. Meg néztem majdnem két évadot a kedvenc animémből, ami kellően le foglalt. Mellesleg nagyon édesen aludtál, vétek lett volna fel ébreszteni.-kuncog, majd el kezd dülöngélni velem jobbra-balra, amit én nagy mosollyal az arcomon díjazok.
-Tíz perc múlva át szállás, utána pedig már csak egy óra és haza érünk.-enged el, de nem teljesen, ugyan is kezét még mindig derekamon pihenteti.

Miután ezt ki jelentette, meg szólal a hangos bemondó is, amibe ugyan ezt közölték. El nevetjük magunkat, majd el helyezkedtünk a leszálláshoz.

Le szállás után le ültünk a váróterembe, ugyan is a következő gép amivel mennénk, tíz percet fog késni, így kénytelenek vagyunk várni.

-Sziasztok fiúúúk.-szalad hozzánk mosolyogva Jennie, majd arrébb lökve engem, le ül Taehyung mellé.

Fintorogva nézek a csajra, s ahelyett, hogy le csücsülnék mellé, inkább fogom magam, s át sétálok Taehyung másik oldalára.

Elő veszem a telefonom, s azzal kezdek babrálni, ezzel azt sugallva a lány felé, hogy bizony rajtam nem fog ki, és nem is érdekelnek ezek az ócska trükkjei amivel próbálkozni akar.

Bizonyára meglepetten néz rám, és biztos fel van háborodva, de még annyira se méltatom, hogy rá nézzek.

Ő és Taehyung el kezdenek beszélgetni, én pedig továbbra is a telefonommal vagyok el foglalva, viszont még így is tisztán látom, hogy egyes megszólásaikor, vagy épp mikor nevetnek, rá teszi a kezét Tae lábára.

Mivel Taehyung nem közölte a lánnyal, hogy együtt vagyunk, - gondolom mert tiszteletben tartja azt a döntésem, hogy ne kürtöljük még világgá - én pedig még szeretném meg figyelni a viselkedését, ezért nem árulom el neki mi van köztünk, viszont rohadt féltékeny típus vagyok, és úgy érzem, hogy muszály tennem valamit, amivel kicsit meg tántorodik a csaj.

Hírtelen ötlettől vezérelve, ismét rá hajtom fejem Tae vállára, - persze ugyan úgy a készülékemet nyomkodva - s miközben ő még mindig beszél, ugyan úgy rá hajtja fejét az enyémre, majd egyik kezét is óvatosan rá helyezi combomra, de ezt is pont úgy teszi, mintha csak két jó barát tenné ugyan ezt.

Egy kívülállónak nem tűnt volna fel, viszont ahogy érzem Jennie észre vette, amit én vigyorogva reagáltam le.

-Mi olyan vicces?-néz rám kérdőn az emlegetett szamár.

-Épp egy barátnőmmel beszélgetek Chat-en, miért?-nézek rá kérdő tekintettel, mint aki nincs tudatában annak ami jelenleg itt történik, ő pedig erre nem mond semmit, csak meg rántja egyik szemöldökét mint aki "el fogadja a kihívást", majd mosolyogva vissza fordul Tae felé, aki szintén engem néz meglepetten, de amint a csaj meg böki a vállát, lassan vissza fordul felé.

Kétszínű liba..

Néhány perc múlva ismét meg szólal valaki a hangszóróból, s amint be jelentik , hogy a Szöulba tartó járat hamarosan indul, mind hárman fel tápászkodunk, majd könnyes búcsút véve Jennie-től, ismét fel szállunk a gépre.

-Milyen csajjal beszélsz te?-néz rám Tae kérdőn, s egyben kissé mérgesen, amitől egy halvány mosoly terül szét az arcomon.

-Féltékeny vagy?-nézem morcos arcát jó kedvűen, ő pedig össze fonja kezeit, és sértődötten előre fordul.

-Nem, de szerintem nekem több félnivalóm van, tekintve, hogy te biszex vagy.

El nevetem magam gondolkodásmódján, majd egy puszit nyomok arcára. Tettemre vonásai kissé meg lágyulnak, de még nem az igazi.

-Nincs félnivalód. Nem vagyok az a megcsalós típus. Egyébként meg nem beszélgettem senkivel, csak idegesíteni akartam Jenniet.-mosolygom féloldalasan, majd az előttünk lévő kis monitor felé fordulok.

-Te aztán gonosz tudsz lenni.-közli Tae meglepetten, én pedig fel kuncogok.

-Tudom, úgyhogy vigyázz velem.-nevetek, majd felé fordulok, s kissé ijedt arccal néz rám, de aztán mosolyogva meg rázza a fejét, és velem együtt kezd keresgélni valami film után, amivel a leszállásig el leszünk.