Temporary Fix (L.S.)-BEFEJEZETT

19

|Harry|

Amint a pár befejezi a csókot, négy szeretettel teli szempárral találja szembe magát.

- Ez gyönyörű volt - állapítom meg.

Tudtam, hogy ez lesz nekik az első, ezért is adtam nekik ezt a feladatot. Látszik rajtuk, hogy menthetetlenül szerelmesek egymásba, csak egy kicsit meg kellett őket lökdösnöm.

- Szeretlek, bogyó - érinti össze Niall az orrát Chelsea-ével.

- Én is téged - suttogja a lány.

- Oké, srácok! Ennyi szerintem bőven elég volt mára - mosolyog Niall.

- Szerintem is - mondom durcásan, mert még mindig haragszok Liamre a feladata miatt.

- Menjünk vacsorázni? - fogja meg Niall kezét Chelsea.

- Menjünk - válaszol mindenki helyett a fiú. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan is vége van a játéknak, én pedig végre megölelgethetem Lou-t.

Ez valószínűleg neki is leesett, mivel sietősen lépked felém és a karjaiba zár.

- Nagyon szeretlek - suttogja a fülembe, mire erősebben szorítom magamhoz

Nem mondok semmit, hiszen jól tudja, hogy én is imádom őt, ezért csak egy puszit hintek a homlokára.

- Indulhatunk - mondom én is.

*

A vacsora nagyon finom volt és végigbeszélgettük az egészet, úgyhogy rettenetesen jó hangulatban telt el. Többször is megköszöntem, hogy ilyen jó ajándékot kaptam és hogy eljöttek velem. Most értünk vissza Lou-val a szobánkba és mivel megbeszéltük a többiekkel, hogy vacsora után már nem zaklatjuk egymást, nyugodtan lepihenhetünk egy kicsit.

- Ne mondd, hogy fáradt vagy - forgatja meg szemeit a barátom.

- Nem vagyok az, csak egy picit bújjunk össze, kérlek!

- Most erre hogy mondjak nemet? - nevet halkan.

Bebújok a fehér paplan alá, Louis pedig mellém fekszik. Gyengéden átölel hátulról és a lábát is átemeli rajtam.

- Jó így? - kérdi a nyakamba szuszogva.

- Tökéletes.

Talán egy kicsit elbóbiskoltam, mivel arra eszmélek fel, hogy az arcom halmozzák el csókokkal.

- Mhm... Szia, Édes. Elaludtam?

- El bizony. Ne haragudj, hogy felébresztettelek, de nem bírok ki  még egy percet nélküled.

- De hát itt voltam melletted.

- Tudom, de egy idő után már nem elég csak a gyönyörű látványod.

- Úgy szeretlek - gördülök felé és megcsókolom. - Akarod folytatni, amit Niall félbeszakított? - húzom le magamról a pólóm.

- Persze, hogy akarom!

*

Mindketten pihegve és izzadtan terülünk ki egymás mellett a körülbelül egy órás menetünk után.

- Nagyon fáradt vagy? - kérdezem Louistól.

- Nem annyira. Miért? Mit szeretnél, gyönyörűm? - mosolyog rám kedvesen.

- Arra gondoltam, hogy akkor lefürdenénk, aztán mivel hoztam nasikat, azokat kivisszük a teraszra és ott beszélgetünk.

- Rendben van. Előkészítem addig a fürdőt, te meg kiviszed akkor amiket gondolsz?