A látszat néha csal

~FOUR~

Na hát épp elég könyvet olvastam és filmet láttam, hogy tudjam, hogy ezekre az üzenetekre nem szabad válaszolni. A telefonom félre rakva helyezkedtem el alváshoz.
Ismeretlen:
Úgy tűnik a sors is úgy akarta, hogy találkozzuk ma.

Na itt már tudtam kiről van szó. Az az idióta Nathaniel! Már csak az a kérdés, hogy honnan tudta meg a számom? Ez fiú kikészít. Eszem ágába nem volt neki válaszolni. Még csak az kéne! Letéve a telefonom mostmár sikerült elaludnom.

-Jó reggelt! -jött be dalolva a szobám Luke.
-Mond a te agyadban minden rendben? -dobtam neki egy párnát. Értem én, hogy Ő már hajnalok hajnál fent van, mert elmegy futni. De én nem vagyok ilyen üde reggelente.
-Elfogsz késni. -szökkent ki a szobámból. Egy nagy sóhaj kíséretével tápászkodtam fel és igazítottam meg az ágyam.

A szekrényem elé lépve kivettem egy fekete magasított derekú rövidnadrágot és egy szürke haspólót. Ma is legalább 30 fok lesz. A fürdőmbe megmostam a fogam és felraktam a szokásos sminkem. A hajam csak egy kicsit átfésültem. Jó lesz az úgy.

Szeretem, hogy van saját fürdőm, így legalább nem kell várni, hogy mikor mehetek be én. A bátyám órákat képes bent eltölteni, főleg a haja birizgálásával. Végül mindig úgy jön ki, ahogy bement.

-Jó reggelt Kincsem! -nyomott egy puszit az arcomra anya.
-Sütöttem gofrit egyél, viszont kaját ma venned kell. Én indulok is dolgozni. Sziasztok! -köszönt el és már el is tűnt. Vállat vonva láttam neki a reggelimnek. Egy pár perc múlva gyorsan felkaptam a táskám és én is indultam.

A suli kapujában megint ott várt Debora.
-Hali csajszi. -ölelt át.
-Sziaa. Menjünk pakoljuk le ami nem kell. -indultunk meg befelé. 

Az órák a kelleténél lassabban teltek most ebéd szünet van utána lesz még egy óránk és vége mára. A szekrényből vettem épp ki a biosz füzetem, amikor éreztem, hogy valaki megáll mellettem.
-Ohh, Christopher segíthetünk valamiben? -fordultam felé, de ő csak egy pontra nézett, Deborara. Christopher Adams, Nathaniel legjobb haverja, viszont Ő egy normális kiadás. A szőke haja és kék szeme egész aranyossá teszi.

-Hahó, Chris! -legyeztem meg előtte a kezem, mire visszatért közénk.
-Jajj igen, ezt Nathan küldi. -nyomott a kezembe egy kis fecnit és vissza is fordult Debo felé.
-Beszélhetnénk? -kérdezte tőle. Én csak mindent tudó vigyorral néztem a barátnőmre és löktem rajta egyet, hogy induljon meg.

Míg ők beszélgettek addig én elolvastam mit akar már megint tőlem az a bolond.
Találkozzunk ma suli után, mert beszélnünk kell!
Puszi bébi;)

Felnézve a papírból vezettem a tekintetem Nathaniel társaságára. A fiú is pont felém nézett, majd egy kacsintás kíséretében vissza is fordult az egyik pom- pom lány felé. Nekem csak ne kacsintgasson. Fejcsóválva indultam meg az ebédlő felé. Most mi tévő legyek?

A nap többi részében nem történt semmi különös. Deborat beavattam Nathaniel hülyeségébe, de a továbbiakban már nem bombázott levelekkel. Hátha leszállna rólam. Most már haza felé sétálok, közben zenét hallgatok. Már nem messze jártam, amikor dudálást hallottam magam mellől.

Oldalra fordulva egy fekete BMW- t pillantottam meg. Pontosan tudtam kié az autó. Leengedve az anyós ülés felőli ablakot kezdett el beszélni.

