Megtört lélek P.G | Befejezett

Nyolcadik fejezet

Pierre Gasly

November 2. hétfő

Kezdett lehűlni a levegő, de a medencében fűtött víz volt és mivel Gretchen beadta a derekát és belement, hogy még egy éjszakát maradjunk, így a reggeli után nekem a medence volt az első utam. Ahogy kiléptem az üvegajtón, a bőrömet megcsapta a hideg és sietve lépkedtem a medencéhez, ami gőzölgött. Perzselő érzés volt a vízbe süllyedni és az még perzselőbb volt ahogy Gretchen kilépett az üvegajtón a két részes fürdőruhában. A pink tényleg az ő színe volt és elképesztően szexi volt benne. A gondolataim után rögtön lekorholtam magam, mert Gretchen Hartley tényleg tiltott terület volt. Nem akartam őt megrontani és eszemben sem volt a szüleink barátságát elcseszni.

- Szerintem nem fogok merni kimenni --jelentette ki ahogy vacogva, már a vízben volt tőlem félméterre.

- Azért annyira nincs hideg --ingattam a fejem szórakozottan.

- Öt fok van --nézett rám kiakadva.

- De nem mínusz --idegesítettem, de most nem forgatta a szemét, csak zavartan elnézett rólam. Most még is mi baja? Miért nem akar megfojtani? Vagy legalább beszólni?

- Minden rendben? --álltam elé, miközben ő a medence peremének nyomta a hátát.

- Persze --biccentett.

- A tegnapi miatt haragszol még mindig? –érdeklődtem, és közben kicsit túl közel sodródtam hozzá, amitől elveszítettem az egyensúlyomat és a kicsit felhúzott lábaiba kapaszkodtam meg, amivel húzni kezdtem lefelé, ő pedig automatikusan a nyakam köré fonta a karját és a testünk össze simult, majd nagy nehezen visszanyertem az egyensúlyomat. Gretch derekamra font lábai és a mellkasomhoz nyomódó mellei pillanatok alatt kikészítette a testemet.

- Sajn... --kezdtem volna, de azon kaptam magam, hogy már az alsó ajkába harapok. Ő kezdeményezte a csókot, amin meglepődtem, és szerettem volna elhúzódni, úgy cselekedni ahogy helyes, de a medence széléhez nyomtam és a vizes kezemet az arcára csúsztattam, egy pillanatra sem akartam elszakadni tőle, de ahogy a csípőmmel löktem egyet előre kiszakadt a csókból.

- Ezt, nem... --engedett el, én pedig elhúzódtam mielőtt még kiakadt volna.

- Kimegyek --motyogta és hátat fordított, majd kiemelte magát és kicsit sem segített a fenekének látványa a helyzetemen.

***

Délutánra Gretchen úgy tett mintha megsem történt volt a medencés jelenet. Persze ennek örülnöm kellett volna, de inkább zavart. Még is kettőnk közül neki miért nem jelentett annyit, mint nekem? Mellesleg ő csókolt meg, szóval értékelnék egy magyarázatot tőle, de merszem nem volt rá kérdezni.

- Apa azt írta, hogy maradjunk még pár napot --jött le a szobából a nappaliba egy szürke melegítőben és fehér pólóban.

- Te akarsz? --néztem rá és közben minden egyes mozdulatát figyeltem a fotelig.

- Nem --vágta rá.

- Miért? --kérdeztem azonnal vissza, mire rám kapta a tekintetét reggel óta először.

- Mert haza akarok menni --válaszolta röviden.

- Remek, és akkor úgy teszünk mintha nem csókoltál volna meg? --kérdeztem mire elvörösödött.

- Pontosan --bólintott és felállt, majd előttem akart elhaladni, de mint egy makacs kölyök a dereka után kaptam és az ölembe húztam.

- Engedjen el --követelte azonnal.

- Csak akkor, ha nem csak mondod, de tényleg úgy teszünk mintha semmi nem történt volna! Barátod akarok lenni --jelentettem ki, mire csendben maradt és elhúzta az ajkát.

- Még is miért? --értetlenkedett végül, de olyan csendesen, mint egy igazi kislány.

- Mert te vagy Texasban az egyetlen, amiért itt bírok maradni --válaszoltam őszintén.

- Rendben –sóhajtotta, és kivonta magát a karjaim közül. Lehúzódott mellém és tanácstalanul maga elé meredt.

- Nézzünk filmet? --megakartam törni a jeget és reméltem, hogy sikerülni is fog.

- Igen --bólintott aprót, és a kanapén arrébb húzódott. Láttam rajta, hogy nem akar vele megbántani, mert lassan tette és óvatosan, de rossz érzés volt ahogy két embernyi helyet hagyott közöttünk. Egy akció filmet választottam végül és elindítottam. Már sötétedett be és a filmből csak félóra telt el, amikor észrevettem, hogy Gretch elaludt.

- Gretchen --szólítottam meg, de nem reagált. Megállítottam a filmet, majd felálltam és felvettem a kezembe az apró testét. Mivel kételkedtem abban, hogy a lépcsőn feltudnám így vinni, ezért a hálómba mentem és letettem az ágyra. Betakartam majd visszamentem a nappaliba és halkan tovább folytattam a filmet. Szerettem volna figyelni a történésekre, de tényleg, csak állandóan az járt az agyamban, hogy milyen lenne Gretchennel aludni. Minden erőmre szükség volt, hogy ne álljak fel és menjek be a szobába majd feküdjek be mellé. De ha ezt megtettem volna, biztos elrontottam volna mindent.