Bnha Oneshot ¡Kérések Zárva!

Bakugo X Reader * A Maffiavezér

_Kats-chan_ kérésére, remélem tetszik! 😊

A maffiának dolgoztál. Te voltál az egyetlen lány a csapatban. Tulajdonképpen voltak más lány tagjai is a maffiának, de furcsa módon, mindig történt velük valami. Senki sem tudta, hogy mi, egy embert kivéve. Az pedig te voltál...

- Hoztam valakit - lépett a szobába Kirishima, egy hosszú, szőke hajú lány csuklóját szorongatva. - Az ajtó előtt volt. Amikor ideértem, azt mondta, csatlakozni akar...
- Honnan tudta, hogy itt vagyunk? - tette fel a kérdést a fehér - vörös hajú fiú.
- É... Én... Láttam őt - nézett Kirishimára. - Hogy erre jött, és... - szólt közbe a szőke megszeppenve.
- Mi a neved? - kérdezte komoran Bakugo. A robbanóscukorka volt a Maffia vezér. Te pedig halálosan szerelmes voltál belé, csak ő ezt nem tudta. Pedig igazán rájöhetett volna gonoltad magadban, majd tekinteted az újonc felé vezetted.
- Ayaka a... A nevem.
- Képesség?
- Öhmm... Manipulálni tudom az emberek emlékezetét...
- Oké, legyen - mondta Bakugo, majd felállt, és kiment a helyiségből. Idegesen néztél a fiú után, majd újból Ayaka felé fordítottad a fejed, és rámosolyogtál. Ezt a mosolyt már elégszer gyakoroltad ahhoz, hogy senki ne vegye észre, a mögötte megbúvó érzelmeket. Nem tudta senki, hogy mit tervezel. Ők csak egy egyszerű mosolyt láttak.

*Time skip*

Már mindenki aludt, kivéve téged. Épp Ayaka szobájából osontál ki, és a fürdőszoba felé indultál, hogy megmosakodj. A terved tökéletesen sikerült, senki nem vett észre. Eddig.
- [Név]? - hallottad meg a maffia vezérének hangját.
- F... Fönök! - fordultál meg, reménykedve, hogy a félhomályban nem veszi észre véres pólódat.
- Te hogy hogy nem al... Milyen a ruhád? - vonta fel szemöldökét.
- É... Én csak... Elestem - magyaráztad.
- Hogyne... Figyelj, nem baj ha elmentél valahova, de ugye nem a másikoknál voltál? - kérdezte, a város másik felén lévő maffiacsoportra utalva. A település három részre volt osztva. Volt az a maffia, melynek te is tagja voltál, voltak a "másikok", és volt a városnak egy olyan része, ahol az egyszerű emberek éltek. Azonban ha bárki engedély nélkül bemerészkedett arra a területre, ami nem az övé volt (bár nyilván az egyszerű emberek területe nem számított), akkor a hely "tulajdonosa" azt tett vele, amit akart.
- Nem - ráztad meg a fejed, majd Ayaka szobájának ajtaja felé pillantottál.
- Nála voltam - vihogtál fel. Bár eddig nem akartad, hogy bárki tudja, hogy miattad voltak csak fiútagjai a bandának, most mégis úgy döntöttél, hogy elmondod. Bakugo értetlenül nézett rád, majd majd az ajtóra. Majd megint rád, aztán a pólódra. Amikor nagyjából összerakta fejben a dolgokat, az új tag szobája felé indult.
- Várj már Katsuu! - indultál utánna, de nem tudtad megakadályozni. A fiú benyitott a szobába.
- E... Ezt te csináltad [Név]? - nézett a földön fekvő lány testére.
-Ühüm! Tetszik? - úgy vigyorogtál, mint egy ötéves.
- Mégis mi a sz@rért csináltad? Szükségünk lett volna a képességére! - ordította a szőke.
- Naaa! Ne kiabálj velem! Én csak érted tettem! Értünk! - mondtad mosolyogva, majd közelebb léptél a fiúhoz.
- Nem egyértelmű, hogy én szeretlek? - álltál lábujjhegyre, így az arcotok olyan közel került, hogy még a lehelletét is érezted.
- Viszont ő el akart venni tőlem - fordítottad el a fejed. - De én nem hagytam neki, mert te az enyém vagy! - néztél újból Bakugo - ra, és megpöckölted az orrát.
- De téged nem foglak bántani! - tetted hozzá.
- De [Név]! Szükségünk lett volna a képességére! - kiáltotta Katsuki, majd hátrált egy lépést.
- De Senpaii! Nem tehetek arról, hogy nem vetted észre, hogy szeretlek! - fontad össze magad előtt karjaidat. Bakugo nagyot sóhajtott.
- Ha összejövünk, akkor nem nyírsz ki több tagot, [Név]?
- Ez azt jelenti, hogy te is szeretsz? - csillant fel a szemed.
- Talán - mondta a fiú, magához képest halkan.
- Ezazezazezaz! - ugrottál a nyakába. A szőke óvatosan derekad köré fonta karjait.
- De akkor ígérd meg, hogy a maffia tagjait nem bánod, csak akkor, ha azt mondom!
- De Katsu! Mondtam már, hogy muszáj volt!
- Nem érdekel. Többet nem csinálsz ilyet! - jelentette ki.
- Nem ígérek semmit - mondtad durcásan.
- Istenem - forgatta a szemeit.

*10 évvel később*

- Hinataaa! Haruu! Gyertek enni! - kiáltottad. A két kisgyerek az asztalhoz rohant.
- Kirishima bácsi! Nézd mit tudok! - szólt Haru, majd egyik kezében tüzet gyújtott.
- Nagyon ügyes vagy - simogatta meg a vörös hajú a kisfiú fejét.
- Szejintem tök béna! - forgatta a szemeit Hinata. A kislány meg csak öt éves volt, pont egy évvel fiatalabb, mint bátyja.
- A te képességed a béna! - nyújtotta ki nyelvét a kisfiú. Hinata ökölbe zárta apró kezeit, majd irányítani kezdte a testvére álltal létrehozott tüzet.
- Gyerekek! Elég lesz! Üljetek le szépen! - parancsoltál rájuk. Eközben egy kar fonodott derekad köré.
- Szia szívem! - mosolyogtál a fiúra.
- Pfuj, de undi! - közölte Haru, mire Hinata elkezdettet vihogni.
- Üljetek le! - mondta Katsuki, majd felemelte előbb az egyik, majd a másik gyereket is, és a helyére ültette.
- Denki bácsi! Evés után játszol velem? Nem tudok kivinni egy pályát! - kérdezte Haru. Eközben a kisfiú apja visszatért hozzád.
- Nem gondolod, hogy jó lenne ha nem csak fiúkkal lennének körülvéve? - puszit bele a nyakhajlatodba.
- Nem - mosolyogtál.

Vége (???)

- Hát elég nyomi lett a vége... Meg ha belegondolok az egész nyomi lett.
- Csitt van Baku. Senki sem kérdezett!
- Te nekem ne parancsolgass liba!
- Jó, oké! Köszi hogy elolvastad kedves olvasó, de *rámutat Bakugo - ra*
- Te ne mutaogassál!
*kitolja Bakugot*