comestion | jikook

1-02

Nem is tudom, hogy hány pohárnál tartottunk. Nem szívesen kevertem az italokat, egyszer történt meg mindössze, hogy kipróbáltam, de olyan rosszul voltam utána, hogy megesküdtem, hogy soha többet nem teszek ilyen butaságot. Viszont most nem tudtam, hogy melyik micsoda. Csak ittam, aminek édesebb íze volt.

Yunhónak már néha tényleg ki kellett vennie az üveget a kezemből, de amikor nem figyelt, mindig lenyúltam egyet az asztalról, s belekortyoltam. Megjegyeztem, hogy amelyiknek zöld az üvege, s bordó papír van rajta, az finom. Eleinte epres íze volt, viszont a végére már nem igazán éreztem ezt, csupán annyit tudtam mondani, hogy édes és jó.

- Egyébként... – dülöngélt az asztalnál Felix, mire Soojin megfogta őt, nehogy elessen. Nem mintha olyan nagyot zuhant volna, csupán a feneke találkozott volna a fotellel. – Még nem kell hánynom, de táncolni akarok egy szendviccsel. – mondta halál komolyan, mire Yeonjun azonnal bólogatni kezdett, miszerint ő is szeretne. – Nem is, egy hot doggal akarok! Egy virslivel! – kiáltotta, nekem pedig ráncba szaladt a homlokom. Nem értettem, hogy hogyan jött ide mindez.

- Szerintem te kicsit sokat ittál. – nevetett a lány, s megpróbálta leültetni az omegát, de ő csak lerázta magáról a finom kezeket.

- Nem, én akarok lenni a felvágott szendvics! – rázta a fejét hevesen.

- Jó, rendben, de most ülj le, mielőtt az asztal közepére hánysz. Inkább a padlóra érkezzen. – próbálkozott ismét a lány, de a fiú hajthatatlan volt.

- Nem érted? – ragadta meg Soojin felsőjét, s hajolt hozzá közelebb. – Nekem egy alfa kell, Soojin, én ki vagyok éhezve egyre. – mondta komolyan, mire mindannyian lefagytunk, s bennem még az is megfordult, hogy talán most következik a heat időszaka Felixnek, viszont azonnal letettem erről, hiszen nemrég lett vége neki. Ezt is azért tudom ilyen jól, mert olyankor én viszek neki mindent házhoz, mivel nem akar kimászni a lakásából. Ez fordítva is igaz, viszont mihelyt elkezdek dolgozni, kénytelen leszek szagelnyomókat szedni, s valahogy megbirkózni a láz adta fájdalommal.

- Szerintem kiviszem kicsit levegőzni. – mondta a lány, s ezúttal inkább kifelé kezdte rángatni őt. Alapesetben kínosan érezném magam, mert valahogy azok a bizonyos omegás dolgok kellemetlenül érintenek, eléggé személyes dolgok, viszont most csak nevetni tudtam a helyzeten. Látszott, hogy volt bennem egy löket.

Egy párszor fel is keltem táncolni, bár annyi eszem volt, hogy idegenekkel nem álltam le. Mondjuk Yunho végig mellettem volt, s együtt roptuk. Nem ráztam úgy, mint egy szégyentelen valaki, de olykor-olykor én is jobban beleadtam, amit tudtam.

Éreztem, hogy ég az arcom, nem csak az alkohol miatt, hanem a sok mozgás is okozója is volt ennek, ugyanakkor az embertömeg miatti fülledt levegő. Bár lihegtem, s ténylegesen kimelegedtem, nagyon jó kedvem volt. Továbbra is felhőtlennek éreztem magam, s úgy tele voltam energiával, mint még soha. Felixszel is visszajött a csapatunk egyetlen női tagja. Úgy nézett ki, hogy kissé lenyugodott az omegatársam. Ám őt felváltotta Yunho, aki rosszullétre hivatkozva próbálta átvágni magát a tömegen, hogy kijusson, esetleg el a mosdóba.

Én is addig letettem a hátsómat, s a tálkában lévő salátához nyúltam, hogy kivehessek belőle egy kicsit. Nem tudom, hogy pontosan hány óra lehetett, de az biztos, hogy már éjfél is elmúlhatott. Sokáig terveztünk maradni, hiszen végre én is itt vagyok, viszont tekintve, hogy Yeonjun az asztalon fekszik lehajtott fejjel, Felix kezdi elveszíteni az önkontrollt, s Yunho is rosszul lett, nem hiszem, hogy olyan hosszú ideig itt leszünk még.

Egyébként nagyon jól indult minden. Lehet, hogy picit túl sok volt az alapozás, főleg, hogy nagyon sokat beszélgettünk. Voltak olyanok, akikkel régen találkoztam, s amíg társalogtunk, egymás hogylétéről érdeklődtünk, addig fogytak az italok. Most, hogy picit mozogtunk, picit jobban lettem én is. Igaz, nem ittam annyit, mint a többiek, akik mindent kevertek mindennel. Szerintem Yunho is emiatt lett rosszul. Nem is értettem, hogy miért csinálja ezt, amikor már egy párszor elmondta, hogy nem bírja az alkoholt. Lehet, hogy azért, mert látta, hogy én omegaként jobban elvagyok vele? Náluk nagyon megy ez a bizonyos versenyzés, szóval elképzelhető, hogy ez áll a háttérben, főleg, hogy nála nem is erősködtek, míg nekem muszáj volt iszogatnom, mert másképp Felix lenyomta volna a torkomon az egész whiskey-es üveget. Eleve utálom azt az italt, nekem nem jött be, beteg is voltam utána másnap, de ő szereti.