Tiltott szerelem - Randy ff.

--------- 8 ---------

---Andy---

Ma megyek újra suliba, és asszem felkészültem. Elég korán oda is értünk, még csak 7: 40 volt, és max 10-en voltak a teremben. Mikor beléptem mindenki furin nézett rám. Leültem a helyemre, amit első nap kiválasztottam, és elkezdtem rajzolni. Aztán hamarost megjött mindenki. Minden óra azzal kezdődött, hogy bemutatkoztam a tanároknak, de a harmadik óra után már kicsit untam. Most Rye-al lesz óránk, és őszintén szólva nem várom.

---Rye---

Most lesz ofő órám Andyékkel, egész eddig erre vártam, de most már egyre kevesebb kedvem van hozzá. Egész jól telik az óra, tök sok mindenről beszélgettünk az osztállyal, de Andy egész végig nem figyelt. Persze, most osztályfőnökin ez annyira nem gáz, de akkor is.

---Andy---

Egész osztályfőnökin rajzoltam, és megpróbáltam a lehető legkevesebbszer ránézni, de mikor nem figyelt azért megnéztem. Ma is nagyon jól néz ki... Andy, hahoo, koncentrállj, le fogsz bukni!

Ezért gyors visszanéztem a papírra, és folytattam a rajzolást.

R: Andy Fowler, illene figyelni órán!

Elég flegmán nézett rám, fogalmam sincs mi van vele.

A: Elnézést tanárúr.

Mondtam gyorsan. Az órára néztem, miszerint már csak 5 perc volt hátra. Abbahagytam a rajzolást, hátradőltem a széken, és a pad sarkát kezdtem el nézni, mintha az olyan érdekes lenne.

Óra végére már mindenki elpakolta a cuccait, kivéve én, szóval én maradtam utoljára. Mikor is észrevettem, hogy Rye elkezdett felém jönni, én gyors elpakoltam, és elég mérgesen néztem rá, felkaptam a cuccom, és elmentem mellette, de elkapta a kezem. Megfordultam, és még mérgesebben néztem rá, aztán le a kezére, amivel az enyémet fogta, majd újra rá, és kirántottam a kezéből az enyém, és kimentem a teremből.

Nagyon ideges voltam, mikor beértem a másik terembe, ahol a kövi óránk volt, és ráadásul valamelyik osztálytársam még belém is kötött. Én meg elég rendesen felhúztam magam, és visszaszóltam, de bár ne tettem volna, mert a következő pillanatban egy ököl landolt az arcomon, és nem hagyta volna annyiban, de szerencsére jött egy tanár, aki leállította. Mikor meghallottam a hangját, tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége, de akkor már mindegy volt. Rye mindegyikünket behívta az irodájába, és megkérdezte, hogy mégis mi történt, mire az osztálytársam persze az egészet rámfogta, én meg nem mondtam semmit.

R: Andy, igaz, amit Brad mond? Hogy belekötöttél, és a verekedést is te kezdted?

Ohh, szóval Bradnek hívják... A kérdésre nem mondtam semmit, csak megrántottam a vállam. Úgyis tökmindegy, hisz bármit mondanék, senki sem hinne nekem. Az előző sulimban is ez volt, és már meguntam, hogy mindenért magyarázkodjak.

---Rye---

Tudom, hogy nem igaz, amit Brad mondott, de Andy vajon miért nem mondott semmit? Így nem tudok kiállni mellette, de mivel Brad elmondta az ő részét, így őt elengedtem, de szerettem volna hallani, hogy valójában mi történt, és persze kicsit kettesben lenni Andyvel.

R: Andy?

A: Igen?!

R: Mi történt?

A: Inkább hagyjuk, jól van?! Vedd úgy, hogy Bradnek van igaza, és kész!

Mondta flegmán, ezzel sarkonfordult, és elindult kifelé, de én megfogtam a kezét és visszahúztam, és mélyen a szemébe néztem.

---Andy---

R: Tudom, hogy Brad nem mond igazat...

Mondta nyugodtan, és közben végig a szemembe nézett.

R: De ha nem mondod el ha bántanak, akkor nem tudok kiállni melletted.

A: Senki sem kérte, hogy megvédj, és jobb lenne, ha leszállnál rólam, mert nem vagyok a játékszered, akivel azt csinálsz amit csak akarsz!

Ahogy ezt kimondtam, arrébb löktem Rye-t, hogy ne legyen olyan közel.

---Rye---

Tényleg így látja? Pedig minden erőmmel próbálok távol maradni tőle, de ennél jobban már nem megy, nem hittem volna, hogy ilyen nehéz lesz. Teljesen odavagyok érte, pedig még alig ismerem.

És méghogy én játszok vele... Már nem azért, de nem nekem van barátom, bár nem mondom, szívesen lennék Jack helyében...

Ahogy ezen gondolkoztam, ránéztem Andyre, aki teljesen elpirult.

Vajon mi lehet vele?

R: Andy, minden oké??

---Andy---

Wáo, ez hirtelen ért... "Már nem azért, de nem nekem van barátom, bár nem mondom, szívesen lennék Jack helyében..."

Ezt most komolyan kimondta? És vajon tényleg így gondolja, hogy szívesen lenne a barátom? Vagy csak poén? Bár annak elég rossz... Lehet ő is érez valamit? Andy, ezt most hagyd abba!!

Nagyon sok gondolat volt most a fejemben, de a legfontosabbat muszáj volt tudatnom vele is.

A: Rye...

R: igen? Mi az?

A: Jack tényleg a barátom.

Mikor ezt kimondtam, láttam rajta, hogy nagyon fájtak neki ezek a szavak.

---Rye---

A: Az egyik legjobb barátom. De sosem volt köztünk semmi, és nem is lesz.

Hogy mi?!! Ez most komoly?! Nem tudja elképzelni, hogy ezzel a mondattal mennyi örömet okozott.

R: De akkor... 1. nap miért siettél úgy el, mikor láttad, hogy hívott? És miért nem válaszoltál, mikor kérdeztem, hogy a barátod-e?

A: Azért siettem el, mert megbeszéltük, hogy szünetekben találkozunk, és mivel nem voltam magamnál, és nem tudta, hogy merre lehetek, már halálra aggódta magát, és nem tudom miért nem reagáltam arra, hogy a barátom-e, sajnálom.

R: Ohh, értem..., semmi baj.

A: De várj... Akkor azért voltál bunkó vele egyik nap? Csak nem féltékeny voltál? 😏

R: öhmm, nem dehogy. 

Eléggé zavarba hozott ezzel a kérdéssel.

Őszintén szólva nem tudom, hogy most mi legyen velünk, vagy hogy egyáltalán ő is úgy érez-e, ahogy én.

---Andy---

Vajon komolyan mondta, hogy nehéz tőlem távol maradnia? És hogy szívesen lenne a barátom?!

Mikor ez leesett, kissé elpirultam, és elkezdtem mosolyogni.

---Rye---

Andy egyszercsak elkezdett mosolyogni, és egy kissé elpirult, bárcsak tudnám, mire gondol...

De a csengő közbeszólt, mennem kellett órára, és neki is.

A: Mennem kell!

R: Tudom.

Néztem rá mosolyogva.

Kinyitottam neki az ajtót, és előreengedtem, és mikor kiment az ajtón, rámmosolygott.

Te jó ég, az a mosoly. Teljesen odavagyok érte.