Temporary Fix (L.S.)-BEFEJEZETT

1

|Harry|

Első óra után rögtön kiviharzok a mosdóból és az utam egyenesen a srácokhoz vezet. Hamar meg is találom őket, hiszen a szokásos helyükön, a szekrényeinknél ácsorognak.

-Sziasztok. Figyeljetek, nagyon sajnálom amit mondtam. Nem úgy értettem. Ha ti ezt találjátok jónak, csináljátok, oké? A barátotok vagyok és pont ezért, pont én nem foglak titeket elítélni.

-Tudsz te rendes is lenni, Styles- paskolja meg a hátam Zayn.

-Minden oké, nincs harag- mosolyog Liam.

Ezek után kérdőn nézek Niallre, hogy ő továbbra is szeretné játszani a sértődöttet, vagy megbocsát. Szerencsére egy mosollyal válaszol, ezért mostmár teljesen nyugodt vagyok.

Időközben Louis is csatlakozik hozzánk. Folyamatosan azon agyalok, hogy mit lehetne kihozni ebből a dologból, amit a mosdóban mondott. Fogalmam sincs, mi lenne a legjobb dolog. Tény, hogy Lou nagyon jól néz ki, de barátságnál többet nem érzek iránta. Lehet, hogy éppen ez a lényeg. Úgysem fogunk olyasfajta érzelmeket táplálni egymás iránt. Ez nekem akkor is nagyon furcsa lenne.

Az viszont eléggé meglepett, hogy Lou is biszexuális, hiszen sosem említette. Az pedig még jobban, hogy tetszem neki külsőleg. Mert hát ugye akkor valószínűleg nem akarna velem lefeküdni.

Ötletem sincs, hogy mi legyen. Fiúval még egyáltalán nem keveredtem szexuális kapcsolatba. Ezt előtte még inkább jobban átbeszélném Louis-val.

Hazaérve ledobálom a cuccaim a szobámban és előveszem a telefonom, hogy áthívjam Lout beszélni a bennem felmerült kérdésekről. Csak anyával lakom, de ő ma estére ment dolgozni, szóval bárki jöhet. Egy fél óra elteltével már itt is áll az ajtóban.

-Jutottál valamire? Nem akarlak semmibe se belekényszeríteni. Nem muszáj, ha nem szeretnéd- ül le az ágyamra.

-Lou, én tényleg nem tudom. Ez így sok egyszerre nekem. Mit mondanának a többiek?

-Hazz, mint már mondtam, egyáltalán nem muszáj belemenned. És mindent úgy alakítanánk, ahogy nekünk jó. Ha nem szeretnéd, hogy megtudják, akkor nem fogják. Azt is észben tartom, hogy még nem feküdtél le fiúval. Vigyáznék rád.

Az eddig a tüdőmben benntartott levegőt teljesen kifújtam mielőtt válaszoltam.

-Kaphatok még egy kis időt?

-Ahogy gondolod. Elmenjek?

-Ne!- kapok görcsösen a csuklójához.- Látod? Épp erről beszélek. Nem lenne minden ugyanolyan, mint régen.

-Csak azért gondoltam, hogy jobban tudnál gondolkodni. De ha nem szeretnéd, akkor nyilván nem megyek el. Csak kezeld az egészet lazán.

-Van kedved Fifázni?- dobom be az első ésszerű időtöltés lehetőségét, ami eszembe jut.

-Okés, akkor játsszunk.

A játékban természetesen Lou nyert. Az igazi focipályán is legalább ugyanennyire ügyes. Biztos vagyok benne, hogy ha ezzel foglalkozna, nagyon sokra vinné.

-De pénteken ugye te is jössz Niallékhez?- néz felém, a konyhába a nappali kanapéjáról.

-Most viccelsz? Ki nem hagynám- teszek le elé egy üveg üdítőt.

-Más válasz nem is lett volna opció- mosolyog sejtelmesen.

Ez a mosoly volt az. Nem kell több idő. Tudom, hogy mit akarok. Pillanatok alatt szelem át a köztünk lévő pár métert. Gondolkodás nélkül tapasztom össze az ajkaink. Lou nyelve bejutásért könyörög, amit én készségesen meg is adok neki. Vad csókolózásunknak hirtelen vet véget.