Temporary Fix (L.S.)-BEFEJEZETT

5

|Harry|

-Messze állok én a tökéletestől, Lou. Nincsen olyan ember, aki tökéletes. Egyszerűen nem létezik. Mindenkinek vannak hibái.

Mosolyogva ingatja a fejét, majd megölel. Annyira csodálatos érzés a karjaiban lenni. Nyugalom áraszt el minden egyes alkalommal, mikor egymás nyakába borulva szuszogunk. Ilyen legjobb barátja kéne legyen minden embernek. Annyi mindent éltünk át együtt. Tisztán emlékszem arra a napra, amikor megismerkedtünk.

-Két évvel korábban-

Ma van a gimi első napja. Egy kicsit izgulok, de ezt a világért sem árulnám el senkinek. A bejárathoz igyekszünk Niall-lel. Nyáron festette be szőkére a haját. Állati jól néz ki, bár még mindig nem sikerült annyira megszoknom. Az ajtó előtt két fiú áll és csak kapkodják mindnefelé a tekintetüket. Biztos ők is újak itt.

-Sziasztok! Ne haragudjatok, de ti is kilencedikesek vagytok?- intézem kérdésem a srácok felé.

-Igen, azok vagyunk. Gondolom akkor ti is- mosolyog kedvesen a barna hajú, mire nindketten bólintunk.- Liam vagyok. Ő pedig Zayn- mutat rá a mellette ácsorgó fiúra.

-Én Harry vagyok.

-Niall- mosolyog mellettem a barátom.- Örülünk, hogy megismerhettünk titeket. Ki lesz az ofőtök?

-Mr. Hicks- válaszol Zayn.

-Akkor nem leszünk osztálytársak. Nekünk Mrs. Webster- mondom csalódottan.

-Kár. Pedig tök jó fejeknek tűntök. Megadjátok a számaitokat?- néz ránk reménnyel teli tekintettel Liam.

-Persze. Adjátok a telóitokat!

Elveszem Liam mobilját, amíg Zayné Niallnél van és beleírom a telefonszámom. Miután mindenki megkapta mindenkiét, úgy döntünk, bemegyünk végre az épületbe.

Beérve rögtön egy mosolygó fiú fogad minket. Kissé alacsony termetű és eléggé vékony. Fején egy sapka van, ami alól a haja kilóg, ezzel megakadályozva, hogy normálisan lásson.

-Sziasztok! Kilencedikesek vagytok, igaz?- néz ránk szakadatlanul mosolyogva.

-Szia. Igen, azok vagyunk- vállalom magamra a beszélgetés lebonyolítását.

-Louis Tomlinson- nyújtja először felém a kezét, majd miután bemutatkozom neki, ezt a mozdulatot megismétli a többiekkel is.- Ha kell valamiben segítség, csak szóljatok! Egyébként pénteken lesz egy buli nálunk. Gyertek, ha akartok!- intéz felénk egy utolsó mosolyt, majd elmegy.

Kérdőn pillantgatunk egymásra. Nem tudom értelmezni a helyzetet. Nekünk tudni kéne, hogy ő hol lakik? Egyáltalán miért mondta ezt nekünk? És miért mosolyog ennyit?

-Most erre mit kellett volna mondanunk?- kérdezi Liam.

-Fogalmam sincs- vakarom meg a tarkóm kínosan.

Végül mindenki elment a saját termébe, de megbeszéltük, hogy még találkozunk szünetben.

Niall sietett haza, mivel az anyukájának kell valamiben segítenie, Zaynék pedig szerintem már szintén hazamentek. Egyedül sétálok az üres folyosón a szekrényemhez. Miért nincs itt senki?

-Szia, Göndörke!- hallok meg egy hangot mögülem, mire egy aprót sikítok. A kihalt folyosón ez rettenetesen hangosnak hat.

A titokzatos hang tulajdonosa Louis, aki most csak kuncog a szerencsétlenkedésemen.