-Gyere hazaviszlek! -nyitotta meg az ajtót.
-Nem kell, haza sétálok. -csóváltam meg a fejem.
-Gyere már na. -akadékoskodott. Nagyot sóhajtva ültem be mellé. Már nyitni akartam a számat, hogy elmondja merre lakunk, de Ő megelőzött.
-Tudom, hogy hol laksz. -kezdett el vigyorogni.
-Nagy öröm. -forgattam meg a szemem.

Alig telt el pár perc már otthon is voltunk. Amúgy út közben néma csendben ültünk egymás mellett.
-Na jó, ha már itt vagy essünk túl azon a beszélgetésen. -fordultam felé.
-Okes, de mehetnénk egy nyugodtabb helyre? -vakarta meg zavartan a tarkóját. Kíváncsi lettem. Ha valami kis dologról lenne szó itt is elmondaná. Nem kérdeztem semmit csak bólintottam egyet.
-Menjünk. A ház mögött le tudunk menni a tengerpartra. Oda nem jár senki. -szálltam ki a kocsiból. A házban gyorsan ledobtam a táskám és a hátsó kijáraton keresztül indultunk is az imént említett helyre.

-Miről lenne szól? -fordultam felé az egyik padon ülve.
-Valami hülyeséget csináltam és kellene a segítséged. -sütötte le a szemét. Jól kezdődik mit ne mondjak. Nem szóltam semmit csak vártam, hogy folytassa.
-Ezt nézd meg, így egyszerűbb. -nyomta a kezembe a telefonját, amin egy videó volt megnyitva.

-Fogadjunk! -szólalt meg egy ismerős hang.
-Miben? -kérdezte Nathaniel.
-Van az a csaj, tudjátok Luke Mayer húga. Hogy is hívják? -nem tudom ki lehet ez a srác. Tuti, hogy ismerem, de egyszerűen nem ugrik be.
-Amina. -szólt megint Nathan.
-Tessék?
-Így hívják Luke húgát. -erősítette meg a nevem a mellettem ülő fiú.
-Jaa. Na szóval, aki felszedi október végéig őt választjuk meg az idei év csapatkapitányának. -hát persze a kosár. Számukra mindig mindenhol csak a kosár létezik.
-Szerintem ez hülyeség. -jelentette ki nemes egyszerűséggel Nathaniel.
-Ugyan az a csaj csak játsza a nehezen kaphatót. -vigyorodott el az az idióta ötletgazda.
-Nem is ismered. -csóválta a fejét Nathaniel.
-Lényegtelen. Na akkor ki van benne? Nathan haver neked kötelező, mert te vagy most a csapatkapitány. -fordult a fiú felé. Senki nem szólt egy árva mukkot sem. A videónak egy pár másodperc múlva vége is szakadt.

Visszanyújtottam a telefont Nathanielnek és szótlanul néztem, ahogy a hullámok kicsapódnak a partra. Nem tudtam mit szóljak ehhez az egészhez. Nagyot sóhajtottam majd belekezdtek.
-Értékelem, hogy elmondtad az igazat. -figyeltem továbbra is a távolba.
-Azt tudnod kell, hogy nekem nagyon fontos a kapitányság és a csapat is.
-Ki volt az, aki ezt az egészet kitalálta? -vezettem végre rá a tekintetem.
-Jacob. -fordult Ő is felém.
-Csak mi ketten vagyunk benne ebbe az egészbe. Én, mert nekem muszáj és Ő, mert mindig is a helyemre pályázott.

-Mond, mi hasznom származna nekem ebből? -na erre válaszolj kispajtás.
-Egy csomó időt tölthetsz velem. -vette elő a magabiztos énjét. Csak egy szemforgatás volt a válaszom.
-Kérhetsz cserébe bármit, tényleg bármit. -nézett rám boci szemekkel.

Egy pillanatig elgondolkodtam, aztán kiböktem a választ.

Sziasztok:)
Itt is lennék a következő résszel.
Remélem tetszeni fog nektek és, ha igen kérlek jelezzétek felém.
Legyen csodás estétek/napotok.