Nem Számít

Megtörténik

-Azt mondtam ne gyere közelebb! - hangzik el újra a szájából, nem bírok vonz magához nem megy ez tovább. Oda értem hozzá és kezeiről leszedtem a tartó kötelet. Ahogy szabaddá válnak kezei rögtön felém magasodik a szemeiben tükrözetlen vágy ég. Bennem is még jobban tűzet gyújtott az a pillanatás.

-Mondtam hogy maradj távol! - mire fel eszmélhetem volna már a számát falta, őszintén hogy én erre már mennyire régen vártam már. Nem lököm el magamtól ami neki is féltünt mert egyre élvezet telibben falta az ajkaim.
Lassan megszabadít ruháimtól számát egy jól eső sóhaj hagyja el, kezeim rögtön az említett testrészemre teszem mire ő el veszi onann.

-Ne takard el a szád, hallani akkarom a hangod minden egyes nyögésedet. - arcom így is vörös volt de ettől a mondatától..
-Keith inenn van még vissza út. Biztosan ezt szeretnéd? - kérdésére egy csak egy csók a válaszom. Rögtön rá hajolt mellkasomra mintha éppen egy térképet fedezne fel. Egyik mellbimbómra harap amitől egy hatalmasat kiáltok, érzem hogy tetszett neki az előbbi tettem. Mintha bele mosolygott volna az egészbe.

Egyik mellemről a másikra tér át közben kezével végig simit egész felső testemen. Majd lassan leér ékemig elégé izgult állapotban vagyok, majd hirtelen se szó se beszéd az egész tagom elmerült szájában. Egy újabb kiáltás hagyta el számát, istenem amit művel odalent. Érzem hogy mindjárt elmegyek amit próbálok jelezni de mintha nem is figyelne rá.

Nem bírtam tovább szájába élveztem amit ő le is nyelt, majd felém magaslót újra. Istenem mennyire gyönyörű látványt nyújt. Rögtön számhoz hajol ahol megérzem saját élveztem kicsit furcsa érzés. Hirtelen furcsa érzésem támadt, ujjai hirtelen kezdtek el mozogni bennem.

Kisé kellemetlen de elképesztő érzés, már csak közötem térdel és figyeli az arcomat. Ez nagyon zavarba ejtő, arcomat a másik irányba fordítom mire ő rögtön magafelé fordítja.
-Ne fordítsd el a fejed, imádom látni ezt az arcod ami csak is miattam van. - mosolyodik el.
Lassan harmadik újjával ollózik bennem mire hirtelen kihuza kezét. Mintha most teljesen üres lennék, majd elő készíti nem kicsi férfiaságát.
-Készen álsz? - mire csak bólintok, hirtelen merül el bennem az egész tagja. Furcsa hogyan fért be az egész, isteni érzés. Vár hogy megszokjam és jelzek hogy mozoghat.

Az az érzés ahogyan rögtön eltalálta a pontot melytől  csillagokat látok. Egyszerűen leírhatatlan, egyre gyorsabban és mélyeben lök, minden egyes lökéstől hatalmasat nyögők úgy hiszem ez neki is tetszik. Közel vagyok már, amit ő is érez valahogy az eddiginél is gyorsabban mozog bennem, nem tudom hogyan csinálja.
-El-elfogok mee-eeni - mondom neki.
-Nyugodtan édesem - mondja mire szájon csókol és ebben a pillanatban értem el a csúcsot, egyszerre értük el.

Lassan helyre ált a levegőnk, mire kicsuszik belőlem, megint az az üresség.
-Fáj? Jól érezted magad? - kérdi megint felém hajolva, mire le húzom egy csókra.
-Ne aggódj rendben vagyok. - mondom de úgy hiszem nem teljesen mondtam igazat, újra felál. Így nem tudom mi vezérelt de rá ültem amin rögtön kapcsolt az agya. Nem tudom az este folyamán hányszor csináltuk még.
Arra ébredtem hogy Shiro szólngat minket. Mire szemeim kipatanak, az ajtó zárva de közelít így nem találhat meg..