Bnha Oneshot ¡Kérések Zárva!

A Két Bakugo

Avagy Katsuki és Katsumi

_Kats-chan_ kérésére. Hát ez elég béna lett, nem tudom, hogy ilyenre gondoltál-e egyáltalán, de ennél jobb nem jutott eszembe😅. Deee azért remélem tetszik! És elvoltam, úgyhogy rajzoltam hozzá egy Katsukit, meg egy Katsumit... ⬆️ (Rajztudásom az.. Cshodás😂)

- Elmentem Banya! - ordította Katsuki, majd a táskájával a hátán kilépett az ajtón. Bakugo beszívta a friss reggeli levegőt, majd elindult a buszmegálló felé.

A fiú boldogan pakolta össze a cuccait. Már nagyon várta, hogy mehessen a táborba. Mikor mindent bepakolt lecipelte bőröndjét a lépcsőn, és lerakta a kanapé mellé.
- Indulok! - köszönt el apjától, majd kilépett az utcára. Becsukta maga mögött az ajtót, majd egy sóhaj kíséretében elindult a buszmegállóba.

*Time skip*

- Bakugo? - olvasta a névsort az edzőtábort vezető tanár.
- Én va~ - kezdte a fiú, de egy ideges hang a szavába vágott.
- Én vagyok Bakugo! - a szőke felé kapta a fejét, és meglátta... Magát? Mi!?
- Te ki a **** vagy, he?
- Mi közöd van hozzá nyomi? - vontta fel szemöldökét az.
Katsuki idegesen robbantani kezdett a tenyerébben.
- Tch! Mindenkinek egyértelmű hogy gonosztevő vagy! Ez elég béna próbálkozás volt! - nevetett fel gúnyosan, majd elindult a szőke felé.
- Gonosztevő? Te idióta vagy! - nevetett a másik ugyanolyan gúnyos hangon. A teremben lévők pislogás nélkül meredtek a két fiúra, akik hajszálpontosan ugyanúgy nézzétek ki mindössze a ruhájuk különbözött.
- Várjatok, várjatok! - szólt közbe a tábborvezető, a két süni pedig kénytelen volt megálni, ugyanis a férfi képességével percekre lebénította őket, ezáltal mozdulni sem bírtak.
- Mindkettőtök neve Bakugo! Egyikőtök hmm - a névsorra vezette tekintetét. - Bakugo Katsuki, a másik pedig... Bakugo Katsumi.
- Mivan? - hökkölt hátra Katsumi - Tch! Egyértelmű hogy gonosztevő, és valami klónozós sz@r a képessége!
- Oi? Én? Gonosztevő? Nem inkább te vagy az? - kérdezte gyanakvó hangnemben.
- Ez idióta! Na mindegy, majd szóljatok ha ez az izé eltűnt! - vonta meg a vállát Katsumi, majd elment.
- Tch! Idióta... - forgatta Katsuki unottan a szemeit, majd ő is kiment.

Katsuki zsebrevággott kézzel indult megkeresni a szobáját, ám ekkor hangokra lett figyelmes. Elindult abba az irányba, ahonnan a robbantgatásoktat hallotta, és meglátta Katsumit, amint a tábor területén felállított robotok ellen harcolt. Nem is olyan rosszul, ezt Katsuki is kénytelen volt elismerni.
- Hé nyomi! - szólította meg, mire a szőke megállította a gépet ami ellen addig harcolt, és felé fordította tekintetét.
- He? Mit akarsz?
- Kihívlak! Ha gonosztevő vagy, legalább megtanulod, hogy Bakugo Katsukit nem éri meg leklónozni, mert szétverlek!
- Ha! Azt hiszed jobb vagy nálam?
- Mivan, berezeltél nyomi?
- Én? Dehogy! Csak félek, hogy túl könnyű lesz!
- Nem hiszem!
- Hát akkor... Adj bele mindent! Ha már kiállok ellened, add a legjobb formád!
- Nem is akartam mást!

Ettől a naptól kezdve a tábor ideje alatt a két fiú minden áldott nap kora reggel kiment arra a füves területre, ami arra volt, hogy lehessen hol küzdeni egymás ellen. Először mindig harcoltak, majd mikor megunták, leültek a fűbe, és beszélgettek. Bár nem volt jellemző egyikőjükre sem, hogy ilyen hamar megnyíljon bárki előtt, de fura módon, amit ők maguk sem értettek, egymás társaságában mertek önmaguk lenni. Persze sokat veszekedtek, de egyébként jól kijöttek.

- Hallod gránátalma? - szólította meg Katsuki egyik ilyen alkalommal Katsumit.
- He? Mivan?
- Én azon gondolkodtam, hogy mondtad, hogy az apáddal élsz...
- Ja... És?
- Én meg az anyámmal...
- Nyögd már ki!
- Szóval... Áh, mindegy, hülyeség!
- MONDJAD MÁR EL HA ELKEZDTED IDIÓTA!
-TE VELEM NE KIABÁLJ!
- Akkor mondjad el! Tch!
- Szóval nem lehet, hogy testvérek vagyunk?
- Pffff! Ilyen idióta ikertesóm lenne?
- Ne nevezz idiótának nyomi! - csapta fejbe Katsuki a másikat.
- Te... Lehet igazad van! - röhögött fel Katsumi.
- NA NEM MONDOD *****?

*Time skip*

- Vedd már föl banya! - morogta Katsuki. Testvérvel mindketten a telefont szuggerálták. Ki akarták deríteni, hogy mi az igazság.
- MIT AKARSZ ILYENKOR? ESTE TÍZENEGY VAN! - vette fel a telefont Mitsuki.
- NE KIABÁLJÁL, HANEM MOND MEG, HOGY NEKEM VAN-E TESTVÉREM!
Csend. Mitsuki teljesen lefagyott a kérdésről.
- M... Mivan?
- VAN VAGY NINCS?
- V... Van...
- És nekem ezt miért nem mondtad el? He?
- Halóó! - szólt bele a beszélgetésbe Katsumi, mire Katsuki fejbevágta.
- KUSS!
-TE ENGEM NE ÜTÖGESSÉ'?!
- K... Katsumi?
- Sziaa!
- Kh.. Atsumihihiiii - sírta el magát Mitsuki, mire a két fiú először összenézett, majd a telefonra.
-Te sírsz? - csodálkozott Katsuki.
-MIÉRT ÉN NEM SÍRHATOK? - kérdezte idegesen, Katsuki és Katsumi pedig csak pislogás nélkül bámulták a telefont, ugyanis akkor tudatosult bennük, hogy van egy testvérük...

Igen, ez egy modern Két Lotti történet... 😂