Megtört lélek P.G | Befejezett

Második fejezet

Gretchen Hartley

Október 30. péntek

Nem volt elég, hogy anya lelépett egy hónappal ezelőtt, most egy idegennel kell osztozkodnom a fürdőszobámon és főznöm rá. Dühös voltam és ingerült, amit a srác észre is vett, így egy mukkot nem szólt hozzám hála az égnek.

- Elmentem --közöltem ahogy beléptem a konyhába azzal a szándékkal, hogy egyenesen az ajtóhoz megyek. Persze apa és Pierre a konyha pultnál vacsoráztak.

- Még is hova mész ilyenkor? --kérdezte apa, mire felé fordultam. Egy fekete hosszú nadrág volt rajtam és spagettipántos trikó, ami alá egy pánt nélküli melltartót vettem fel. A hajamat pedig kivételesen felkötöttem. Asztalnál ülő Pierre, pedig úgy nézett rajtam végig mintha csak egy trófea lennék. Ahogy összetalálkozott a tekintetünk, azonnal visszafordult a tányérjához.

- Barátaimmal találkozok bent a városban –válaszoltam, mintha amúgy nem tudná.

- Elvihetnéd magaddal Pierre-t --mondta, bennem pedig megállt az ütő. Persze még szórakozni is vigyem magammal. A francokat.

- Zárt körű... --kezdtem mire apa felállt.

- Nekem jó itthon --szólt közbe a francia pilóta. Közben apát ez egyáltalán nem érdekelte és gyengéden megfogta a karomat, majd kihúzott az előszobába.

- Miért nem tudsz vele kedvesebb lenni? Bárhogyan is viselkedsz, ő még attól itt marad --korholt le apa.

- Anyád pedig nem fog visszajönni bárhogyan is viselkedsz --apa úgy ejtette ki ezeket a szavakat, hogy jól tudta mennyire nehéz nekem ez az egész helyzet.

- Kösz --húztam el a kezem.

- Mellesleg, nem mehetsz el, ha Pierre-t nem viszed --közölte még azok után is, hogy feltépte a sebeimet.

- Remek –fújtattam, majd visszamentem a konyhába.

- Pierre --szólítottam meg, mire a fiatal srác rám nézett.

- Eljössz? –kérdeztem, mire megingatta a fejét.

- Nem akarok zavarni, mellesleg elvagyok itt –mondta, közben apa visszajött.

- Megmondtam neki, hogy nem mehet egyedül --közölte apa, mire Pierre meglepődve nézett ránk.

- Áhh értem --tette le a villáját.

- Jössz? --kérdeztem ismét, mire bólintott.

- De lehet átkellene öltöznöm --gondolkodott el. Nem akartam erre gondolni, de remekül nézett ki, még is mit akar mást felvenni? Kék kereknyakú pólóban volt, ami kiemelte a felsőtestét és fekete farmerben. A haja pedig rendezetten állt és még a borostája sem volt túl erős.

- Jó vagy így –mondtam, majd kimentem a nappaliba és felvettem a hátamra a vászon kabátomat. Pierre követett, majd ugyan így felvette a dzsekijét és a márkás sportcipőjét. A napokban már azért megfigyeltem, hogy elég drága holmijai vannak, képzelem milyen lakása és autója lehet.

- Jönnek érted? –kérdezte, miközben elköszöntünk apától és kiléptünk a verandára.

- Igen --bólintottam, de már a kukoricáson keresztül meg is pillantottam a sötétben közeledő fényszórókat.

- Ott vannak --siettem le a lépcsőn, Pierre követett. Pont mire a kerítéshez értünk, meg is állt a régebbi fajta platós Ford. Justin és Greg elől ültek, Mollyval együtt. A platón pedig a többiek.

- Szia, Gretch --mosolyodott el Justin, majd mögém terelődött a tekintete.

- Szia, Justin --sóhajtottam.

- Hát ő? --bökött a pilóta felé.

- Család barátja és velünk jön --próbáltam nem úgy mondani mintha baj lenne.

- Remek, beülhet hátra --bökött a platóra.

- Te meg ülhetsz az ölembe –vigyorgott, mire a fejem vörösbe borult.

- Kösz, de nem –ráztam le és a plató felé indultam. Pierre pedig ismét követett.

- Sziasztok --köszöntem a lányoknak és a hátul ülő Jacknek.

- Hello --hangzottak fel a köszönések, majd felültünk mindketten a platóra.

- Hát ki az új fiú? --kérdezte azonnal a fekete hajú Jemma.

- Egy barát --válaszoltam sóhajtva.

- Pierre, ők a barátaim Lisa --mutattam a vöröshajú copfos lányra, aki Jack mellé húzódva ült. Régóta együtt vannak, pedig állandóan veszekednek.

- Jack, Jemma --mutattam a fekete hajú csajra, aki mellettem ült.

- És Sofi --böktem a szemben ülő rövidhajú lányra.

- Sziasztok --intett Pierre zavartan.

- Szingli vagy? --kérdezte Jemma áthajolva rajtam, közben elindult az autó.

- Igen --motyogta Pierre.

- Akkor be vagy fogadva köreinkbe --kezdett el flörtölni Jemma, én pedig a szememet forgatva néztem magam elé.

Rövid, de annál kényelmetlenebb és rázkódós út után, bejutottunk a városba és a srácok leálltak a szokásos bár előtt. Pierre szállt le elsőnek és nekem segített is lejönni a platóról, ami elég kedves gesztus volt tőle. Miközben a többiek is nagy hangzavarral kiszálltak autóból, Pierre hozzám hajolt.

- Amúgy ez kicseszettül veszélyes ugye tudod? –célzott a platós utazásra, én pedig rá néztem.

- Tudom, de inkább ülök hátul, mint... --kezdtem volna, de inkább nem fejeztem be. Pierrenek persze azonnal lejött, mit akartam mondani.

- Rád van kattanva a srác? --kérdezte, de válaszolni már nem tudtam, mivel a többiek felénk fordultunk.

- Induljunk --kiabálta Greg, és barnahajába beletúrva elindult a szórakozóhely felé. Nem voltam az a szórakozó típus, de ők voltak a legjobb barátaim, így mentem velük, ha hívtak. Jobb, mint a magány.

Bementünk a bárba, ahol már sokan tartózkodtak, hangos zene szólt és a fények villogtak. Elindultunk egy boksz felé és már előre láthatólag nem volt akkorra, hogy beférjünk mind. Pont ahogy én leültem, Pierrenek nem jutott hely.

- Ha már állsz, akkor hozhatsz is nekünk piát --nézett rá Justin flegmán.

- Hozz ide széket --néztem fel rá.

- Inkább leülök a pulthoz --fordult meg, és tényleg így tett. A fenébe. A jég eddig tartott és azonnal megsajnáltam.

- Biztos túl csóró, hogy mindenkinek vegyen piát --röhögött Greg.

- Jaj, tuti nem! Olyan márkás cuccok vannak rajta --nyávogta Molly.

- Ki a fene ez a srác? --néztek rám egyszerre, ahogy Jack feltette a kérdést.

- Forma1-es pilóta és az apja meg az én apám nagy öribarik... Többet én se tudok róla --vallottam be vállat vonva. Nem akartam a barátaimat otthagyni, de közben állandóan Pierre felé pillantgattam akaratom ellenére.

Na még az időmérő előtt belefér ez a fejezet! :D Szerintetek ki lesz az első három a Q3-ban?

Instagram: mihalikdkamilla_iroioldal

TikTok: dkamilla