Ellenség vagy Szerető...

21 fejezet: Vacsora

Egyszerűen felrobbanok!!!
-Draco Luciusz Malfoy!-kiabáltam.
-Jézus! Nyugi van már! Mi a bajod?!-értetlenkedett a fiú.
-Te komolyan azt mondtad a szüleidnek, hogy veletek vacsorázom ma este?!!-mérgelődtem.
-Igen, mert szeretnének jobban megismerni.-mondta.
-De hát múltkor találkoztunk, az nem volt elég?!-morogtam.
-Múltkor nem beszélgetettek olyanokról, hogy mi a célod a jövőben stb...tudod ilyen felnőttes dolgokról...-mondta Draco.
-Apád utálja a Pottereket, édesanyád kedves és aranyosnak tűnik, viszont tudod te is nagyon jól, hogy a jószívűség nem az erősségem...egy ideig el tudok beszélgetni úgy az emberekkel, hogy végig mosolygok és kedveskedem, de, ha szóbakerül Harry, Voldemort vagy esetleg a szüleim, akkor ott nekem borul a pohár...-mondtam.
-Majd szólok nekik.-mondta a fiú.
-Ajánlom is Draco...
A fiú átölelt, majd elment.
Én is elindultam, mert beszélgetni szerettem volna a barátaimmal is.
Beértem a klubbhelyiségbe, ahol láttam, hogy a többiek üvegeznek.
-Szia Lily! Te is beszállsz?-kérdezte Hermione.
-Aha.-mondtam, majd leültem hozzájuk.
-Most megcsókolom, azt akit kipörgetek.-mondta Harry.
Az üveg pörgött egy ideig, majd megállt Ginynél.
Harry felállt és hosszasan megcsókolta Ginyt.
A lány a csók után mosolyogva leült.
Mindenki vigyorogva nézte őket, még én is.
-Ölelek! Mondta Giny.
Az üveg Olivernél állt meg.
Giny gyorsan megölelte.
-Csókolok.-mondta a fiú.
Most nagyon sok ideig pörgött, majd megállt nálam.
Mindenki tágra nyílt szemekkel figyelt minket.
-Ömm...ezt nem kéne!-mondtam.
Oliver is velem értett egyet.
Egyrészt azért, mert én Dracoval vagyok együtt, másrészt azért, mert az exem...persze ezt senki nem tudta rajtunk kívűl.
-Csókot! Csókot!-kiabálták az ikrek.
-Bocsi srácok, de nem!-jelentettem ki.
-Ha nem teszitek meg, akkor a wc-t kell!-mondta nevetve Ron.
-Fúj!-mondtam.
Milyen hülye szabály ez!-gondoltam magamban.
Oliver rám nézett, majd lassan közelebb jött hozzám.
Mindketten fülig vörösödtünk.
-Harry...tényleg nem kéne...Dracoval megint vita lesz és, akkor Lily teljesen össze fog törni!-aggodalmaskodott Hermione.
Harry megforgatta a szemét, majd rám nézett.
-Ez csak egy ártatlan kis puszi...-mondta Harry.
Oliverrel már nagyon közel voltunk egymáshoz...
Nem bírtam tovább.
-Neharagudjatok, de ez nekem nem való most...-mondtam, majd elrohantam.
Bementem a mosdóba megmosakodni.
Visszajöttek az emlékek, amik a legkevésbé sem voltak kellemesek....
Oliverrel annó így jöttünk össze...sokat üvegeztünk a töbiekkel és Oliverrel mindig egymást pörgettük ki.
A játék után felkeresett és sokat beszélgettünk, addig amíg szerelmet nem valltunk egymásnak. Ezután ment minden magától...
Úgy éreztem abban a pillanatban, hogy össze fogok esni.
Nem szerettem volna ezeket az érzéseket érezni, mivel Dracot szeretem és nem tehetem ezt!
A mosakodás után felmentem a szobámba átöltözni, mivel eszembe jutott, hogy lassan indulnunk kéne Dracoval a szüleihez.
-Hol voltál? Kerestelek, de nem találtalak!-mondta Draco.
-Harryékkel voltam, de már itt vagyok.-válaszoltam.
-Amúgy...gyönyörű vagy, mint mindig!-mosolygott rám.
-Te is nagyon csini vagy Draco.-mosolyogtam.
Megfogta a kezem, majd ismét hopponáltunk.
-Draco...tudod, hogy ezt lassan be kéne fejezni, mivel tilos!-figyelmeztettem.
A fiú meghúzta a vállát, majd bekopogtatott a ház ajtaján.
-Gyertek be!-mondta kedvesen Narcissa.
Bementünk a házba, aztán leültünk az étkező asztalhoz.
Luciusz és Narcissa ült velünk szemben.
-Igazán szép vagy Lily!-mondta Narcissa.
-Maga sem panaszkodhat Mrs. Narcissa.-dícsértem.
-Remélem éhes vagy!-mondta Luciusz.
-Igen...tudnék már enni!-mondtam.
Nem kellett sokat várni, már hozták is a vacsorát.
Sültcsirkétől elkezdve minden volt.
Elkezdtünk enni.
-Nagyon finom!-mondtam.
-Ugye!-mondta Draco.
-És mi a terved a jövőben?-kérdezte Narcissa.
Dracora néztem, majd gondolkodni kezdtem.