comestion | jikook

4-08

Közösen utaztunk vissza Szöulba, senkit sem hagytunk hátra. Nem az én lakásomban voltunk, el se fértünk volna annyian abban a kis lyukban, amit még nem adtam el. Jungkook – mivel minden nap beszélgettünk, szigorúan csak hívásban, videós verziót nem indítottunk – mondta, hogy eresszem el a régi kis lakhelyemet, hiszen ezentúl úgyis vele fogok élni, de én ezt nem tettem meg. Előre akartam gondolkodni, s ha mennem kell, akkor legyen hova. Azt mégse vártam el a férfitól, hogy eltartson azért cserébe, mert a kis játékába belementem.

Kibéreltünk egy nagyobb helyet, ahol mindenre előkészülhettünk. Közösen vettünk festéket is a hajamra, hogy Soojin ismét csodát tudjon tenni a fejemmel. Bár ódzkodtam az ötlettől, utólag már egyáltalán nem bántam, s én is úgy voltam vele, hogy jól fog állni, s így is lett. Meg ki tudja, talán Jungkooknak is tetszeni fog.

Miután kész volt a festés, a formákat kezdtük megnézni, hogy milyen legyen majd a nagy napon. Nem akartam a szokásos egyenes gombafejet mutatni, ezért külön megkértem az alfa lányt, hogy kicsit legyen hullámosabb a frufrum legalább, hogy mutasson valahogy. Ő viszont sokkal jobban oldotta meg. Szép hullámokat tett bele, s elválasztotta. Egy kis sminket is rakott rám, bár legalább négyszer letörölte, mert nekem nem tetszett, túl erősnek gondoltam, vagy túl feminimnek. Azért mégis férfi vagyok, annak ellenére, hogy omega. Nem voltam oda a csajos dolgokért, hiába szerettem a szépet.

- Szerintem nagyon szép leszel holnap. – adott az arcomra egy puszit anya, miután Soojin letörölte a képemről a maradék alapozót is. Szerencsére nem használt sokat, elég jó bőröm van ahhoz, hogy ne kelljen úgy kinéznem, mint egy frissen meszelt fal.

- Szerintem is. Hát még ezzel a hajadban. – mutatott a fejdíszemre Jihye mosolyogva. – Egyébként még nem találkoztunk Jungkook szüleivel. Mit kell tudni róluk? – dőlt az asztalnak, s vette az ölébe Hyunt, aki már egy ideje körülöttünk legyeskedett. A másik fiúcska az út miatt elálmosodott, s lefeküdt aludni.

Igaz, a két család még sosem találkozott egymással. Én már többször láthattam az idősebb Jeonékat, viszont a férfinek is csupán egyszer volt szerencséje az én famíliámhoz. Kivéve a nővéremhez és a férjéhez, hiszen velük az áruházban is összetalálkoztunk régebben. Szép kis első benyomás volt, az már biztos.

Nem aggódtam túlságosan, talán az enyémekkel járó zűrök miatt. A két kicsi szerintem nem fogja végigülni az esküvőt, de nem is várom el tőlük. De ez legyen a legkisebb gond, ami történhet. Csak Jihye ne balhézzon, mert hiába omega, s van alfája, de Seojoon olyan papucs, hogy nem fogja leállítani. Anyára meg nem hallgat. Elég forrófejű lány, annyi szent. De hátha most tényleg semmi gond nem fog történni.

- Igazából nem kell aggódni miattuk. Nagyon aranyosak, anyuka még keresett is engem a napokban és érdeklődött felőlünk. Puszil mindenkit és alig várja, hogy megismerjen titeket is az esküvőn. – meséltem egy megnyugtató mosoly kíséretében.

- Anyuka? – ráncolta a szemöldökét édesanyám. – Ő mondta, hogy hívd így? – kérdezte, én pedig egyből bólintottam egyet.

- Hihetetlen, hogy egy tisztavérű család ennyire támogatja azt, hogy egy omega kerüljön a családba. – ingatta a fejét a nővérem elgondolkozva. Mindenki őt nézte. – Mármint... Jungkook családfája alfákból áll ki, olyan nemes vérvonallal rendelkezik, ami nagyon ritka. Ezt pedig megtörni... Ráadásul abszolút nem is törődnek vele a szülők, hanem örülnek neki... Másnak képzeltem el egy tisztavérű családot.

- Igen, ez nekem is furcsa volt, viszont ők azt szeretnék, hogy a fiúk boldog legyen, az már nem számít, hogy ki mellett találja meg azt. Anyuka mesélte, hogy régebben ők is kiskoruktól kezdve jegyesek voltak, esélyük se volt mással ismerkedni, de mára már nem divat. Szeretik egymást, mert ők tényleg szerencsések, amiért egymásba szerettek az idő alatt, nem pedig az ellenséget látták a másikban.