Nem Számít

semmi baj

Itt állunk az ajtó előtt ! Nagyon félek és ezt persze a kicsik is érzik , ma egész nap nagyon mozgékonyak. Valószínűleg érzik hogy félek tudom hogy ez nem jó mert arról nekik.. Mégis itt van a nagy nap ma találkozunk a szüleivel és nagyon félek. Igaz hogy Lance eddig minden egyes nap elmondta hogy ne aggódjak mert a családja elfogadó. Amit hallottam hogy meg akarták változtatni Lancet kicsit..
- Ahh !- szakadt ki szám közül amikor is az egyik pici jobban megmozdult. Mondjuk igaz hogy imádom amikor mozognak és érzem ezeket a csodás gyerekeket.

- Keith!! Édesem jól vagy ?!- lépet elém majd az arcomat kezdte kutatni.
- Semmi bajom , csak az egyik baba mozgékonyabb látszik hogy kitől örökölte. - mondtam mosolyogva mire a párom is elmosolyodott.
- Azért anyát hagyjátok egy kicsit pihenni!- mondta a szerelmem és a hasamra simitott. A babák rögtön abba hagyták a mocorgást , na tessék neki egyből sikerült.
Az ajtó hirtelen nyílt mire rögtön felkaptuk a fejünket Lancel.

- Lance ! - rohantak ki a testvérei majd a páromnak csapódtak. Na jó ez annyira édes volt már várom hogy a mi gyerekeink legyenek ilyenek.
- Azért hagyjátok levegőhöz jutni ! Na engedjetek oda !- mondta egy kedves női hang majd  Lance felállt a földről és megölelte a nőt . Vagyis ő az édesanyja őszintén ahogy jobban megnézem nagyon hasonlítanak egymásra .

- Anya van itt valaki akit be szeretnék mutatni !- mondta Lance majd mellém lépett , gyengéden megfogta a kezemet és a családjához húzott.
- Ő itt Keith a párom !- mondta teljesen nyugodtan , nekem pedig a szívem őrült módjára kezdett el kalapálni.
- A párod?!- kérdezte az anyukája meglepődve de hangjában nem volt undor .
- Örvendek ! Lépet elém . - én pedig még mindig nem mozdultam meg . Valószínűleg észre vette az anyukája hogy nem igazán tudom mi történik körülöttem . Vagyis úgy értem hogy jelenleg nagyon zavarban vagyok és a lábam nem visz előre.

- Hogy értetted azt hogy nemsokára nagyszülők leszünk?!- kérdezte az anyukája mire megint kezdtem ideges lenni . Persze a babák megint kezdenek mocorogni , na tessék ..
- Majd megtudod  ! - mondta mosolyogva és közelebb lökött az anyukájához. Most komolyan így játszik ez az ember , ah istenem hogy meg lettem én áldva vele.
- Örvendek ! - szólaltam meg hirtelen na jó ez kicsit se jött ki furcsán.
- Na gyere had öleljelek meg téged is !- mondta majd közelebb lépett hozzám és átölelt.

Nem sok idő kellett mire észlelte hogy itt valami nagyon nincs rendben.
- Lance elmagyaráznád hogy mi folyik itt ?!- kérdezte az anyukája felvont szemöldökel , még mindig nem dühös.
- Jól van jól van , de akkor se viccelek . Most megmutatom neked azt amiről beszéltem. - majd a párom mellém lépett és felhúzta a polomat . Teljesen elvörösödőtem és gyorsan vissza húztam a ruhadarabot a helyére..

- Mi a fenét csinálsz?!- mordultam rá halkan..
- Vicceltek velem igaz?- kérdezte az anyukája mire Lance a kezéért nyúlt és lassan a hasamra vezete .
A babák meg mivel éppen elemükben vannak rendesen érezte őket..
- Tényleg nagymama leszek ?!- kérdezte mosolyogva Lance anyukája .. na jó nem értem hogy tud létezni ilyen nő úgy értem hogy nem ítél el .
- Igen ! És egyből kettőnek! - jelentette ki büszkén a párom..

- Komolyan?! Na jó ne álljatok itt kint gyertek be és kérem a storyt hogy ez hogyan is lehetséges!!- mondta az anyukája mire a kezemet Lance testvérei megfogták és befelé kezdtek húzni.